Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-07 / 152. szám

Mmmi&umm &Ü90ED: szeilteszl6»«g: DcAK Ferenc ucca ItL. Telefon: 13-33. 'Kladóhlvolnl, K. tHc»«nk«nyvl»r 6« Jrgylrodo ; Aradi liccaS. Telefon: 306. - Nyomda: UJw Lipót ncca 19. Telefon: 10—34.« »«»«» IIIIII—MII IBI Szombat, 1928 iuliws 7 9sfv IV. évfolyam 153. szám BMMMMMSÜS MAKÓ s SzerkeaudOtég 6» klndóblvatal i Irl ucca ft. Telefon: 131. sxAm.u »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY s SzeikeftzMség kiadóhivatal: Andrátty ucca 2.N. Telefon: 49. >zám. «» « » « r> K» Eionzclétl ara havonta 3-2.0 vidéken és a fövArostoan 3-00. KUUOlclön O'IO peng». Egyes »röm 1», vasér- é» Ünnepnap filter •iPIBCTIBBIWWBWIWWJlitP W.HI !•1 »II I—LI llWmiaWWlEMW Kakasviadal Körülbelül száz esztendeje, hogy a Hyrnnus WHtője megirta a magyar lira legmélyebb keserűséggel és legvéresebb iróniával teljes versét, a Vanilatum vanitast. Ennek az iro­dalmunkban páratlanul álló remeknek meg­felelő társát talán csak az ótestamentomi Sa­lamon király egyik könyvében, a Koheletben laláihatjuk, amely magyarul Prédikátor köny­vének neveztetik. A mi Kölcseynk fanyar böl­cseségét és komor humorát minden valószínű­ség szerint a korszak magyarázza, amelyben, n magány és ihlet ritka órájában, ez a klasz­Ezíkus kinyilatkoztatás keletkezett. Körülbe­lül olyan idők jártak akkortájban, mint ami­lyenekhez nekünk van szerencsénk mostaná­ban. Nagy világtörténeti tragédiák és kataszt­rófák másnapján született meg a Yanihtum vonítás és ez a körülmény örök bélyeget íajtahagyta ezen a szellemi szülöttön, ( 'Waterlooi diadal Mind csak kakasviadal 'énekli a sirvavigadó költő, akinél tisztább es nemesebb lélek Schilleren kivül nem igen találkozik a világ litteraturájábau. De hát még a Megváltó is megrendült egy pillanatra a kereszten és az ideáliznrus legföllengőbb szárnyalású magyar poétája is annyira elbo­rult és elkeserült egyszer, hogy bizony Leo­párd i és Schopenhauer legyen a talpán, aki ebben a hangulatában túlszárnyalja! Mindez pedig annak a nevezetes kultúrtör­téneti eseménynek alkalmából jut az eszünk­be, hogy nemes Mariháztj Miklós, aki az­előtt a Kövér névre hallgatott, engedélyt ka­pott (neonacionalista nyelven szólva koncesz­sziót) a magyar királyi belügyminisztertől í>kakasviadaloknak a fővárosban leendő ren­dezésére«:. Mariházy azelőtt színházak igaz­gatásara szerzett koncessziókat és a vidék legkülönbözőbb városait boldogította azzal a koltnrával, amely leginkább a fővárosi slá­gerek lekopirozásában merül ki, még pedig, •a legújabban immár végkimerülésig. A magyar vidék színészete valóban kataszt­rofális csőd előtt áü és ez a csőd nem csupán anyagi, ami elvégre ilyen nehéz időkben nem is olyan nagy szégyen, külömb üzletekkel és rendesebb boltokkal is megesik, hanem —» mi tagadás — erkölcsi fiaskót is jelent iro­dalmi és művészeti tekintetben egyaránt. Ma­riházy azonban csak felszéllel színigazgató Os a kor szellemének szavát követve, ime egy egészen eredeti reformot létesít: kakas­viadalokat rendez. Kétségtelen, hogy a mi időnk lelke nyilatkozik meg ebben a kultu­rális vállalkozásban, amelynek bizonyára szá­mos követője akad a vidéki színházak mos­tani vezetői körében. Ezek a vezetők ugyanis egyre jobban beigazolják, hogy egyenesen ka­kasviadalok rendezésére valók, egész ráter­mettségük, felkészültségük, érdeklődésük és hajlandóságuk ilyen irányban nyilvánul meg a legsikeresebben. Az Állatvédők Egyesülete ugyan tiltakozását jelentette be a volt vidéki színigazgató ötletes terve ellen, mert barbár­ságnak tartja a szegény szárnyas állatok vé­res összecsapásaival kapcsolatban rendezendő nyilvános látványosságot, de mi már láttunk mostanság sokkal nagyobb barbárságot is, amelyet szegény emberekbei, sőt a kultura szerencsétlen napszámosaival rendeztek. Ma­riházy Miklósnak — mint egy bakonyi ujság­b«n olvastuk — külomben is sikerűit bebizo­nyítania az illetékes tényezők előtt, hogy ez a látványosság tulajdonképpen a baromfiak hímjeinek kultuszára vezet mert a legszebb példányokat fogják a viadalok céljaira szer­ződtetni és a legderekabb kakasokat fogják kiképezni a legmagasabb föladatokra. Egyébként is — jelenti ki a derék és kultur­fölényes színigazgató — a kakasok ugvis ve­rekszenek, akár a dobogón, akár a szemét­dombon. A kakasviadalok tehát a kakasok között is megkezdődnek hazánkban és minden remé­nyünk megvan arra, hogy ezeket az uj mű­vészeti produkciókat és kulturális attrakció­kat sokkal nagyobb érdeklődés és tetszés fogja kísérni, mint például a szegedi Shakespeare ciklust, de minden valószínűség szerint töbh hittel és rátermettséggel is csinálják őket, ha az illetélces tényezők nem is, de az illető ka­kasok bizonyárai Radics nem vállalja a miniszterelnökséget Koncentráció helyei! marad a régi koalíció — nagy személyi változásokkal (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.') Belgrádból jelentik: Miután Radics István a leghatározottabban kijelentette, hogy nem vál­lalja a tervbe vett koncentrációs kormány megalakítását, a király a mai nap folyamán megkezdte tárgyalásait a pártvezetőkkeL Politikai körökben általános az a meggyő­ződés, hogy miután a koncentrációs kormány megalakitasa lehetetlennek látszik, a mostani koalícióban alakítják meg az uj kormányt, de mindenesetre nagy személyi változások lesznek A svéd pilótaexpedició megmentette Nobile megmentőjét Egyenkint akarják elszállítani a jégtábláról az Itália hajótöröttéi! (Badapesti tadősitőnk telefon jelentése.) Milánóból jelentik: Az esti tlapok megerősí­tik azokat a híreket, hogy a Tornberg pilóta­kapitány vezetése alatt álló svéd segitőexpe­diciónak többszöri hiábavaló leszállási kisér­let után irta. hajnalban sikerült Ltmdborg svéd pilótakapitányt megrttentemi. Az egyik svéd repülőgép fedélzetére vette Landbargot, aki mint ismeretes, maga is ha­sonló módon mentette meg két héttel ezelőtt Nobtle tábornokot és aki a iégtáblára való leszállás második megkísérlése alkalmával de­fektust kapott és űt jégtáblán rekedt. A svéd pilóták meg fogják kísérelni, hogy. a jégtáblán tartózkodó hajótörötteket egymás­után biztonságba helyezzék. A svéd segélyexpedició tagjai bíznak a vál­lalkozás sikerében és meg vannak győződve arról, hogy az uszó jégtáblán rekedt hajótö­rötteket egy-két napon belől elszállítják a jégtábláról. . Kétségtelenül megállapították. Hogy- Löwenslein ban^ kár nem véletlen szerencsétlenség áldozata (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelenük: A bouloguei törvényszék, amely Löwenslein bankár titokzatos eltűnése ügyében a nyomozást lefolytatta, arra a meg­állapításra jutott, hogy a Déletlen szerencsét­lenség teljesen ki ihw zárva és a bankár ön­gyilkosságot követett cl. A francia halóságok ezzel a megállapítással a nyomozást le is zár­ták és további eljárás francia részről nem is várható, tekintettel arra, hogy Löwenstein nem francia állampolgár és a repülőgép, amelyen utazott, nem Franciaországban van lajstro­mozva. A szerencsétlenség különben is nem francia vizek fölött történt. A számbajövö ta­nuk egytől-egyig külföldiek, akik már vala­mennyien elhagyták Franciaországot A fran­cia hatóságok ilyen körülmények között a le­folytatott vizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe foglalják és a jegyzőkönyvet szükség esetén megküldik az angol vagy belga hatóságok­nak, ha ezek a maguk részéről külön vizs­gálatot indítanának Löwenstein bankár titok­zatos eltűnése ügyében. Párisból jelentik: A Le Temps Jelenő, bogy az a Jvoüandi repülőgéptársasás, melynek vonalain ugyanolyan gépeket használnak, mint sí milyent Löwenstein Alfréd bankárnak is szál­lítottak, ma Le Bourgetban kipróbálták, hogy a gép ajtaját repülés közben ki lehet-e nyitni. Kct gépész teljes erőfeszítéssel annyit ért e/, hogy az ajtót félig sikerült kinyitni annyira, hogy egy ember kifért volna rajta. A társaság párisi képviselője, aki a próbánál jelen volt, azt. a következtetést vonta le, hogy teljes le­hetetlenség volt menetközben az ajtót egy embernek kinyitni. Töxsdei manőver? Paris, julius 6. Löwensteitj bankár titoteUos halálával részletesen foglalkoznak a périsi njságok. Hogy a hires bankárt bataeet érte, emellett szót az a hír, hogy a brüsszeli repülőatra elindult Lőwensteinon semmi jelét nem látták a levert, séguek. Útközben kétszer is rosszul lett és ki kellett mennie a mosdóba. Vele utazó gépöó­nóinek és komornyikjának vallomása sattint, ami, kor a bankár harmadszor kényszerült a mosdóba kimenni, valószínűleg összeesett és a kijárati ajtó« nak zuhant, amelyet testsúlyával kinyitott. Eat a föltevest azonban t$bb körülmeny kétségedé teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents