Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-03 / 175. szám

41 IVP-T "VT*rViT|OFtS7<G 1928 augusztus 3Szeged—Bukarest—A Iqir Munkakeresés Romániában, idegen légió Afrikában (A D él magrjar ország munkatársától.') Két összetépett ruházata román katonaszökevényt állítottak elő csütörtökön délelőtt a kihágási biró elé. A román katonaszökevények magyarok, akik a romániai viszonyok miatt szöktek meg- Az egyik szökevény, Koltai János kálváriája ott kezdődik, hogy 1923 nyarán a nyomasztó magyar munkaviszonyok miatt SzeÍ9edről kiment Romániába, ahol az apa és a fiu, mint kőmivesek Bukarestben dolgoztak. Télviz idejére azonban munkanélkül maradtak, amire az apa visszajött Szegedié- Koltai János Bukarestben maradt, ahol az egyik vendéglőben megismerkedett két jól öltözött úrral, akik pompásan beszéltek magyarul. A két ur azután Koltai Jánost és társát, Marton Istvánt rávették arra, hogy vállaljanak szolgálatot Algírban az ottani vasutépitlcezéseknél. Huszonkilenc magyar fiu esett áldozatul az ügynököknek, akik a szerencsétleneket ki is \ vitték Algírba. Itt azonban nagy meglepetés várt rajuk. A vasútépítési munkálatok helyett egyszerűen besorozták őket az idegen légióba. Amikor feleszméltek, már az idegen légió szürke egyenruhája feszült rajtuk. Koltai János és Marton István négy évi katonai szolgálat után megszökött a légióból és szerencsés körülmények között visszakerültek Bukarestbe. Ht besorozták őket a román hadseregbe. Legutóljára Temesvár környékén táboroztak, amikor a két magyar fiu ugy találta, hogy a román katonáskodás még a légióbelí viszonyoknál is rosszabb. Erre elhatározták, hogy megszöknek a román hadseregből. Kétheti barangolás után szerdán kerültek át a magyar határon. A két román katonaszökevény egyelőre a rendőrségi fogda lakója, amig a külügyminisztérium nem intézkedik további sorsukról. A detektívek feltevése szerint Jakus Ernő dolgozott Szőregen Is Semmi nyom sincs a vakmerő kasszafnró meneküléséről. (A Délmagyarország munkatársától.) A szőregi vakmerő kasszafurási kísérlet ügyében a szőregi csendőrség a szegedi rendőrséggel karöltve nagy apparátussal látott hozzá, hogy a vakmerő betörőket elfogja. A feltevések szerint a szőregi posta kasszájának megfúrását is Jakus Ernő és bandája kísérelte meg. A szőregi nyomozás adatai szerint Szőregen j a kasszafurási kísérlet előtti napon egy gya- [ nus egyént láttak az egyik vendéglőben, aki feltűnően hasonlított Jakus Ernőre. A szőregi csendőrség csütörtökön táviratilag értesítette a szomszédos hatóságokat és megküldte Jakus Ernő saemélyleirását is, kérve a veszedelmes betörő letartózbatását. A nyomozó hatóságok remélik, hogy a vakmerő betörők a legrövidebb idő alatt kézrekerülnek. „ Műkedvelők Filmszövetkezete amelynek Szegeden lenne a központja és Budapesten a fiókja ... Filmszerep — 110 pengőért (A Délm agyarország munkatársától) Körülbelül két hete jelent meg a szegedi lapok hirdetést rovatában az első közlemény arról., hogy két vállalkozó szellemű ur meg akarja alakítani a Műkedvelők Filmszövetkezfttét, lévén megmásíthatatlan elhatározásuk, hogy a magyar filmgyártást műkedvelői alapon megvalósítják. Az alapítók, «hogy a két ur magát Jogilag nevezte, Alapítási tervezetet készített, amelyről eddig hallgattunk, «melyről azonban most már el kell mondani egyetmást, miután erre figyelmet keltő levélben fölkértek maguk az alapítók, akik első levelűkben még annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy »se pro, se kontrát b. lapunkban a szövetkezet mellett, vagy ellen tudósítások keretében állást ne foglaljunk. Ami már moSt a Műkedvelők Filmszövetkezetét illeti, székhelye Szeged lenne, de fiókok állíttatnának fel Budapesten és minden olyan helyen, «hol »a szövetkezetnek az illető hely megyei körzetével együtt legalább száz tagja felvételre jelentkczNu. Végre egy intézmény, amelynek a központ>i Szegedem, a fiókja Budapesten lenneEzt nevezzük a kultura decentralizálásánaki De raj ez ahoz képest, hogy a fiók megalakul mindenhol ott, ahol legalább száz tag Jelentkezik a fölvételre. Mit alakit ez a nagyszerű vállalat, ha a száz jelentkezőből föl lehet majd venni, mondjuk, tizet. A szövetkezet célját az Alapítási tervezet harmadik pontja igy határozza raeg: — Műkedvelő tag*» által lejátszott filmdarabok filmre rógzjtése, hiradófihnek készítése, ezek, valamint egyéb filmgyárak filmjeinek forgalombahozatala, saját nwzgógípsflnházak özemb;álitása és abban megtartása, hangversenyek, képtárlatok, iBűkedvelői szjni előadások rendezése és tartása. (Ez utóbbiakon csak olyan darabok kerülhetnek előadásra, melyek még szinpadon előadatva nem voltak. Jelleg: kisérteti színház uj magyar írók érvényesülésére.) Mindehez, mondanánk se kelt, megvan az alapítóknak a tőkéjük, a tudásuk, a tapasztalatok, a tehetségűk. Ami speciálisan a tőkét illeti, arról az Alapitási tervezet 5. és 8. pontja alapján óhajtanak gondoskodni. A filmdarabokban csak azok a müíedvelők szerepelhetnek, akik a szövetkezet tagjai, viszont a szövetkezet tagja csak az lehet, aki legalább egy üzletrészt vett száz pengőért és lefizette a ítz pengő beiratás! dijat, De mást is fizetnie kell annak, aki játszani akar filmdarabokban műkedvelői és szövetkezeti minőségben. A tagok ugyanis a sajátjukból fftdözik a filmfölvétellel kapcsolatos költségeket, és pedig: az utazási, az ellátási és a jelmezköltségeket, azonkívül kötelezik magukat, hogy a fihnfölvétellel kapcsolatos szükségleteiket kizárólag a szövetkezet szerződéses cégeitől szerzik be. Az Alapítási tervezet egyéb részednek megkegyelmezünk, ellenben az alapítók ma érkezett második leveléből sajnálattal látjuk, hogy a JeleotkezéiS nagyon gyér számban indult meg, még uborkaszezonunk ellenére fs határozottan örőmhir, hogy az eddig belépett tagoktól nem vettek fel pénzt. A rendőrség, mondja kedvesen a levél, szervezkedésünk ügyébea nyomozott- Eredmény: a szervezkedés elé nem gördítenek akadályt Az alapítók Szeged idegenforgalmát akarják előmozdítani és egy egészséges filmgyár alpját megvetni, Yéfiül pedig a magyar irodalom megmentésére is irányul az alapítók törekvése, ami pedig, mondják ugyancsak az alapitók, van olyan kulturcél, mint a sakkozás, amelynek pedig b. lapjukbau állandó rovatot engednek. Hát az alapítóknak nem engedünk a lapunkban állandó rovatot. De talán nekik is jobb igy. Ellenben közlésre beküldött cikkükből a követ ke. Zőkben szívesen közreadunk néhány sort: — A mult hét vasárnapján egy hirdetés jelent meg a szegedi lapokban, mely azt hirdette: »Mindenki lehet híres filmsztár, ha belép a Műkedvelők Fi lm szövetkezetébe». — A hirdetés elolvasásakor mtadsmfcf Joggá? azt hihette, hogy egy becsapásra alakú'A vállalkozással áll szemben, nemfcü/önbeo igy vélekedtünk ml is, ezért felkerestük a műkedvelőket, hogy működésükről egyet-mást megtudjunk. Minden rendben van egészen addig, amlkwr n beküldött cikk a mi nevünkben kezd beszélni Mi ugyanis nem ugy vélekedtünk, hogy itt egy becsapásra alakuló vállalkozásról van szó. Mi egészen másként vélekedtünk. Egészen másként Épp azért nem vagyunk abban a helyzetben, hogy közreadjuk a beküldött cikk többi részét, amellyel pedig az alapítók a magyar filmipar alapját óhajtották volna megvetni — műkedvelői alapon. Szegény magyar filmipar, műkedvelői alapon T Agyonlőtte dühöngö öccsét Békéscsaba, augusztus 2. Miklya Endre okleveles tanító, aki jelenleg egy biztosítótársaság alkalmazottja, tegnap este János nevü bátyjával együtt ittasan tért haza és összeszólalkozott édesanyjával, aki szemrehányást tett neki ittassága miatt. Miklya János csitította öccsét, aki erre dühöngeni kezdett. Az idősebb fiu védekezés közben revolvert rántott elő és öccsére lőtt, akit súlyos sérüléssel szállítottak a kórházba. Még az este megoperálták, de az operáció sem Segített rajta, mert reggel három órakor meghalt. Miklya Jánost a rendőrség őrizetbe vette. A nyomozás eddigi adatai szerint Miklya Endre, aki régebben már elmegyógyintézetben is volt, teljesen itta:; állapotban dühöngött és azzal fenyegetőzött, hogy anyját megöli é* rágyújtja a házatVílápiiiríi BiyaraBék és MOMfc Pensiók, Inlemáíusok, leány« és fiúoflhonok. Havi ellátási dil tanaióknak 150 P, felnőtteknek 160 P, mely hetenkinfi változtatással négy nyaralóhelyre érvényes. Ezer személy referenciája. Kérjen prospektust (válaszbélyeg). Pestalozz! Internátus Iroda (Fédératlon Internationale des Pensfonnats Eoropéensi Budapest, Y„ Rlkofmáw b. 4.1. Telefon: Teréz 242-35 Nyaraló és üdlülöielepelc: Magyarországon : Budapest, Siófok, Balatonftszöd. Svájcban: Genf*, Lausanne*. Neuchalet*. Luzern. Monlreu* Zürich*. Lugano*, St. Moritz. Franciaországban: Paris*. Deonvtlle, Trónville, B'a'rPz, Aí* les Bains, Crenoble. Evfan (genfi tó); a francia Riviérán: St Raohael Cannes, Nizza*, luan les Plns, Monté Car'o, Mentőt». O lasz~ országban: San Remo*, Nervl, Velence, Bordichere Abbázia, Ricciore, Roma*, Nápoly, Palermo. Ausztriában: Wien*. Zell ara See, Ll»z*. Innsbrnek* Salzburg*. Ischl. Belgiumban ~ Ostende. Angliában: London*. Cambridge*, Brighton, Folkestone. Afrikában: Algír*, Tonls*. A *-gal fe'ölt helyek Internálások, fiu- és leányotthonok pensíonatnsok — felnőttek részére is — nyitva egész éven ét. K 22 A íöhbi helyek Július, augusztus és szeotember hónaibnn vannak nvlt»a. Térsas utazási kedvezményei. (25 50%), külön direkt Putlman-kecsik. IniernAtoe-l cUjak Budapesten havi 90 P, külföldön 110 P.