Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-23 / 189. szám

4 DfiLM A G Y 4 RORSZ AO 1928 augusztus 23. Egy részeg füzér a Tisza Lajos-Körúti piacon le akart szarni egy hentesmestert Mikor bekísérték a rendörségre, dühöngeni kezdett és rárohant a rendörökre (A Délmagyarország munkatársától) I SxtTdán délelőtt a hetipiaoos nap élénk forgata- \ • iában nagy riadalmat okozott egy tüzérkatona, aki \ l>ajonettjével hadonászva, l<vs zupással (©nyege'.ett [ egy embert. A Tisza Lajos-köruti piacnak azon a részén történt, ahol a rőfösök árulnak és a történ­tek egy-kettőre felborították a hetivásár megszo­kott rendjét. Az asszonyok vad sikoltozással me­nekültek, nagy csoportosulás támadt, rendőrért, segítségért kiáltoztak a nagy zűrzavarban. Az ittasnak látszó Domonkos Ernő tüzérkatona délelőtt tiz óra tájban ért a rőföspiacra, ahol egy barátjával nagy zajt csapott és egymásután belekötött a járókelőkbe. Miután Domonkos ren­detlenkedéseit nem akarta abbahagyni, Kiss István hentesmester csendre intette. Domonkos felbőszült a »civil« rendrentasitásán, kirántotta bajon étijét és azzal rontott Kissre. Sze­rencsére idejekorán megérkeztek a rendőrök, akik a hadonászó tüzér kezéből kicsavarták a bajonettet és bekísérték a kapitányságra. Itt sem akart le­csillapodni Domonkos, sőt a városháza folyosó­ján valósággal dühöngi«! kezdeti, torkaszakadtából ordítozott és rá akart rohanni a rendőrökre. A dühöngő katonát nagynehezen sikerült ártal­matlanná tenni, de csak ugy, hogy vasraverték. Telefonáltak a katonai ügyészségre, ahonnan a déli órákban őrjárat érkezett Domonkosért. A botrányt okozó tüzér ekkorra kijózanodott és semmire sem akart visszaemlékezni. Domonkost átkísérték a katonai ügyészség fogházába. Az ipartestületi házvéíel provizióhotránya (A Délmagyarország munkatársától) Az iparosok keddi közgyűlésén történtek város­szerte általános feltűnést keltettek. A közgyűlésen tudvalevőleg az ipartestületi házvétel ügyét tár­gyalták és ennek során a számvizsgáló bizottság elnöke, Schafz Izsó leleplezett olyan ipartestületi tagokat, sőt elöljárót, akik provízióval voltak ér­dekelve a Bohn-féle ház esetleges megvételénél. A cipészipari szakosztály elnökének, Berg János­nak felszólalása következtében volt kénytelen a vezetőség a províziót kikötő ipartestületi tagok neveit nyilvánosságra hozni. Berg ugyanis nyo­matékkal hangsúlyozta felszólalásában, hogy ő pro­víziót elfogadó előljáró sági tagokról is hallott, kötelessége tehát a vezetőségnek, hogy álljon elő a nevekkel, ne takargassanak semmit, mert az ipa­rosság tudni akarja, hogy kikben bizhat meg. A számvizsgáló bizottság elnöke ezután fel is olvasott négy nevet, akik közül azonban csak kettő ipartestületi tag: Tulliusz József elől járó és Gaál József cipész, mig a másik kettő hivatásos dács Antal indítványára az ipartestület felszólí­totta Tulliuszt, hogy előljárósági tagságáról mond­jon le. A másik aposztrofált előljárósági tag, Gaál József, próbálta magyarázni a házvétel ügyé­ben végzett szerepét és azt fejtegette, hogy a Bolm-ház megvétele körül a Gál-testvérek neve alatt működő ingatlaniroda tevékenykedett. A közgyűlésen ezután olyan kijelentések is el­hangzottak, hogy a jutalék óriási összegét te­kintve — 29.000 pengőről volt szó — az ipar­testületi tagok közül esetleg még többen is vannak, akik az ügynökök tevékenységét előmozdították. A Mézer-iroda tulajdonosa, aki legális ügynöke volt a házeladási akciónak, ma megjelent szer­kesztőségünkben és okmányszerüleg igazolta, hogy neki mint ügynöknek egy százalék provízió volt kikötve a vételárból. A Gál-testvérek ingatlan­forgalmi iroda pedig annak a közlésére kért fel bennünket, hogy Gál József nem az Iroda, hanem a maga részére tevékenykedett. Értesülésünk szerint rövidesen nyilvánosságra ke­ingatlan-ügynök, aki jogszerűen foglalkozik házak i rül azoknak az ipartestületi tag "közvetítőknek a eladásával és vételével. A leleplezés óriási meg- J neve, akik a Bohn-házvételnél províziót biztosir botránkozást váltott ki és ennek hatása alatt Ho- | tottak maguknak. A tábla két és félévi börtönre szállította le a testvérgyilkos Ránfi Dezső MIníeíésél (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Ítélőtábla Muntyán- tanácsa szerda délelőtt tárgyalta Bánfi Dezső pitvaros! föld­mives szándékos emberölési bűnügyét, akit a szegedi törvényszék annak fdefén tizéoi Jegy ,"lázra Ítélt. A vád szerint Bárfi Dezső 1922-ben össze­hasonlóit testvérével, Bánfi Jánossal. Valami földosztáson kaptak össze a testvérek és ez­időtől kezdve halálos ellenségek voltak. Nem is találkoztak egymással, de a sors mégis ugy hozta, hogy 1927 márefus 26-án Bánfi Dezső kocsijával Bánfi János tanváfa melleit haladt el. János éppen a háza előtt foglala­toskodott és amikor meglátta bátyját, szidal­mazni kezdte Majd előkapott pqy gpreblyét és azzal ráakart ütni bátyjára. Bánfi Dezső a váratlan támadásra o kocsijából e'őkaoott eav Olimpiai vízipóló mérkőzések 3 péntek 101 a Be v r si é Széchenyi Moziban ! Hgllls képviselői keres világcég, egyedülálló gyártmányai eladására Szeged és környéke részére. Jómegtelenésü Intelligens urak k01d|éfe be lehe­lőleq fénvk^pes alántatukal „Nagy Jövedelem, biztos Jövő 349" Jeligére Blockner J. hirdető t irodébe, Budapest, IV, Semmelweis ucca 4. m.88 oasoillát és azzal védekezett. Dulakodás fej­lődölt ki, amelynek hevében a szorongatott helyzetben lévő Dezső zsebkést rántott elő és beieváqla öccsébe. A szúrás halálos volt, Bánfi János holtan terült el. Amikor azután Bánfi Dezső látta, hogy öccse már nem él, kocsijával azonnal a csendőrségre hajtott és l'elentkezett. A csendőrségen az önként Jelentkező gyil­kost azonnal letartóztatták és ellene szándé­kos emberölés elmén indult meg az eljárás. A szegedi törvényszék Vlr/cMenácsa Bánfi Dezsőt első fokon bűnösnek mondotta ki és szándékos emberölés címén tizévi fegyházra ilélle. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a vé­delem felebbezést felentett be és az ügy igy került a tábla elé. A tábla egyizben már tartott ebben az ügy- | ben főtárgyalás!, amikor is helyszint szemlét ! rendelt el. A szerdai folytatólagos felebbe- j zési tárgyaláson először a helyszíni szemle Jegyzőkönyveit ismertették, majd a vád- és védbeszédek után a törvényszék ítéletét meg­változtatta és Bánfi Dezső büntetését kétévi és hothónapi börtönre szállította le, amely­ből tiz hónapot az eltöltött vizsgálati fogság­gal kitöltöttnek vett. A tábla Ítéletének indo­kolásában megállapította, hogy Bánfi Dezső nem szándékosan, hanem erős felindulásban ölte meg öccsét. Az Ítélet ellen a főügyész semmiségi pa­naszt fefenfett be, mig a vádlóit megnyugo­dott. A tábla az Ítélet kihirdetése után el­rendelte Bánfi Dezső szabadlábra helyezé­sét is. Az ügyben véoső fokon a Kúria dönt. SZÖGEDI SZÍNHÁZ A bajnok és a dalnok A pesti nagy könyvesbolt időszaki közlö­nyében a magyar világbajnokok nyilatkoznak irodalmi olvasmányaikról. A legjobb futó, ugró, uszó, dobó és birkózó sorra-rendre elmondják, kik a kedvenc szerzőik, mik a kedvelt köny­veik és különösen az egyik vivónk olyan ma­gas színvonalú és mélyen megalapozott iro­dalmi kulturáról tesz tanúbizonyságot, hogy az ember önkénytelenül arra gondol, milyen jó dolga lenne a magyar irodalomnak és köl­tészetnek, ha e csonka országnak minden tizedik lakója világbajnok volna! (De, sajnos, ezt ma még csak minden századikról lehet el­mondani.) Eddig az a komor sejtelem és sanda gyanú élt lelkemben, hogy nálunk csu­pán az irók olvasnak. No nem mindegyik iró, de legalább is minden második. Most pe­dig kiderül, hogy a bokszbajnok alanyi köl­teményekben gyönyörködik, a birkózó pedig szerelmi idillek olvasásából szokott erőt me­ríteni a további közdelemre. Éppen ezért teljes bizalommal kerestem föl Czája Jánost, a magyar birkózás világbajno­kát, hogy megkérdezzem kedvelt irói és olvas­mányai felől. A magyar izom és ököl tünemé­nyes hőse, az uj Toldi Miklós, a mai Kinizsii Pál könnyű magyar dresszben fogad. Előzé­kenyen megrázza félénken feléje nyújtott job­bomat, ugy, hogy vér csordul ki az ujjaim végén. Barátságosan megropogtatja a dereka-í mat, hogy csak ugy nyekkenek bele. Félkar­jával fölemel a magasba és letesz a porondra, ott a két vállamra fektet és nyájasan mosolyog. — Mivel lehetek szolgálatára? — Kérdezi, miközben föltápászkodom. — Mester, csak az iránt jöttem érdeklődni, hogy kik a kedvenc irói? Czája János arca átszellemül, szemei túl­világi fényben ragyognak, hangja megremeg és suttog, mint az alkonyi szellő. — A szép, szomorú versek költőit imádom, a sáppadt, fáradt, lankadt bánatok poétáit, akiknek teher az élet és édes az elmúlás. A gyöngéd, szelid, borús érzések kedvelője va­gyok, Ányos Pál áll a szivemhez legközelebb, aki olyan gyönyörű panaszt énekelt a hala­vány holdnál. Áz emlierek olyan durvák, ke-' mények, erőszakosak, kegyetlenek, könyörtele­nek és liiméletlenek, bizony jól esik innen el­menekülni az álmok, vágyak, a lenge, tünde, finom és kedves illúziók világába. Egy tündöklő könnycseppet törölt ki sze­méből és mélázó nosztalgiával tekintett a mellette várakozó jugoszláv birkózó bajnokra, az öles Petrics Pávelra, aki lelkét Istennek ajánlva, éppen a döntő összecsapásra szedte össze minden maradék erejét és bátorságát Gyalu* ISKOL leányka és fia fehér­neműn!* és ágyitemiiek, ffíu és leányka ruhák, En*éxeti ruhák készen és rendelésre is rendkívüli olcsó sza­bott árakon 565 • aOLLÁK TESTVÉREK kelengye árattázáhan I Fekeiesas6»Csekomcst!.saro!{ | Ifi, LBppai Imre esküvőjéről &ISSSST^^ISS és a Mátyás király téren készUlt felvételeket bemutalja a Belvárosi és Széchényi Mozi rí £1

Next

/
Thumbnails
Contents