Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-22 / 188. szám

OÉLMAfiYAROIRSZAG 1928 augusztus 21 , Fényes ünnepségek a fővárosban Szent István napián Budapest, augusztus 21. A Szent István-napi ünnepségek őrjási tömegeket vonzottak a fővárosba. Már vasárnap megkezdődtek a különféle felvonulások, népünnepélyek. A Stefánja-uton korhű kosztümökben tartott történelmi felvonulásnak nagy s^ere volt. Hatalmas liiaolt ökröt húztak nyársra a Tattorsaiban és nagy máglyán pirították meg porhanyósra. Hatvan fjllér volt egy adag sült ökör, peroek alatt szétkapkodták. Hétfőn Szent István napját meg soha sem látott fénnyel és pompával ülték meg. A körmenetben óriási embertömeg vett részt. A Szent Jobb mellett Ripka Ferenc főpolgármester haladt, majd Cesore Orsenlijo pápai nuncius következeti, mögötte Serédi Jusztinián hercegprímás. Ezután következett a kormányzó, József és Albrecht főherceg, Vass József vezetésével a kormány Budapesten időző tagjai, a felsőház és képviselőház tagjai, a törvényhatóságok képviseletei, köztük Szeged képvjselöje, Fodor Jenő polgármesterhelyettes, aki mellett egy városj hajda vitte a város zászlóját A körmenetet istentisztelet követte, majd felavatták a Szabadság-téren az országzászlót. Délután a Muzeum-kertben a sokgyermekes magyar családanyákat ajándékozták meg. Délután folytatták a különböző népünnepélyeket, tréfás olimpiászt, Alagon a Szent István-dijat futották, a Császár-fürdőben az MTK jubiláris versenyén Arne Borg javítgatta a világrekordokat. Este tündéri kivilágításban fénylett a Halászbástya, a Gellérthegy és szemkápráztató tűzijáték fejezte be a napot. Londonból jelentik: A Daily Mail budapesti levelezője szingázdag tudósitásban irja le a Szent István-napi körmenetet, továbbá a Szabadság-téri irredenta zászlótartó leleplezését, kiemelve, hogy Budapest e napon nemzetközi várossá lett, azzá tették az ¡degenek tízezrei. Csak az erdélyi magyaroknak nem volt szabad megnézni az ünnepélyt, mivel a román hatóságok nem láttamozták útleveleiket — A főváros vacsorála az amerikai magyarok tiszteletére (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A főváros kedden este vacsorát adott az itt Időző amerikai küldöttség tiszteletére a Gellértszállóban. Ripka Ferenc főpolgármester nagyszabású üdvözlő beszédet mondott, Perényi Zsigmond báró pedig Apponyi Albert üdvözlő levelét olvasta fel, aki genfi előkészületeire való hivatkozással mentette ki magát. Levelében rámutatott Apponyi arra, hogy az ország még sohasem volt olyan nehéz helyzetben, mint most és hogy még soha nemzettel nem bántak olyan igazságtalanul, mint Magyarországgal. Délben a kormányzó fogadta az amerikai magyarok küldöttségét fényes külsőségek között. A kormányzó nagyobb beszédet mottr dott az amerikaiaknak, majd hosszasan elbeszélgetett a megjelentekkel a magyarság mai | helyzetéről, az amerikai viszonyokról, a val. lásról és bolsevizmusról. A kormányzó beszéde során hangsúlyozta, hogy -»magyar és magyar | között nem tehet különbséget tennh. Borzalmas családi dráma három fialoítal Összeszurkálta (eleségét és Kiskunfélegyháza, augusztus 21. Gombos Péter és Gombos János hosszabb idő óta együtt gazdálkodtak jászszentlászlói családi birtokon. Gombos Péter két évvel ezelőtt megházasodott és egy ideig semmj sem zavarta a családi békét. A napokban a férjet figyelmeztette egyik jóbarátja, hogy felesége megcsalja öccsével. A férj figyelni kezdte és rá;ött arra, hogy br.rátja Igazat mondott öccsét, majd (elvágta ereit Tegnap éppen akkor toppant be a lakásba, amikor az asszony az öccsével csókolózott. Hirtelen harag öntötte el, bicskát rántott elő és beleszúrta öccsébe, majd rárou'jo't az asszonyra és összeszurkálta. Mindketten meghallak. Gombos Péter a tette után felvágta ereit és maga is elvérzett Ötvenezer pengőbe kerül a két gazdasági Iskola felszerelése Gazdasági gépek, lovak, szervasmarhák a tanyai „taneszközök" között — Pólhltelt kérnek az iskolaépítés többletkiadására (A Délmagyarország munkatársától.') Szeptemberben ujabb iskolatípus nyilik meg a szegedi külterületeken: a gazdasági szakiskola, amelynek hiányát Szeged tanyai népe régóta érezte. Két gazdasági iskolában kezdik meg egyszerre az oktatást. Az egyik Szatymazon épült lel, a másik Alsóközponton. A város tanácsa nagy reményeket füz a két iskola működéséhez, jónak tartják, szükségesnek, de már attól a költségjegyzéktől kissé visszariadt a tekintetes tanács, amelyet az iskolák igazgatósága terjesztett a tanács elé. A törvény értelmében ugyanis ezeknek a szakiskoláknak a berendezéséről, illetve felszereléséről a városnak kell gondoskodni. Ez I>edig nem olyan egyszerű dolog, mint más iskolánál, ahol beállítják a katedrát, a padokat, a falitáblát és kezdődik a tanitás. A gazdasági szakiskolában a gazdasághoz szükséges gépeknek, szőlőművelési felszereléseknek, méhészeti apparátusnak, keltető gépeknek, a háztartási cikkek egész garmadának (nők is járnak a szakiskolába) kezdve a félliteres fazéktól a zsiros bödönig, baromfitenyésztésre alkalmai aprójószágoknak, házikertészeti felszereléseknek is meg kell lenni. j Lovak, szarvasmarhák, disznók és birkák I mint »taneszközök* szerepelnek abban a szám! talan oldalú beadványban, amelynek egyes rubrikáitól ijedten hökölt vissza a tekintetes tanács. ötvenezer pengőbe kerül a két iskolába szükséges felszerelés és berendezés, de ebben már benne van az a deficit is, ami a két iskola fentartási költségeiből áll elő, miulán a gazdasági iskolák rendelkezésére bocsájtott földek ebben az évben még nem hoznak semmit. A tanácsban nagy beszélgetés indult meg a hatalmas összeg előteremtéséről, amely nem is szerepelt a költségvetésben. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a tanácskozásba bevonta Scultéty Sándor főszám vevőt, akivel azután megtalálták a fedezetet a kiadásra. A külterületi iskolákra felvett kölcsönből fedezik majd a két szakiskola berendezését és azt a 40.000 pengő többlet kiadást is, ami a két iskola építésénél állolt elő. Ha ez a két öszszeg túllépi a hitelből még rendelkezésre álló összeget, ugy a tanács a közgyűléstől pólI hitelt kér. j A tanácsi határozat egyébként a szeptemt beri közgyűlés elé kerül A ¡övö évfesü Szeleden fesz az Iparoskosigresszus Szolnok, augusztus 21. Vasárnap tartották meg Szolnokon a szokásos iparoskongresszust A napirendről szinte botrányossá fajuló zajos vita közepette végül is le kellett venni a kézmüveskamara ügyét, ami az úgynevezett; egységespárti »iparos blokk* vereségét jelenti.Az iparosok hangos kacagással fogadták Ransch minsizteri tanácsos azon kijelentését, hogy a pénzügyminiszter szivén viseli az iparosok érdekeit. Végül elhatározták, hogy a kongresszust aj jövő évben Szegeden tartják meg. Czája Jánost elitélték „Nem szép dolog elítélni Magyarországon egy Czája Jánost", — mondotta a 15 pengős büntetésre a birkozóvilágbajnok (A Délmagyarország munlcatársától.) Czája Jánosné után kedden délijén Czája János cirkuszigazgató állt dr. Petkóczy Lajos rendőrtanácsos, kihágási biró előtt Czája János ellen a cirkuszt ellenőrző rendőrök kétféle vádat emeltek. Az egyik vádpont szerint az előirt idő előtt kezdte meg az előadást, amikor még a közönség el sem helyezkedett és a nézőtéren lárma és tumultus volt. A fővád pedig az volt Czája ellen, hogy több pótszéket; helyezett el a cirkusz nézőterén. A kihágási bíróságon a rendőrtanácsos kihallgatta Czája Jánost és üzletvezetőjét is. Czája fehér vászonruhában, kihajtott inggel jelent meg a biróság előtt és tagadta, hogy bűnös lenne. Neki az előadás megkezdése előtt senki sem szólt, hogy várjon a kezdéssel. Már háromnegyedkilenc felé járhatott az idő, amikor már kénytelen volt megkezdeni, az előadást. Csak a harmadik számnál tudtá meg, hogy az ügyeletes tiszt feljelentést tesz) ellene. Á pótszékek beállításáról semmit seny akart tudni. — Az egész semmi és minden arra megy, hogy engem lebnntessenek, — mondotta lemondóan Czája János. Dr. Petkóczy: Nézze Czája, maga ne sírjon. Ilyen szép hatalmas embernek nem jól áll a sirás. Czája: Én nem sirok. Még akkor sem sirnék, ha meg kellene halni. Szenvedtem én eleget a cseheknél és a románoknál, még se sirlam. Az volt ám valami. Ott legyen valaki magyar. És én ott is magyar voltam. Itt meg bántanak minden semmiségért, csak hogy igaza legyen a rendőrnek... Büntetve még soha sem voltam. Pesten a belügyben ugy ismernek, mint a tenyerüket. — Na elég volt Czája, — szólt a kihágási biró... Kihirdetem a biróság Ítéletét. A biróság Czája Jánost 15 pengő pénzbirságra ítéli, mert az előadás kezdete előtt nagy rendetlenség volt a nézőtéren és ennek ellenére megkezdette az előadást. Felmenti a biróság azonban azon vád alól, hogy a cirkusz helyiségében engedély nélküli pótszékeket állított be. Ez nem nyert bebizonyítást.. . Megnyugszik, vagy felebbez? Czáját váratlanul érte a kérdés. Dicsőséges múltjára hivatkozott, felemiitette romániai és csehországi szerepléseit, a belügyminisztériumot, ahonnan »ha kell, liz perc alatt is kap útlevelet.* — Nézze Czája, én sajnálom magát — szólt a kihágási biró —, de el kellett Ítélnem. Tanúvallomások hangzottak el a maga bűnössége mellett. — Nem is a 15 pengő fáj nekem, hanem az ítélet. Nem szép dolog elítélni Magyarországon egy Czája Jánost, aki Cseh- és Oláhországban ... — Jó, jó! Ezt már tudjuk. Felebbez, vagy megnyugszik? — Hát felebbezek — jelentette ki végre az önérzetes birkozó-világbajnok, aki ma este az őt ért bosszúságért ki tudja melyik birkozóviiágbajnokon tölti ki mérgét