Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-17 / 185. szám

1928 augusztus 17 i)f:«,>i u;varors?:ag Borzalmas halálos robbanás a Peregl-malomban A gépházban felrobbant a gázmotor, a légnyomás borzalmasan Összetépte a gépész testét és gépalkatrészeket röpített át a szomszédos Földmlves-izccába A robbanás oka: a gépász nem figyelte a manóméiért! (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön reggel félkilenckor hatalmas detonáció verte fel a csendes Alsóváros Sárkányuccai környékét. A robbanás szinhelye a Peregi-malom volt. A malomban az üzemet hajtó egyik légkompresszlós gázmotor robbant fel. A malom környékén a házak ablakai összetörtek, fajveszélykedések hallatlszottak és az apró házikók népe pillanatok alatt az uccán volt. — Felrobbant a Peregi-malom! — kiáltozták az uccákon és mindenki futott a malom felé. Hasonló nagy volt a riadalom a malom mögött elhúzódó Földmives-uccáhan, amelynek egyik udvarára esett a felrobbant gép egyik hatalmas alkatrésze. A Földmives-ucca 27. számú ház udvarán azonban szerencsére senki sem tartózkodott és a lecsapódó hatalmas gépdarab emberéletben kárt néni okozott. A robbanás utáni zűrzavaros pillanatokban azonnal értesítették a mentőket és a rendőrséget. A rendőrségről dr. Papp Menyhért rendőrkapitány és dr. Deák Ferenc rendőrfogalmazó dr. Oláh Ferenc tiszti orvos kíséretében szállt ki a helyszínre, majd később megjelent dr. Mihályffy István ügyész és Zombory János vizsgálóbíró, továbbá Rohonyi Gyula műszaki szakértő is. A robbanás a malom udvarában felépített gépházban történt, amely már messziről is borzalmas látványt nyújtott. A gépház fateteje felszakítva, az ablakok betörve, cserép-, kő- és vashulladékok az udvaron. Ijedt, halálravált arcn munkások szaladoznak fel és alá. A gépész meghalt, — jelentik a mentőknek. A robbanás összezúzta a motor melleit szorgoskodó Lajtár Ferenc 56 éves gépészt, aki másfél év óta dolgozik a malomban és vezeti a gépeket. A szerencsétlenség pillanatában más nem tartózkodott a gépházhan. A segédmunkások szerencsére az udvaron foglalatoskodtak és igy a robbanás csak egy emberéletet kövelelt. A gépházba két gázmotor volt beépítve, amelyek közül azonban csak az egyik működött. Lajtár Ferenc, a gépész már reggel félhatkor bejött a malomba, hogy megindítsa a gázmotort, amely a malom gépeit üzembe hozza. A gázmotor kifogástalan állapotban volt. Modern, uj tipusu gép. Üzemzavar még sohasem történt. A malom gépei már teljes erővel dolgoztak. Lajtár Ferenc olajozott ás a gázmotor rézalkatrészeit fényesitgette. Eközben történhetett azután, hogy munkája közben a manóméiért nem figyelte, a kazán felrobbant, amely nem bírta el a túlfeszített légnyomást. A robbanást kővető légnyomás ereje oly óriási volt, hogy a gázmotor egyes részelt a légnyomás felkapta a levegőbe és a tetőzeten ál kidobta a malom mögötti uccába. A gépház romokban lévő belsejébe most a szétvált tetőzeten keresztül besüt az augusztusi nap. A tetőzet szétnyílt része három méter szélességű. A tetőzet gerendázata szétforgácsolódva. Gázszag terjeng a levegőben és az összetört gép mellett friss vér és egy felismerhetetlenségig ösrszeroncsolt holttest. Élet már nincsen benne — állapítja meg Oláh Ferenc tiszti orvos. A légnyomás ereje azonnal megölte a szerencsétlent. A szerencsétlen gépész ballábszára teljesen összezúzott. Koponyája szétloccsant, karjai összegörbülten darabokra törtek. A légnyomás ereje először a földhöz vágta Laltár Ferencet, mafd felkapta a földről és hozzávágta az egyik üzemen kivül álló géphez. A mentők már be sem mentek a gépházba. A holttestet a törvényszék bonctani intézetébe szállították be. A robbanás színhelyére kiszállt rendőri bizottságnak nem sok dolga volt. A pontos helyszínrajz felvétele és a tanúkihallgatások után a bizottság átment a Földmives-ucca 27. számú ház udvarába, ahová a robbanás a gázmotor részét beröpilette. Itt már százakra menő- tömeg várta a bizottságot. Az udvarban mindenki ott lehetett az ucca kíváncsiskodó népéből, Zombory János vizsgálóbíró csupána sajtó munkásainak felenlétét kifogásolta és Intézkedésére a sajtó munkásai például nem nézhették meg a gázmotor kiröpített alkatrészét. A vizsgálóbíró Szegeden eddig még példa nélkül álló rendelkezése nagy feltűnést keltett A vizsgálat adatai szerint a robbanást a légkazán tulsüritett levegője okozta, de az eddigi adatok szerint még nem lehet megáDapitani, hogy a borzalmas szerencsétlenségért terhel-e valakit a felelősség. Peregi Imre, a malom egyik tulajdonosa munkatársunknak kijelentette, hogy a robbanás okát csak tüzetes műszaki vizsgálat tudja majd pontosan megállapítani. A gázmotor manométerje mindig pontosan működött. így csak két eset lehetséges. Vagy, elromlott a manómé ter, vagy a gépész nem figyelte a manométer állását és ezért következett be a szerencsétlenség. A műszaki vizsgálat alkalmával a szakértőknek feltűnt, hogy a légkazán egy helyen hegesztve volt. A vélemények szerint ez a heggesztés nem birta ki a légnyomást és igy történt azután, hogy a heggesztésnél vált le a légkazán, amelyet azután a robbanás ereje a túlsó udvarba röpített át. A robbanás az eddigi számitások szerint 4—5 ezer pengő kárt okozott, anélkül azonban, hogy a robbanás következtében a malom üzeme megakadna. A végső szakvéleményt a Peregi-malom robbanása ügyében Rohonyi műszaki szakértő készíti el. A város költségvetésének egymilliós delleltjét 50 százalékos pótadóból fedezik A pénzOtfwl bizottság 0!íse — A színház a polgármester szerint 50—(Ml ezer pengfffre fcerím « várcsnelí, «e a Ittfö éfre is hintálták a 1Ï0.000 pengős szubvenciót (A Délmagyarország munkatársától) A város pénzügyi bizottsága csütörtökön délutáni ülésén kezdte tárgyalni a költségvetést, amely legfontosabb tárgya lesz a nyári szünet után összeülő szeptemberi közgyűlésnek. A kánikulában a bizottsági tagok csak lassan gyülekeztek. Wlmmer volt a legpontosabb. Rajta kivül még három törvényhatósági bizottsági tag volt jelen: Telbisz György, Bokor Adolf és K&stó István. Annál nagyobb számban jelent meg a magisztrátus, élén dr. Somogyi Szilveszter polgármesterrel. A tanácsnokok közül Rack Lipót és dr. Csonka Miklós jelentek meg, kivülük ott volt a költségvetés előadója, Scuttéty Sándor főszámvevő, továbbá dr. Slmkó Elemér t. főügyész, Fenyő János és Mihályffy László műszaki tanácsos. A bizottsági teremben óriási volt a hőség. Wimmer Fülöp meg is kérdezte a belépő Bokor Adolftól, hogy hány fok mínuszt hozott a zsebében. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester nyitotta meg az ülést, mondván, hogy " költségvetés tárgyalása évről-évre nphezebb. Scullély Sándor főszámvevő ezután beterjesztette a költségelőirányzatot, amelyben, mint ismeretes 9,252.176 pepgő bevétellel 10,355.028 pengő kiadás áll szemben. A hiány tehát több, mint egymillió pengő, amit a jövő évben — az idei 46 százalékos pótadó helyett — 5« százalékos pótadóval fog fedezni a város. Felsorolta Senltéty főszámvevő azokat a többlettkjadásokat, amelyek a deficitet megduzzasztották. Igy a szükségletek emelkedtek az állami elemi iskolák fentartásánál, «z államcfcdőrségi hozzájárulásnál (289-000!), a testnevelési alapnál, a kölcsönök kamatainál keevuri kiadások, adóterhek stb. Altalános feltűnést keltett, hogy városrendezési célokra a költségvetés mtndftssxe 170.000 pengőt Irányoz elő. Wimmer Fülöp szólalt fel elsőnek a költségvetéshez. Rámutatott arra, hogy nincsen meg ott • várwsiasság Jellege, < ahol nincs csatornázás, njUCs közvilá-. , Nem lehet ezeken a kérdéseken állandóan tnlbenni magunkat. — A csatornázás alig odázható el, KM tűr már halasztást a sugárutak kiköveaése sem, amit a polgármester elvben már elfogadott. Nagyfontosságú lenne a Marx-tér rendezése. Most látszik csak, hogy ezt a helyet a jó Isten is piacnak teremtette. Most még kedvező a helyzet nyáron, de ősszel és télen ott js »agyon nehéz lesz a helyzet. Hatalmas teher a tanyai vasút 300.000 pengős deficitje. Miért nem sae<№ be azoktól a gazdáktól a hozzájárulásokat, akiknek a f&Mje mellett elvezet a vasút. Ez igen tekintélyes ószszeg lenne. Politikai okokat lát az eddigi késtelkedésbm, de tudomása szerint ezek a gazdák igen is tartoznak hozzájárulni a vasútépítéshez és a minisztérium is sürgette már ezeknek az összegeknek a beliajtását. Hasznosítani keH u Fehér-tót is és át kell változtatni halas tóvá. — A polgármester ez»el • költségvetéssel nem tad megfelelni a nagy céloknak, ezzel a költségvetéssel csak tovább lehet vnrstliznl. Kósző István polemizált ezután Wimmerrel és azt mondotta, hogy a tanyai vasútnál nincsenek politikai okok, mert a tanya népe etleoe volt a kisvasút megépítésének. Dr. Somogyi Szilveszter polgármoster reflektált Wimmer szavaira. Helyesli «miket Wimmer felhozott, de csak a város anyagi erejének határain belül. — Hogy eddig fejlődni tudtunk anélkül, hogy a város közterhei emelkedtek volna, annak köszönhetjük, hogy a régi terheket ki tudtuk fizetni és uj adósságokat tudtunk csinálni. Nem tudom azonban, helyes az, ha uj adósságokat halmozunk. —A városrendezésre nj bevételi forrásokról kell gondoskodni. Beszéde" soíán kijelentette azután a polgármester, hogy hive a csatornázásnak, amit ugy gondolna megoldhatónak, hogy a házigazdák a házhérek 8 száraiékát fizetnék csatornázási hozzá járulás cimén. Eószó István: Véghetetlenül nagyok * terhek. ( Telbisz G^^jc; > nremt keli