Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-15 / 184. szám

'1928 augusztus 15. tnCLItf A G? AROBSZ AG lUHWB VfiVJI M1. Hi' r.r Panaszok a szegedi Járásbíróság igsfmenete ellen Kél évig fari a hagyatéki ügyek elintézése — Munkaügyi pörök háromhónapos határnapokkal (A Délmagyarország munkatársától.) A szeigedi járásbíróság ügypienetével már nem egyszer foglalkozott a Délmagyarország. A hozzánk érkezett panaszlevelek sürgetésére szóvá tettük már, hogy a járásbíróságnak egyikmásik bírája hat-hét hónapos terminusokkal Öolgozik. Mérhetetlen kára származik abból la feleknek, hogy olyan pörben, amelyben3—4 tárgyalást kell tartani, elsőfokú ítélethez csak két évi várakozás után juthatnak a hitelezők. A helyzetet jellemzően illusztrálja az az eset, ami nemrégiben játszódott le az egyik járásbiró szobájában. A biró elrendelte a felek által hivatkozott tanuk kihallgatását és a tárezenkivül adminisztratív ügyekkel, lakásfelmondási pörökkel és panaszfelvétellel is meg van terhelve. Nem csoda hát, ha az elbocsátott alkalmazottak keresetére csak 2—3 hónapra tűzhet ki tárgyalást. Érthető az érdekeltek elkeseredése, akik elvesztették állásukat, má alkalmazáshoz jutni nem tudnak s az is leh.' tetlenné válik számukra, hogy a felmondás időre eső járandóságukat még a felmondási idő alatt megkaphassák. Egyszer már hivatalos tényezőknek is foglalkozniok kellene ezekkel a panaszokkal, melyek már nem az ügyvédek és pörös felek panaszai, hanem panasza a szegedi jogszolgáltatásnak. Becenszky—Fischer Adrienne Budapesten is követeit el szélhámosságokat? (A Détmagyarország munkatársától) Becenszky—Fischer Adrienne. a nagystílű fiatal szélhámosnő még mindig a rendőrséqi fogigyalás folytatására — február 14-ik napjának dában ül. Ma akarták átkísérni az ügyészdélelőtti fiz óráját tűzte ki. — De biró ur — jajdult fel a felperes — tönkre megyek, ha ennyi ideig kell a pénzemre várni. Nem tűzhetné ki korábbra a tárgyalást? — Dehogy nem — válaszolt a biró —, kitűzhetem reggel kilenc órára is. De korábbi ilapra nem, mert minden napom tele van már tűzve tárgyalással. Szóvá tette a Délmagyarország azt az anomáliát is, amit az ítéletek leírása körül kell tapasztalni. Előfordult, hogy az a pénztári tag, aki elvesztette féllábát és műláb kiszolgáltatása végett indított pört a pénztár ellen, az Ítélet kihirdetése után több mint négy hónapig volt kénytelen várni az ítélet kézbesítésére. Több mint négy hónapig azért nem kapott műlábát, mert a bíróságon nem gépelték le a kész ítéletet. Most ujabb panaszok érkeztek hozzánk a munkaügyi és a hagyaték ügyek késedelmes elintézései miatt. Egyik olvasónk hagyatéki végzést mutatott fel annak illusztrálására, hogy olyan ügyben, melyben több, mint másfél évvel ezelőtt halt meg az örökhagyó s <1 (melyikben semmi néven nevezendő komplíVáeió nem merült fel, másfél év múlva tűzi jcsak ki a bíróság azt a hatvannapos határidőt, amelyen belül az igénylőknek a pört meg kell indítani. Az örökhagyó halála után husz hónappal lehet csak megkezdeni a pört, elképzelhető, hogy mennyi sérelme, kára, vesztesége van az örökösöknek még akkor is, ha pör nélkül akarják maguk között elintézni az ügyet. De panaszkodnak a munkaügyi pörök elintézésének hosszadalmassága miatt is. A munkaügyi pöröket egyetlen biró tárgyalja, aki ségre, miután azonban előéletének minden pontja még nincs tisztázva és személyazonosságára vonalkozó rendőri jelentést is várnak Kecskemétről, a szegedi rendőrség addig nem kiséri át az ügyészséghez a szélhómosnőf, amig ezek az adatok nem érkeznek meg. A rendőrségnek alapos a gyanúja, hogy Becenszky—Fischer Adrienne nemcsak Szegeden, hanem Budapesten is követett el hasonló szélhámosságokat, ezérl a rendőri nyomozást ebben az irányban is kiterjesztették. Állítólag az elegáns fiatal szélhámosnő a szegedi trükkökhőz hasonlóan több fővárosi kereskedőt is érzékenyen megkárosított. » A német (llnifjyárlás « s-- reprezenlADS alkotása: J Szerelem, gyűlölet, vagy halál i orosz dráma Alfon» Frylnnd-dal S

pénteklOl aKorzó Moziban * »umuwwwwmmmuwmmmwomuwuumwmmmwmmwwumummwwumwwwwwmüumumwumümmmmummwmí 1 » * 3» lnillabofrány legújabb felleinénve : városa Mldh&i felperesiek öngyilkossági kísérlete (A Délmagyarország munkatársától) Sorozatos cikkekben számolt be a Déimagyaronszág azokról a botrányokról, amelyek az úgynevezett istennévr« temetések körül szinte nap-nap után előfordultak a város hullaházában. Ezeknek a botrányoknak azután a napokban igen különös fejleménye lett. A városi hullaház felügyelője, Szabadi József öngyittíosságo! kísér It meg, veronállal mérgezte meg magát és csak a gyors orvosj beavatkozás mentette meg az életnek. Szabadi öngyilkosságáról különböző verziók kerengtek. Az egyik szerint Szabadít a nyomor kergette öngyilkosságba, másrészről pedig életnntságának okát nagyfoka idegességével magyarázták. Tény az, hogy Szabadi Józsefnek nem valami irigylésre méltó dolga volt a város hullaházában. A kevés fizetésért felelősségteljes munkát kellett gÁdn^Ádp, Aé^ün^, ¿ÓUi&ővó, ffi*»» e^yán&det&Á végeznie és ő ennek mindenben meg is telelt. A nagyforgalmu helyiséget a legtisztábban tartotta és a fertőtlenítést is kifogástalanul végezte. Nem is volt baj, amig Szabadt nem került konfliktusba a temetkezési vállalkozókkal. Akörül törtek ki az ellenségeskedések, hogy a vállalkozók szerint Szabadi nem a kar teliben lévő temetkezési vállalatokat értesítette állítólag arról, hogy hulla van, hanem más olyan temetkezési vállalkozókat favorizált, akik nincsenek kartellben Az ellenségeskedést azonban főleg a kartell egyik tagja, Vlasits temetkezési vállalkozó tartotta, aki azért haragudott Szabadira, mert az az istenneves temetések botrányait szellőztetni merte és illetékes helyen jelentést is tett ezekről a tűrhetetlen állapotokról. Megkezdődlek a piszkálások, amit hamarosan követett a kartell feljelentése Szabadi eTten. A feljelentést a tiszti főorvosi hivatalhoz nyujj tották be, amely azonban semmiféle vizsgálatot | nem rendéit el az ügyben azért, mert a MI jclpnlés semmi konkrélumot nem tartalmazott, csupán azt foglalta magában, hogy Szabadi József szabálytalanságokat követett el. A főorvosi hivatal konkrétumokat kért, de ezek az adatok eddjg nem kerültek a főorvosi hivatalba. A feljelentés viszszakerütt a feljelentőkhöz, sőt viszontagságos utat [ is fntott be, mert hogy, hogy nem, még a Szegedi [Népbank mjnt Szövetkezeihez is eljutott, min, den valószínűség szerint csak merő tévedésből. (.Szabadít ki sem hallgatták, de a sok piszkálódás annyira megrongálta idegzetét, hogy vasárnap a halálba akart menckiihii. Szabadi öngyilkosságának hjre feltűnést keltett, mert mindenki a hullabotrányok ügyével látta összefüggőnek az öngyilkosságot. Érdekes, hogy Szabadi öngyilkossági kísérletével kapcsolatban a kurzuslap már Szabadi haláláról is megemlékezett, holttestét a hullaházban fetravatalozta. Szabadi, aki most már örül, hogy az öngyilkosság nem sikerült, nagy megrökönyödéssel hatotta holtteste felravalalozásának hírét, de még jobban elszörnyüködött, amikor saját kezébe helyezték cl azt a koszorút, amit az egyfk temetési vállalkozó sietve küldStt ki a hullaházba Szabadi ravatalára... Az istenneves temetések botrányai egyébként ma ís folytatódnak. A város szerződéses vállalkozója ma ;s stráfkocsiján és nem az előirt egyszerű evászkocsjn szállított ki két halottat.