Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-15 / 184. szám

IVZ8 augusztus 15. Dfil,MAGYAR« KS7 \G mtai Teherautófáralokaí létesítenek Szeged—Halas és Szeged—Ma}sa közöli (A Délmagyarország munkatársától.) 'A MAVART, amely mint Ismeretes, a MÁV eutóGzeme engedélyt kapott, hogy autójára­fokát létesítsen Szeged és Makó között. A MAVART autójárafalt az egész országra kí akarja terjeszteni és most legújabban azzal a kérdéssel fordult a kereskedelemügyi mi­niszterhez, hogy a Szeged—Makő vonalon fclvfll teheriáraiohat létesíthessen Szeged— Kishanaorozsma—Kiskunhalas és Szeged— Majsa között. A miniszter mielőtt a kér­désben döntött volna, kikérte a város vé­leményét is, hogy nincs-e kifogása a kért auiójéralok engedélyezése ellen. A város tanácsa a MAVART kérelmét bele­egyező javaslattal a szeptember! közgyűlés elé terjeszti. H ló szemüveg valóságos áldás Ha Pestre jön, próbálja fel szemüveg1 újdonságainkat. 5% engedményt kap e sze vény el­lenében Szt István hetében. BtJD P EST j IV., Ferenciek tere Z. *c. V., Tisza Fsfrftn a. 7. Kérje 37. 87. áriegvzékflnket. JW.64 Törhetetlen óraüveg! 60 fillér! ÍROSENBERG órásnál Károlyi ucca 1. szám. 562 An.é. hölgyközönséghez Szives tudomásukra hozom, ! hogT női fodrászüzletemet ¡ideiglenes helyiségemből Oroszlán ucca! uf bérpalotába helyeztem ót. Üzletemet a mai kor idényei­nek megfelelően modernen, elegánsan rendeztem be s továbbra is szolid árak mel­lett legjobb kiszolgálásban Tisztelettel részesítem i. t. vendégeimet. M. Pintér lda„KIS Ida" nwiBiiin—sgiMaa— 622 OLA leányka és fiu fehér- ^ neműek készen és rendelésre is csakis elsflrendli minőségekben rendkívüli olcsé sza­bott árakon 2247 OLLAK TESTVEREK Kelengye áruházában Fekeiesas «» Csehonics u. sarok Elpusztulnak ImnK szúnyogok, hansyák, poloskák, svábhogarak, molyok, Mák slb. Óvakodjunk az utánzatoktól'. Csak eredeti plombált Fiit-kannát fogadjunk el'. Magyarországi központ: VANACE.JI Gyógyszervegyészeti Rt. Budapest. VI., Figyelő ucca 10. Telefon: C. 909—48. B.50 SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI LXXXV A bolsevizmus kitdrése i. A Károlyi-kormányt a legnagyobb gyanak­vással néztem attól kezdve, hogy a kommunista propagandának szabad kezet engedett és hasonlóképen a legrosszabbat vártam a szociál­demokrata párttól is. A párt ugyan egy-egy alkalommal állást foglalt a kommunistákkal szemben, de azt láttam, hogy a vezetőség egyre jobban elveszti lábai alól a talajt és hogy a vezetők közül is sokan szimpatizálnak a bol" sevizmussal. Olvastam a Vörös Újság egyes számait; olvastam aztacikket, melyben az volt megírva, hogy nem jó bolsevíki az, aki még egy burzsujt nem ütött agyon; de a kormány semmit sem tett az ilyen közlemények terjesz­tése ellen s nem kereste, hogy hol és ki nyom­tatja és ki szerkeszti a kommunista nyomtat­ványokat? A »katonaság* magatartása egyene­sen közveszélyes volt. Az ellenforradalmárok »internálásának« megkezdése érthetetlen volt előttünk, mert Wekerlétől és Szterényitől, kik a legteljesebb passzivitással várták a forrada­lom bekövetkezését akkor, amikor hatalmon voltak, most, a forradalom idején a világon mindent inkább lehetett várni, mint bárminő cselekvést. Az internálásban nem láttam egye­bet, mint azt, hogy a nép legaljasabb ösztönét, a bosszúvágyat egy vélt sérelem után, ki akar­ták elégíteni egynéhány előkelő ember fog­ságbahelyezésével. A »földosztás* megkezdése is — kicsinyben a Károlyi-birtokon, nagyban a Schoszberger-birtokon — a formalitások mel­lőzése miatt tisztára kommunista dolognak tünt fel előttem. Mikor február végén a kommunisták né­hány rendőrt is megöltek, a szervezett mun­kásság tüntető felvonulást rendezett a kom­munisták ellen a körúton. Egy hónap múlva azok, akik a tüntetésben résztvettek, a kom­munizmus lelkes harcosai lettek. Márciusban a »munkanélküliek« gyűléseit a kommunisták rendezték. Követeléseikkel valósággal megré­mítették a polgári társadalmat, de a kormány nem lépett fel ellenük. Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy Szende Pál pénzügyminiszter néhány napppal a kommunizmus kitörése előtt azért vette zár alá az összes bankbetéteket s ugyan­azokban a napokban azért volt egy pár napig nyomdász-sztrájk, hogy az »átmenet« minél simább legyen s az uj kormánynak pénz­zavarai az első napokban ne legyenek. A rendőrgyilkosságok után a kommunisták vezé­reit elfogták ugyan, de a szociálista párt egyes vezérei, sőt Böhm hadügyminiszter is, kijár­tak hozzájuk fraternizálni, — már dolgoztak »az egység okmányán« s Károlyi maga intéz­kedett, hogy a rendőr-gyilkolások értelmi szer­zőit, mint »államfoglyokat« kezeljék és min­den lehetséges kényelmet adjanak meg nekik Mindezeket tudva és látva, én már a kommu­nista kormány megalakulása előtt is a leg-i rosszabbra voltam elkészülve. Azt mondják, hogy Az Est készítette elő a kommunizmus útját azzal a közleménnyel, melyet akkor tett közzé, mikor a rendőrök a toloncházban megverték Kun Bélát. Tény,j hogy ennek a cikknek a közlése nagy meg­gondol atlánság volt és hogy a kommunisták! ügyének igen sokat használt. A cikk irója, Tarján Vilmos nem volt kommunista; őt sem­miféle párt nem érdekelte, nem is sokat tudott semmiféle pártról, — ellenben túlságosan buzgó riporter volt. Riporter és semmi egyéb.. Mikor azon a nevezetes napon a toloncházbólí bejött a szerkesztőségbe, alig tudott szóhoz! jutni. " — Rettenetes dolog történt 1 Irtózatos!... Le-! irhatatlan! Ilyenkor egy jó szerkesztő azt szokta mon­dani a riporternek, hogy előbb diktálja le a tudósítást és azután izguljon. Tarján cikkének kéziratát én olvastam eli s azt mondtam rá, hogy széditő túlzások van­nak benne; ha Kun Bélát csakugyan ugy ver­ték volna, ahogyan Tarján leirta, akkor het­venhétszer meg kellett halnia. Rá is irtani a kézirat hátsó lapjára, hogy »e cikk közlé­séért minden felelősséget elhárítok magam­tól.« (Ezt máskor is megtettem.) A közlés dolgában azonban nem én voltam illetékes határozni; a cikk megje'ent és bekövetkezett! az, amitől féltem: minden szocialista, aki el­olvasta azt a közleményt, egy méltóságteljes magatartású martirt látott Kun Bélában, aki­nek tábora egyszerre hatalmasan megszapo­rodott. Ezt semmi esetre sem óhajtotta Az Est, azonban Az Est szerkesztőjének a kezé­ben volt egy szenzációs tudósítás egy szen­zációs eseményről, a cikk dolgában azonnal kellett határozni s a szerkesztő a közlés mel­lett határozott. Hiba volt. De ugy gondolom, hogy néha még a csatatéren is történnek Mbák. Iör RIMSKE TQPLICE (Római fürdő) a .jugoszláv Gastein, radióaktiv Ter­málfürdő. Kitűnő hatású csuz, köszvény, ischias, női betegségek, álmatlanság és étvágytalanság eseteiben. Gyorsvonati megállóhely. Pensio: az előszezonban 60 dinár, szezonban 80 dinár. K2 PENTA az ideális csénakmoíar, feUéfienffl! üzembiztos. Ajánlattal és bemutatással szolgál '<2 WIRTH és RENGEY irógép, irodaberendező és mechanikai vállalata Szeged, Horváth Mihftlv ucca 7. Telefon 12—21.

Next

/
Thumbnails
Contents