Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-29 / 194. szám

BBBBHHBi SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi uccu 22.1. em Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, KölcSönltönyTtAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 30». - Nyomda : UJw Itpdf ucca 19. Telefon - 10-34. «»«»«» ••B ElOIlsetatl Ara havonlo 3-2Ü vidéken é* a ftív&rosban 3-60, Szerda, 1928 augusztus 29 IV. évfolyam 194. szám MAKÓ: Szerkesztőség ét kladóhlvolal: Irl ucca e. Telefon: 151. tzAm.« >»«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kladóhlvolal: Andróssy ucca 25. Telefon: 49. srém. « >* « » «» « » « » szAm 16. vatAr- és Ünnepnap 24 (Ulér. kUlljtldiín 6-4() pengő. Eg es iflHBHra&sR A számvevők uralma Olvassuk, hogy az üzemek problémájának j megoldása küszöbön áll — Budapesten. A belügyminiszter, miután többször eredménytelenül szólította már fel a fővárost, hogy a felesleges üzemeit szüntesse meg, most a főváros vezetőségétől minden hónapban kimutatást és jelentést követel arról, hogy milyen haladást tettek az üaemek likvidálása terén. A belügyminisztériumnak az üzemekkel szemben elfoglalt álláspontja bizonyára nemcsak Budapestre nézve érvényes. Hogy a legfőbb felügyeleti hatóság megelégelte azt az üzemgazdálkodást, mely Budapesten filmgyárat, ácstelepet, pótkávégyárat állított fel és tart fenn, azt természetesnek kell tartani. De természetesnek kell tartani azt is, hogy a vidéki városokra is érvényesülni fog a közeljövőben az a felfogás, mely Budapestre nézve végre határozott és erélyes intézkedésekben nyilatkozik meg. Ne tagadjuk, a nri üzemi gazdálkodásunk rendszere is a budapesti példát követi. A városi üzemek megszervezésének nem az volt nálunk sem az indoka, hogy a köznek szükségleteit maga a köz elégítse ki, hogy ne engedjük magánvállalat kezében s ne szolgáltassuk ki egyedül a nyerészkedés s haszonszerzés céljára a közszükséglet kielégítésének feladatait. Ne legyen félreértés: mi nem vagyunk a városi üzemek ellenségei, de ellenségei vagyunk a válogatás nélküli szocializálásnak. Kórüzem csak kőzszükségle'et kielégítő vállalat lehet s ezért meggyőződés "ink szerint az ipari és kereskedelmi közérdeket sérti az az üzempolitika, mely ácstelepcket, téglagyárakat, halászatot, pótkávégyárakat vásároltat meg és tart fenn a közvagyonból. Éppen ezért nem lehet komoly tervszerűségét és végiggondolt programos«ágot látni abban, hogy amig a gázszolgáltatás, a villamosáram előállítása, a közúti vasúti forgalom magánvállalat kezében van, addig a városnak téglagyára, halászata és zálogháza van. Bécsnek, Berlinnek nincsen annyi városi üzeme, mint amennyi Szegednek van. Bécs a háború befejezése óta a legnagvobbszerü épitési programot valósította meg — városi téglagyár nélkül. Szegednek van téglagyára, de ez a városi üzem csak konkurrál a magánkézben lévő gyárakkal, még senki nem vette észre árszabályozó hatását s amikor az építőmunkát, ha áldozatokkal is, de meg kellett kezdeni, a városi téglagyárat nem látta senki feladatának magaslatán. A szegedi üzemek közül a legtöbb mintfia csak arra lenne alkalmas, hogy a mnnlátnélküli számvevőknek munkaalkalmat adjon. A számvevőktől megkövetelik az államszámviteli vizsgát, de a városi üzemek vezetése nem szerepel az államszámviteli vizsga tantárgyai között. Szegeden azonban ugy osztják ki az üzemeket a számvevők között, mintha mindegyik egy egy ipari vállalat burkában született volna s tarsolyában hordaná a stinmesi és rathenaui marsallbotot A számvevők tagjai lévén a közgyűlésnek, előállt az a furcsa s a legélesebb kritikát indokolttá lévő helyzet, hogy az üzeme V iezelői hivatalba tagjaivá váltak a legfőbb ellenőrzésre hivatott törvényhatósági bizottságnak A városi tanács törvénymagyarázata hozta be a számvevőket a közgyűlésbe A városi tanács minden javaslata többséghez jut a csonka ^¿¿vüléseo a városi és a városi Üzemek tisztviselők szavazatai segítségével, a városi tisztviselők közül pedig a számvevők reprezentálják a legtöbb szavazatot A helyzet grotcszkségét eléggé jellemzi az, hogy több számvevő szavaz a közgyűlésen, mint ahány tanácsnokA számvevők természetesen megszavaznak minden tanácsi előterjesztést s a tanácsi javaslatok a törvényhatósági bizottság megválasztott tagjainak szavazataival szemben sokszor a számvevők támogatásával válnak az önkormányzati testület határozatává. A közgyűlés csalamezején a számvevők Somogyi Szulejmán" nak a leghívebb janicsárjai- A legtávolabbról sem szeretnénk azt a látszatot kelteni, hogy a számvevőknek ez a közgyűlési uralma az űzemigazgatással a legcsekélyebb összefüggésben van. Csak a közéleti esztetika nevében kifogásoljuk ezt az állapotot De talán kevesebb számvevő is elég lenne s talán a hivatalnok szavazatok számának resl-ingálása is egészségesebb közszellemet teremtene, ha egyszer belátnák, hogy nem szükségképen számvevő ért a legjobban a téglagyárhoz, a gőzfürdőhöz, az autóbuszüzemhez, a köztisztasághoz s a városi picészethez. A városi üzemek rentabilitását a költségvetési javaslat — természetesen szintén számvevők munkája, — azzal kívánja indokolni, hogy bizonyos feleslegeket tüntet elő. melyeket a városi pénztár jövedelmeiként állit be. Az elfogulatlan bírálatot természetesen nem zavarhatják meg az ilyen könyvelési technikai bűvészkedések. S nem zavarhatják meg annál kevésbé, mert a végleges számadás stílya ellen a részleteredmények nem védik meg az üzemi gazdálkodást. A városi üzemek financiális haszna összesen csak egy tizedét teszik ki a kisvasul évi deficitjének. Megéri-e a város polgárságának ez a horribilis veszteség azt az eredményt, hogy munkaalkalmat tudott teremteni a munkanélküli számvevői részére? A budapesti amerikai követ fels£ÓUI©lía a magyar kormányt, ltogy írja alá a IíeIlogg~paMumot Budapestről jelentik: Euttler Wright, az Északamerikai Egyesült Államok budapesti követe kormánya megbízásából ma délben jegyzéket adott át a külügyminisztériumban és a jegyzékben felhívja az amerikai állam a magyar kormányt a Kellogg-paktum aláírására'J Buttler Wright jegyzéke a következőket tartalmazza: Miniszter Ur! Van szerencsém Nagyra éltóságodnak tudomására hozni, hogy Ausztrália, Belgium, Kanada, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Nagybrittania, India, Ir szabad állam, Olaszország, Japán, Ujzéland, Lengyelország, Délafrika és az Egyesült Államok kormányai a mai napon Párisban szerződést irtak alá, amely kötelezi őket, hogy egymáshoz való viSTwnvtrktwtn m háboraról, mint a nemzeti politika eszközéről lemondjanak és bogv csakis békés eszközökkel keressék minden vita elintézéséi, vagy megtldárfi, amely esetleg körtük keletkezetne. E szerződés, mint N^vtnéllösá^od előtt ISIIK-retes, az 1927. évi junius 20-án kezdődött tárgyalások eredménye. Az az elhatározás, hogy az eredeti aláírók csakis a fentneveaett hatalmak legyenek, tisztán gyakorlati szempottiokon alapszik. Az Egyesült Államok mindazonáltal kezdettől fogva kívánta, hogy egy állam sem érezze magát megfosztva attól a lehetőségi51, hogy mielőbb résrtvegyen a paktumban és így nemcsak formálisan és ünnepélyesen csatlakozzék c népek óhajának ez nj megnyilvánulásához a világbéke érdekében, hanem ugyanazon előnyt élvezze, mint az eredeti aláírók. Arra való tekintettel van szerencsém Nagyméla lóságodnak a fent említett szerződést azon formában, amint azt ma Párisban aláírták, kihagyva belőle a bevezetésnek az egyes meghatalmazottak megnevezésére vonatkozó részt, megfontolva és amennyiben ezzel egyeiért, kormányának elfogadás végett formálisan megküldeni. A szerződés szövege a kővetkező: »A német birodalom elnöke, az Egyesült Államok elnöke, őfelsége a belgák királya, a francia köztársaság elnöke, őfelsége Nagybrittania, Írország és a tengerentúli brit területek királya, India császára, őfelsége az olasz király, őfelsége Japán császára, a lengyel köztársaság elnöke, a cseh köztársaság elnöke, meggyőződve arról, hogy eljött a pillanat, amidőn őszintén le ketl mondani a háborúról, mint nemzeti poötjka eszközéről, hogy a népek körött most fennálló békés és barátságos kapcsolatokat maradandókká lehessen tenni, aaon meggyőződésben, hogy kölcsönös viszonyukban minden változást csak békés eszközökkel kell keresniök és hogy ezeket a változásokat rendben is békében kell megvalósítani, elhatározták, hogy szerződést kötnek és a kővetkező cikkelyekban egyeztek meg: 1. A magas szerződő felek ünnepélyesen kijelentik népeik nevében, hogy elítélik a háboni eszközének a felhasználását a nemzetközi eüenléiek megoldására és lemondanak róla egymáshoz való viszonyukban, mint a nemzeti politika eszközéről. 2. A magas szerződő felek megállapodnak abbau, hogy minden esetleg közlük felmerülő nézeteltérésnek, vagy konfliktusnak rendezése, vagy megoldása, bármilyen természetű, bármilyen eredetű legyen is az, esafc békés eszközökkel kereshető. 3. A jelen szerződést a bevezetésben megnevezett magas szerződő felek alkotmányainak rendelkezései szerint ratifikálni fogják, a szerződés pedig érvénybe tép köztük, mihelv a ratifikálás minden kellékét Washingtonban letétbe helyezték. A jelen szerződés, mihelyt az az előző bekezdésben előirt módon érvénybe lép, nyitva marad mindaddig, amtg szükségre, hogy a világ valamennyi más hatalma rsaHokwzhassék. Minden kelléket, mely egy nagyhatalom csatlakozását állapítja meg, Washingtonban letétbe fognak helyezni és a szerződés nyomban a letétbe helyezés a tán érvénybe lép, az igy csatlakozást bejelentő hatalom és. a többi szerződő hatatom között.< A ratifikációra és az elfogadásra, vonatkozó rendelkezések a 3-ik és utolsó cikkelyben foglaltatnak. E cikk gondoskodik arról is, hogy a szerződés azonnal életbe lép, mihelyt a bevezetésben megnevezett valamennyi hatálom ratifikációit Washingtonban letétbe helyezték és hogy a szerződés elfogadásának lehetősége a világ valamennyi