Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-02 / 174. szám

m S2XOED: Stterke»ilö»ég: DeAk Ferenc ucca iL. Telefon: 13—33. ^Klodólilvntol, uOlctSnkönyvlár éí fegylioda: Aradi ucca 8. Telelőn : 306. Nyomda: IBw Lipót UCC0 1®- Telefon: lö--34.« » « » « » Csütörtök, 1928 augusztus 2 IV. évfolyam 175. $zám MAKÓ : Szerkesztőség és kludóhlvalal: Url ucca O. Telefon: ISI. >zám.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerketztaség és klodóhlvatal: Andréssy ucca 23. Telefon: 49. n6m. «» « » «» « » « » Eiailxel«*! Ara bevonta 3»20 vfdóHen és a Iflvarotban 3-00. kUtlHldíin 0-40 pengd. Egyes szám 16, vasár, és Ünnepnap 24 fillér Mi lesz; a kereskedőkkel ? A szegedi kereskedelmi és iparkamara ér­tekezlete ugyanabban az időben foglalkozott fl kereskedőket, iparosokat, de minden szabad állampolgárt egyaránt sújtó jövedéki rende­lettel, amikor a helyettes miniszterelnök an­kétot tartott a rendelet ellen fclzudult pana­szok megbeszélésére. Érdemes végignézni, hogy kik jelentek meg ezen az ankéton. Ott volt p minisztériumok kiküldöttein kivül a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara elnöksége, a mezőgazdasági kamara vezetősége, ott volt » Gyosz és a Tébe, ott volt a Kereskedelmi Csarnok és az ügyvédi kamara, nem hiány­zott a Baross Szövetség, az Országos Iparegy­let s ott voltak az Omkének vezetői is. Kevés olyan ankét volt még, amelyik eny­nyire teljesen, ennyire hiánytalanul képvi­selte volna a dolgozzó magyar polgári társa­dalmat. Bármiiyen távol állnak is az egyes szervezetek a pártpolitikától, mégis tagadha: tatlan, hogy az egyes testületekhez tartozók politikai felfogása bizonyos pontosan körül­határolható színezetet ad maguknak a testüle­teknek is. Sem az Omke, sem a Baross Szö­vetség nem foglalkozik a napi politikával s mégis elmondhatjuk, hogy ha valamelyik moz­galomban együtt van az Omke a Baross Szö­vetséggel, akkor annak a mozgalomnak cél­ját helyeslik a jobboldali és helyeslik a bal­oldali kereskedők is. A miniszterelnöki ankéton nem is volt sem­mi véleményeltérés abban a tekintetben, hogy a jövedéki kihágásokról szóló rendelet, mely a mai napon életbe is lépett, a közhatalom tá­madása a ¡kereskedők és iparosok ellen. A ¡endelet házi szerzőin kívül — Mária Teré­ziára most nem gondolunk, — nem volt az ankétnek egyetlenegy olyan résztvevője, aki helyeselte ennek a száznegyven év előtti ren­delkezéseket feltámasztó rendeletnek intézke­déseit. S a szegedi kereskedelmi és iparka­mara értekezlete ugyanazzal az eredménnyel végződött, mint a budapesti nagy ankét. A politika jelszavai lejártak, a frázisok el­száradtak, a deres mogyorófapálcájával meg­nyitott jogforrások bedugultak. Amit szanálás cimén el lehetett végezni, azt elvégezték ma­radék nélkül a hatalom szanálása érdeké­ben. Mindenki érzi ebben az országban, hogy a cselekedeteknek és elhatározásoknak uj kor­szaka előtt állunk. A konjunktúrának ideje régen véget ért, de az ország közhatalma még nem rendezkedett be arra, hogy polgárai meg tudjanak élni a tisztes munkából gond­talanul. Uj gazdasági programot követel min­denki, aki a felelősségérzésnek és tisztánlá­tásnak jelszavakon túlnövő magasságáig fel tudott nőni. S a félhivatalos már be is je­lentette, hogy a miniszterelnök nagy gazda­sági program kidolgozásán munkálkodik inkei magányában. Nem akaruuk gondolni sem arra, hojgy a jö­vedéki kihágásokról szóló rendeletben az uj gazdasági program irányának megnyilatkozá­sát kell látni. A kormányzat iránya hosszti idő óta kereskedelem és iparellenes. A kis­gazdapárt programjából semmi nem valósult meg a kisgazdák érdekében, de minden meg­valósult belőle, ami a kisgazdáknak nem hasz­nált, de a kereskedőknek ártott. Mária Te­réziáig mennek vissza jogforrásért, ha régen •Jfclejtett rendelkezéseket akarnak éktregal­vanizálni a kereskedők ellen. Hiába büszkél­kedtünk azzal, hogy a büntető eljárásunk mennyire humánus s mennyire tiszteletben­tartja a polgári szabadság jogait, ha egyszerű miniszteri rendelettel nullifikálni lehet jo­gunkból mindazt az értéket, ami bástyája volt a magyar jogrendszer kultúrfölényének. Levegőt a magyar kereskedőnek, — a ma­gyar ujjáépülés nagy munkájában régóta tel­jesítetlen már ez a követelés. A magyar ke­reskedő és magyar iparos alig tevékenyked­hetik másutt, mint az adóhivatalban. Csak most jelent meg érdekes, egyben fájdalmas dokumentumul szolgáló összehasonlítás arról, hogy a magyar kereskedő és iparos fizeti Európában aránylag a legtöbb adót. A keres­kedő és iparos szeretne már más is lenni, mint csak adófizető, mint számadat a fize­tésképtelenségek statisztikájában s bosszu-név­telen levelek feljelentettje a fináncok kezé­ben. Azoknak a fináncoknak kezében, akiknek még Mária Terézia adta a házkutatás és letar­tóztatás jogát. Igaz, hogy akkor a császárnak voltak zsándárjai, most pedig a magyar nem­zet tisztviselői. Munkát, szabadságot és kenyeret a dolgozó pol. gári társadalomnak, —ez lehet csak termékeny gondolata annak az nj gazdasági politikának, amit megrokkanva, elgyöngülve és megfélem­lítve vár az ország dolgozó polgári társadal­ma. A fináncok letartóztatási jogával, a spicli­rendszer kiépítésével, a tanuk haszonrészese­désével nem lehet talpraállitani az ország ájult kereskedelmét és megbénult iparát. B zágrábi ellenparlament nem ismeri el a szkupstinát és uj államrendet akar megvalósítani (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Zágrábból jelentik: A horvát főváros a kora reggeli órákban zásztódiszben és ünnepi han­gulatban várta a paraszt-demokrata ellenzéki koa­líció parlamentjének megnyitását. A magánépn­letek kivétel nélkül teI voltak lobogózva és az ellenparlament ülésének tartama alatt az űz/etek és nyilvános helyiségek zárva voltak. Az uccákon az egybesereglett hatalmas tömeg lelkesen éljenezte a parlamentbe haladó képvise­lőket, különösen a paraszt-demokrata koalíció al­elnökét, Priblesevlcs Szvetozárt, akinek a lakása előtt már a kora reggeli órákban telkesen tün­tetett a tömeg. Az ellenzék parlamentjének ülésén 78 képviselő jelent meg, valamennyien a parasztdemokrata koa­líció tagjai. Viharos ünnepléssel fogadták Gran­gya képviselőt, aki mint ismeretes, a szkupstkia emlékezetes véres ülésén szintén sulvosan meg­sebesült Az ülés délelőtt fél 12-kor kezdődött. Prtbicsc­vlcs mondott nagy beszédet és ind.tványára a par­lament üdvözlő Iratot intéwtt vezéréhez, a betegen lekvő Radios Istvánhoz, akinek a neve említé­sekor a képviselők perceken át ünnepelték a nép­szerű és harcos vezért Pribicsevics az elmúlt hetek politikai eseményeit ismertetve, határozati javaslatot terjesztett be, amelyet az ellenzéki par­lament egyhangúlag jóváhagyott. A demokrata-Darassfoárti boaJidó u«y határo­zott, hogy nem ismeri el a belgrádi csonka parte­mentnek azt a jogát, hogy az egész or szagra kötelező határozatokat és törvé­nyeket hozzon. Az ószerbián kívüli területek magukra nézve nem ismerik el kötelesnek a belgrádi csonka parlanr'nf határozatait, nem ismerik el, különösen a pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó határozatokat. 4r elmúlt hetek eseményei a nép lelké­ben megsemmisítették az áltamremdef. Az ellenzéki koalíció most * legélesebb harcot indítja az uj államrend megvalósítása érdekében, amely a jugoszláv nemzet valamennyi polgárának teljes egyenjogúságot fog biztosítani. A legközelebbi ülés Radics István Felgyógyu­lása után lesz. A koalició felszólítja Szerbia va timennyi pártját, hogy csatlakozzék hozzá oz nj ¿I'amrend megvalósítása érdekében. Kisebb uccai tüntetésektől eltekintve, a délelőtt és a délután Zágrábban nyugodtan telt el. Borzalmas hármas gyilkosság az igazgatói irodában Az elbocsijloM nyolcgyermekes cégvezeíő vérengzése (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Frankfurt am Mainból jelentik: A Frank­furter Werenversandgesellschaft igazgatói irodájá­ban ma délben borzalmas hármas gyilkosság tör­tént. A vállalat felmondott Sehmldt cégvezetőnek, aki nyolc gyermek apja. Schmidt ma megjelent a vállalat irodájában és sírva kérte a személyzeti ¡»razgatót, hogy vonja vissza a felmondást. Az ÍLiziíató hajthatatlan maradt, mire Schmidt elő- j kaj>.a revolverét és gyors egymásutánban bárom | lövést adott le. Az egyik lövés azonnal megölte Hamer igaz­gatót, az egyik cégtársát, a másik golyó Hamer öccsének tüdejét fúrta át, a harmadik lövés Grün­baum igazgatót találta. Ez a golyó Grünbaum szemüvegén keresztül hatolt a fejébe és életveszé­lyesen megsebesitette az igazgatót. Végül Schmidt maga elira fordította a revolvert, főbelőtíe magát és délutánra kiszenvedett. Egy spanyol pilóta elindult átrepülni az Óceánt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) j nevű hidroplánjával felszállt Codiz ki kötőjé­Madridból jelentik: Franco spanyol pilóta- bői, hogy átrepülje az Atlanti OceánL őrnagy ma reggel 7 őra 15 perckor Namauzis |

Next

/
Thumbnails
Contents