Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-25 / 191. szám

iciciun:i.i—jj. ^ ívmouni vuibi, r un u(;to Q. icicioii: 1JI. izom.« » « » « » k01c»«nk«nyvlAi és Jegyiroda : Aradi ©<•>© HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség ucco S. Telefon: 306. - Nyomda: LBw és kiadóhivatal: Andrhííy ucca XS. Lipót iicca 19. Telefon: 16-34. «»«»«» IV. évfolyaill 191- Szám Telefon: 49. tzám. «» «» « >• « » n 3-80, klllfOldHn 6-40 pengő. Egyes M&m ÍO, vatár- és Ünnepnap 24 fillér. beszéljünk.) Az élő Mayer János ma fontosabb és jelentősebb, mint a halhatatlan Kossuth! Azért őt is megbecsültük egy szép, szomorú síremlékkel az ország háza baloldalán, egy gyászoló márvány gyülekezettel, amely előtt olyan szivhezszólóan és olyan stílszerűen énekelik el kivándorolt amerikai magyar véreink, hogy: Ne sírj, ne sirj, Kossuth Lajos! Mi is azon sírnivaló, hogy már mi nékünk nincs szükségünk többé semmiféle Kossuth-kultuszra, hiszen olyan szabadok és olyan függetlenek vagyunk, hogy egyéb nemzeti vívmányt fel se tudunk képzelni, mint a Gömbös Gyula államtitkárságát? Kellogg Párlsban Tüntetésektől féltek az érkezésnél, ezért hamarabb ért Párlsba a vonat Előfizetési Ara havonta 3-20 vidéken é: Lajos napián Az osztrák-magyar monarkia fénykorában, amikor Ferenc József uralkodott Trieszttől Tarnopolig és Prágától Predeálig, amikor a magyar baka a Gotterhaltc dallamára szalutált és a Radetzky-mars hangjai mellett indull hadba, amikor Hentzy szobra állott a budai várban és a tábornokok Grácba mentek penzióba, minden áldott esztendőben összegyűltek ezen a szent napon a magyarok a népkörökben és a poharakat annak a nevére emeltek, aki számüzötten és koronátlanul, a haló porában is élt és uralkodott minden függetlenségi magyai" szivében. (Már pedig akkor minden becsületes magyar ember függetlenségi volt, ha éjfél előtt nem is, de éjfél után egészen bizonyosan. Ezt először éppen a nagy palóc állapította meg, aki nagy mameluk volt a papíron és nagy ellenzéki a lelke mélyén.) De íizóta nagyot fordult a világ, a sokat áhított és imádott függetlenség esőstől hullott a nyakunkba, azt se igen tudjuk, mit csináljunk vele? Már most minden logika szerint (akár aristotelesi, akár paueri logika az) más nem következnék, mint hogy Kossuth Lajos édes apánk kultusza magasan rstgyogjon a magyal-: finnain£ntumoii és hogy az ő nemzet, megváltó eszméi sorra-rendre mind boldogító valósággá váljanak! De nem azért vagyunkmi kelet népe, hogy csak ugy egyszerűen behódoljunk az élet parancsának és bedőljünk a történelem logikájának! Eb ura fakó, mi azért is az ellenkezőjét csináljuk, mint amit közönséges elmével csinálni illenék és kellene ! Győztél Kossuth Lajos? Majd megmulatja az egységes magyar hatalmi rendszer, hogy abból pedig semmi se lesz, miszerint most már a kossuthi koncepciók alapján épitjük föl az uj Magyarországot. A fölszabadulás első mámorában az első nemzetgyűlésen még a derest és a botbüntelést is megszavazták és visszahozták a tekintetes kisgazda karok és rendek és ma már egy magyar mágnás egy magyar kulturának keresztelt lapban nyíltan állást foglal Kossuth Lajos ellen és egy másik magyar mágnás az előkelő cukrászdában a Kossuth Lajos arcképét viselő pénzt megvetően dobja oda a pultra, kijelentvén, hogy ezt az arcot még így se látja szívesen! Idétlen propaganda folyik ízléstelen osztrákmagyar zarándoklatokkal és fekete-sárga vendégszereplésekkel a habsburgi dinasztia föltámasztása és habsburgi dinasztia visszaállítása érdekében és akkor a Kossuth Lajos népe néma, a Kossuth Lajos nevenapja csöndes, a népkörök elfelejtik meghívni tagjaikat egy kis vacsorára és azok, akik valamikor a Kossuth-kultuszból éltek, most alázatos és tiszteletteljes kormányfőlanácsosi hallgatásba burkolóznak. Pedig ma már még csak nem is volna veszedelmes az eszmék hirdetése, amelyeket a szent öreg turini remete hagyott szegény, szomorú nemzetére! Mi ugy gondoljuk, hogy ha nem is veszedelmes ez az igehirdetés, de talán nem'is kívánatos. (Természetesen az ő szempontjukból.) Mert minek a lelkeket holmi programmal fölzaklatni, mikor program nélkül is egészen szépen halad az állam szekere? Hogy hova halad, azt minden valószínűség szerint a bakonülök se nagyon tudják, de egyelőre, meglehet, nem is igen kíváncsiak erre. A. fő a rend és nyugalom, amelyet csak mc£!-p::'.ana 1 izonyos kosiuthi .gondolatoknak és eszményeknek hangoztatása és követelése. A külső és belső politikai orientációt legokosabb és legbátor jágosabb" rábízni a Magasságbélire, valahogyan majd csak lesz künn is, meg benn is, mert ezzel szemben sehogyan még sohasem volt. Ha Oxenstjerna szavai szerint kevés bölcseséggel kormányozzák a világot, ennyi bölcseséggely mint amennyit a föntemlitett magyar szólásmondás tartalmaz, igazán nyugodtan el lehet kormányozni a magyar glóbuszt. A marhapörkölt és a túrós csusza ma a hatalmas élők tiszteletére és egészségére lesz elfogyasztva. (Hogy egészen hivatalos nyelven (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Kellogg államtitkár különvonata, amelynek program szerint délelőtt 10 óra 50 perckor kellett volna berobogni a Saint Lazare pályaudvarra, vasúttechnikai okok folytán már 10 óra 05 perckor megérkezett. A háromnegyedórás különbség a fogadtatási programot teljesen felborította, mert« hivatal*» személyek legnagyobb része még bem érkezett ki a pályaudvarra. így Franciaország részéről Páris rendőrfőnöke és a külügyminisztérium főtitkára fogadták, az amerikai kormány nevében pedig Hcrrich, Amerika párisi nagykövele és a kanadai párisi követ üdvözölték a vendégeket. Kellogg kíséretével az amerikai nagykövetség épületébe hajtatott. Dr. Slresemann német külügyminiszter vasárnap este érkezik Párisba és hétfőn délután találkozik Poincaréval, aki a miniszterelnökségi palotában fogadja a német külügyminisztert. Kellogg különvonatának korábban történt érkezését ugylátszik a párisi rendőrhatóságok rendezték, attól tartva, hogy kommunis/ák, vagy anarchisták tüntetést kíséretnek meg az államtitkár ellen 7»cno és Veazettf kivégzésének egyéves év. fordulóján. Kelloggot valóságos (utólépésben vezették Herrich autójához és az amerikai államtitkár cseppet sem csodálkozott a nagy sietségen. Kellogg délután látogatást tett Briandnál, aki este viszonozta az amerikai nagykövetségen Kellogg látogatását. Kellogg holDap fogadja, a sajtó képviselőit. n berlini interparlamentáris konferencián a román delegátus középeurópai Locarnót sürgetett Jl kisebbségeknek semmi bizalmuk sincs a Népszövetségben" ' (Badapesti tadásüőnk íektfoBfeicnféseJ Bériinba jelentik: Az Interparlamentáris Unió mai ülésén Djmara román képviselő a világhábora borzalmas eredményeit világította meg statisztikai adatokkal. Ezntán a román nép és a román parlament nevében általános feltűnést keltő békaajánlalot telt és jelajánlotta Románia nevében a középeurópai államok Lo. oarnoját. Djuvara kijelentése először meglepetést, azután szűnni nem akaró tapsvihart váltott ki. egyre rosszabbodó helyzetéről beszélt. Igaz ugyan, hogy, a kisebbségek egyre kevesebbet fordulnak a Népszövetséghez, ennek azonban nem az az oka, hogy a helyzet javult volna, hanem az, hogy semmi bizolmuk nincsen ct Népszövetségben. Viharos taps kisérte Shimannak ezt a megállapítását, azután az ülést délutánra halasztották, amelyen Wirth volt birodalmi kancellár határozati javaslatot terjesztett be a pari 1 ámenti rendszer közös alapelveinek tisztázásA következő felszólaló Shimann, Lettország I sám, hogy azután végleges ítéletet mondjanak delegátusa volt, aki az európai kisebbségek | a parlamentáris rendszer felett. 99 Egészséges parlamentarizmus nem képzelhető el politikai váltégazdaság nélkül", — mondotta az egységes párti Lukács György — Berlinben A délutáni ülésen az egvségespáni Lukács I vánatos, mely nem parlamenti pártok alakulásának György a parlamentárizmus válságával kapcso- ' kedvez és a pártok elaprózását megakadályozza. latban mondott beszédet és többek között ezeket mondotta: — A parlamentarizmus-rendszer egyik legfőbb kinövése a párt frakcionizmus. egészséges parlamentárizmus és parlamentáris élet nem képzelhető cl politikai váüógazdaság nélkül. Ez a rendszer az, amely r- ndig ujabb gondolatokat visz bele a parlamei eictbe. Ennek mintapéldáját látjuk Angliában éb Amerikában. Az egységes váltógazdaság érdekében olvan válaszlói rendszer kiEzért nagyon előnyösek a proporcionális választási rendszerek. — Garanciákat kellene teremteni arra, hogy csak olyanok jussanak be a törvényhozás termébe, akik a törvényhozói hivatáshoz szükséges tudással, tapasztalattal és Ítélőképességgel rendelkeznek. E szempontok szerint kellene a passzív választójogot bizonyos minősítéshez kötni és tágítani aaon a különben tagadhatatlanul tetszetős elven, hogy választó az, aki választható." UgyanI