Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)
1928-08-17 / 185. szám
•ZEOEI): ac:crkeiilö*ég: Deök Ferenc Dccn Z. Telefon: 13—33. -Klodóhlvolnl, Kölcsönkönyvtór ét Jegyiroda: Aradi nccn 8. Teleion: 30«. .. Nyomda: LÖW típóí ucco 1®. Telefon: Itt—34.« »»«»«» Péntek, 1928 augusztas 17 rv. évfolyam 185. szám MAKÓ: Szerke*zl«*ég ét kladd^lvalal: Url ucca ö. Telefon: 131. tzám.« »«»«» HÖDMIZŐVASARIIEIY : Szerketzldtég ét kiadóhivatal: Andrótty ucca 23. Telefon: 49. tzám. «» « » «» « » « » Eldllzelétl Ara itaronla 3-ZO vidéken ét a lörárotban 3-00, KMlftfldSa «-4» pengő. Eqyet trám 16, TnsAr- ét Ünnepnap 24 fillér Bfiyf und! önt Tihanynak riadó leányát először egy szegény, szerencsétlen magyar poéta hívogatta, laki tüdővészes kebellel és magányos, árva Bziwel állott szent hegye körül. Azóta sok bullám és sok rianás zajlott a Balatonon és laz elmúlt Nagy boldogasszony ünnepén igen vegyes társaság költögette a visszhangot, amely Inem igen akart jelentkezni. Három kálváriaStációt szenteltek föl a vadregényes Tihany fokán, a népek Krisztus kínszenvedésére emlékezve gyülekeztek, az urak Károly király fogságára gondolva szállingóztak. Mert, meg kell vallani, a magyar urak »em túlságosan törték magukat a lélekemelőBek jelzett ünnepség után. A Nemzeti Tanács előtt többen tolongtak annak idején, mint «hogy annak idején az udvari vadászatokra és tegvéb parádékra is pontosabban és gondosabban seregeibek. Bizony csak hírmondónak jött el, egy-két magyar mágnás ésegyéb méltóság, amit mi egyáltalában nem vetünk a szedőkre, csak egyszerűen megállapítunk, mint Idők jelét és korunk szimbólumát No azért volt ott elég díszmagyar és vakparádé, megjött a képviselőház alelnöke, megérkezett a magyar kultúrfölény képviselője, kiszállott három vármegye főispánja és az emericana diákjai, valamint több gróf és báró is emelték jelenlétükkel az ünnepély fényét. De, ami mégis csak a legnevezetesebb és a legtanulságosabb volt az egész dologban, az osztrák legitimisták csoportja feltűnően nagy számban sietett látható és hallható kifejezést adni érzéseinek és törekvéseinek a tihanyi emlékünnepségen. Ez az Anschluss valóban impozáns és meghaló, kiváltképpen ezekben a meglehetősen nehéz és forrongó napokban, amikor Ausztria népe egészen más irányú Anschluss dalait énekeibe a Habsburgok hajdani fő- és székvárosában. De az egés^ tihanyi kirándulásra a koronát Lichbenstein János herceg lette föl, aki rendes habsburgi nyelven a kővetkező lelkes fölkiáltással végezte beszédét: — Blut und Gut fúr Kaiser Ottol Hát ez az, ami végtelenül érdekes és megható! Ez a hűség, ez a hála, ez a kegyelet, ez a ragaszkodás, amely ilyen elkésve nyilatkozik meg és kér nyilvánosságot a magyar sajtóban. Nekünk ez a mondás nem egészen uj, valóban nem ismeretlen és megdöbbentően anakronisztikus. A mi elődeink a pozsonyi diétán idestova kettőszáz esztendeje harsogták íékes hazai nyelvükön, ami akkor a latin volt, egy élő és uralkodó szépasszony lábai előtt, hogy: Vitám et sanqvinem! Hogy azt is mondották volna: sed avenam non, azt azóta letagadták néhányszor, de annyi bizonyos, azt nem lehet letagadni, hogy akkor is és négyszáz keserves esztendőn keresztül is éppen elég vitám et sanguinem volt ebben az országban és ennek az országnak határain kivül a magyarság részéről. Életet és vért áldozott a nemzet és a nép (sajnos, ez a kettő nem mindig és nem egészen födte egymást a história folyamán), csaták terén és vesztőhelyeken, Hadik generálisok és Simon'yi óbesterek hullatták a különös piros magyar folyadékot, huszárok és bakák, honvédek és közösek halállégiói rohantak a pusztulásba, árvák és özvegyek milliói sirtak és koldultak, Zrínyiek és Rákócziak, Martinovinsok és Damjanjcsok hosszú martirológiuma l> vei kezelt és mindez a tencrer ember, ez a tömérdek Blut und Gut meddőn hullott és múlott, a Lichtensteinek (akiket kuruc magyar nyelven Lik Istvánoknak keresztelt a kárvallott nép) egészen szép dominiumokat és egészen jó állásokat szereztek és éppen ezért egészen rendjén valónak érezzük a hűséget az elköltözött idegen uralkodóház irányában. de viszont herceg Lichtenstein János nr is érezze teljesen természetesnek, hogy a magyar nép milliói nem túlságosan óriás mennyiségben zarándokolnak a munka dandárának idején Tihanynak riadó leányához és az osztrák-magyar legitimizmus ölelkezéséhez. Ez, kérem, maradjon egyelőre az urak magánügye, a dolgozó és adózó millióknak most egészen más bajban fő a fejük és valahogy ugy vélik, hogy ők éppen a közelmúltban határozottan elegendő, sőt a kelleténél is több . Blutot és Gutot pazaroltak az ausztriai ház I és Lichtenstein bercegék védelmére is dicsől ségére! AüöLUi^cI&en. él? Palack a tengerben Pár is, augusztus 16. A lapok szerint a Daily Mail Hágából arról értesül, hogV az amsterdami norvég konzul kijelentette, hogy meggyőződése szerint az az üzenet, melyet a Rottul-sziget mellett egy palackban fogtak ki a tengerből és amelyről a Havas Iroda azt a jelentést adta ki, hogy Amundsentől való, valóban Amundsentől ered. A konzul a tengerből kifogott üzenet aláírását összehasonlította néhány birtokában Tevő és Amundsentől kapott levél aláírásával és a hasonlóságra alapit ja meggyőződését. A nagyobb biztonság miatt a tengerből kifogott üzenetet megküldte Amundsen feleségének is Eszerint az üzenet szerint Amundsen és társai a tromsői elindulásuk után 12 nappal még életben voltak és a SpitzbergáMÓl északkeletre tartózkodtak. Kél sulyos vasul! baleset Szerbiában Halálra íorrázOűofl a mozdonyvezető <£s a 1010 (Budapesti tudósítónk telefonjetentése.) Belgrádból jelentik: Jugoszláviában ma két salyos vasúti szerencsétlenség történt. Az első szerencsétlenség hire délben érkezett Belgrádba és arról számolt be, hogy a belgrád—nisi gyorsvonat mozdonyán megrepedt egy rsö, anrsly halálra forrázta a nrozdomyvewtfJt és « mozdonyon ataxó vaswti btzotttság egyik tagját. Még el sem ült a megdöbbenés, «rajkor már megérkezett a másjk katasztrófa hire, amely az előbbinél sokhal borzalmasabb volt. Ez a szerencsétlenség a belgrád—üszkCbi vonalon tőrtént, ahol egy személyvonatnak 14 kocsija siklott ki. Az első hjrek szerint a katasztrófának 20 emberéW esett áldozatni. A szerencséQenség hire Belgrádban óriási izgalmat váltott ki, amely csak akkor ült el, amikor a vasutigargatóság késő este hivatalos jelentést adott ki, amely szerint a katasztrófánál csak egy ember vesztette életét és csak keveseji sebesültek meg. a horvát Hcépviselölc élete forgott« Belgrád, augusztus 16. Zágrábból jelentik: Pribicsevics ma délelőtt fogadta az újságírókat és nyiltakozatában rendkívül hevesen megtámadta a belgrádiakat, akik között — mondotta — a horvát képviselők élete is veszélyben, közvetlen veszélyben forgott. A régi monarchia idejében Zágrábban el sem tudták képzelni, hogy politikusaik életét közvetlenül is 1 fenyegethessék. Pribicsevics hangoztatta, hogy a parasztdemokrata koalícióban teljes az egyetértés — Hamarább fog a Száva és a Duna kiszáradni — fejezte be nyilatkozatát —, mintsem a belgrádi hegemonislák megérjék hogy a paraszt-demokrata koalíció lemond az egyenjogúságért folytatott harcáról. Magyar— török döntőbírósági A Budapesten tartózkodó török belügyminiszter bizalmasan tárgyaim etilen miniszterelnökkel (Bsdapesti tudósítónk telefon jelentése.) Ma este gróf Bethlen István minsizterelnők a Budapesten tartózkodó dr. Tevfifc bej török külügyminiszter és felesége tiszteletére dinét adott a Park-klubban, amelyre hivatalosai voltak dr. Tevfik Rüsdi török külügyminiszter és a felesége és leánya, Mehmed Haindj. bej bécsi törők követ és felesébe. Yassif ¿-'j uudapesti török követ, Kemal Aziz bej, a törők külügyminisztérium követségi tanácsosa, kabineti főnök, m budapesti török követség tagjai, továbbá Zsitvay Tflwr, a képviselőház elnöke és felesége, gróf Széchenyi Bertalan v. b. t. t„ a felsőház alelnöke és felesége, Vass József népjóléti miniszter, Klebelsbnrg Kunó gróf kultuszminiszter és felesége, Walkó Lajos külügyminiszter, ¿rrőf Apmmri Albert és