Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-06 / 151. szám

1525 JuHus 8. DÉLM VGYATtORSZSG Andor Zsigmond oteszerpengös Kártérítési pöre Tóif> Imre ellen '•Ji volt szegedi színigazgató súlyos vádjai a vagyonfelügyelő ellen 3 & fekete kalóz Douglas Fairbanks legutolsó filmje nem repríz, de a legizgalmasabb kalandor« film, mely eddig létezett, végig szines felvétetek, a legérdekesebb meseszövés, elképzelhetetlen trjikkök sorozata Fairbanks soha nem volt nagyobb, soha nem volt ragyogóbb, mint a Fekete kalózban. (A Délmagifarország munkatársától.) Dr. László Adolf táblabíró pénteken délelőtt tárgyalja Andor Zsigmond volt szegedi színigazgató kártérítési pórét dr. Tóth Imre ellen, laki — mint ismeretes — hivatalból kirendelt vagyonfelügyelő volt Andor Zsigmond kényBaeregyességi pőrében. A kereset 4776 pengő Sfe annak kamatai megfizetését követeli. A kereset szerint dr. Tóth Imre mint vagyonfelügyelő a színház mniden irányú vezetéséből kizárta Andort, úgyhogy Vásárhelyen, a színi szezon alatt a színház jövedelmei a vagyonfelügyelő kezeihez futottak bc. Ennek következtében a bevételeket cs kiadásokat tartalmazó jelentés között kimutatható hiány Tóth Imréi terheli, i ni vei az állott jogViszonyban a színházi pénztárral. — A kényszeregyességi eljárás célja — mondja a kereset —, hogy a kényszeregyességet kérő cég üzeme továbbra is fenmaradhaseon és arra lehetőség is legyen. A cél elérésére a hitelezők nagy része segítségemre volt ¡és csak egyedül dr. Tóth Imre vagyonfelügyelő volt ellene, akit pedig működése során a törvény más intenciók elérésére kötelez. Megvádolja a kereset a vagyonfelügyelőt azzal is, hogy mig a kényszeregyességi eljárás során a színház egész könyvvezetése városi számvevői utasítás szerint készült él, addig a | jelentés hiányos és hézagos. így a vagyonfelügyelői jelentésben kimutatott hiány nem az utolsó évben történt, hanem mindjárt az első évben, mert a uáros nem támogatta kellőképen a színházat. A helytelen vagyonfelügyelői jelentés volt azután az oka annak, hogy Andor kényszeregyességi ajánlatát nem fogadták el az ösizes hitelezők< A vagyonfelügyelői jelentés szerint a hitelezők követelése nem lett volna kifizethető. Ez nem felel meg a valóságnak és ennek oka az volt, hogy a jelentés tulkicsi összegben állapította meg a díszletek, a ruhatár és a könyvtár értékét. — Én a kényszeregyességet azért kértem, hogy levegőhöz jutva, ügyeimet rendezzem — mondja Andor. A vagyonfelügyelő azonban mindent elkövetett, hogy a kényszeregyességi eljárás balul üssön ki számomra. Ezt el is érte, mert dr. Tóth Imre működése teljes anyagi összeomlásomat okozta. A pénteki érdemi tárgyalás alkalmával a felek bizonyítékaikat fogják előterjeszteni. Andor Zsigmondot dr. Bányász Vilmos budapesti ügyvéd helyettesítésében dr. Balassa Jenő képviseli, Tóth Imre személyesen jelenik meg a tárgyaláson. A tárgyalás iránt különösen jogászkörökben mutatkozik nagy érdeklődés. letet mutatott ki a tiszti ügyészség számára pörlés végett. Ezeknek a bérleteknek a bérlői közül sokan több esztendei bérrel tartoztak, volt köztük olyan is, aki három-négyévi bérrel volt hátralékban, a legtöbbjük azonban csak a legutolsó fertályt mulasztották eL Az idei gazdasági év első felére esedékes bérek fizetésének határideje május tizenötödikén járt le. Május második felében a könyvvivői hivatal ismét összeállította a hátralékos és porlendő bérletek kimutatását az ügyészség számára. A kimutatás szerint a pörlésre kimutatható bérletek szánva háromezernégyszázra szaporodott, tehát hétszázzal multa felül a múlt évi hátralékosokat. Május tizenötödikéig az előírás szerint föktbér címén 730.000 pengőnek kellett volna befolyni a város pénztárába. Ebből azonban a terminusig csak 397.000 pengő, tehát a kivetett összegnek alig fele folyt be. Most, juliusban körülbelül öt-hatszázezer pengő a földbérhátralék, de ebben az összegben a régi hátralékok is bennfoglaltatnak. A nagyarányú elmaradásnak természetesen megvannak a maga okai. Az elmúlt években nagyon sok városi földbérlő tulmagasuak tartva a földbért, uj bérmegállapítást kért a bíróságtól. Ezek a pörök sokáig elhúzódtak és a bérlők jogerős befejezésükig nem igen fizettek földbért a városnak. így hátralékként felszaporodott két-három, sőt négyévibér is. Amikor azután a bíróság megállapította az uj méltányos béreket, amelyeknek megfizetése már nem okozott volna különösebb nehézséget, a bérlők a fölszaporodott hátralékkal nem tudtak megbirkózni. A bérfizetések körül így egészen uj rendszer fejlődött ki. Azelőtt a legtöbb városi bérlő a negyed utolsó két hetében fizetett, most minden nap van bérfizetés, mert a könywivőség kisebb részleteket js elfogad a hátralék törlesztésérc, de az ügyészség azért minden hátralékos ellen megindítja a pört. Egyes helyeken nagy fizetési nehézségeket okoz a jégkár is, amely Csengelén például eléri a várt termés értékének 80—90 százalékát is. A csengelei bérlők közül azoknak, akik kárukat bejelentették a városnak, bérfizetési haladékot adott, úgyhogy a tavaszi bért októberben fizethetik, az októberi bért pedig csak a jövő évi termés betakarítása után. Ez a haladék átmeneti kedvezményt biztosit ugyan a jégkárosult bérlők számára, de a jövő évi termést kétszeres bérrel terheli meg. Értesülésünk szerint a szegedi bíróságok előtt több, mint kétezer földbérpör folyik. Hajnali pékrazzia (A Délmagyarország munkatársától) A kereskedelmi miniszter — mint ismeretes — nemrégiben rendeletileg szabályozta a péksütemények árusitásának reggeli időpontját. A rendelet szerint csak reggel hat órakor szabad uccán péksüteményt árulni. A rendelet ellen vélő pékiparosok kihágási bíróság elé kerülnek. A rendelet a kora hajnali pékmunkát igyekezett megakadályozni. A pékiparban duló heves konkurrencia következtében azonban egyre többszőr előfordult, hogy már a kora hajnali órákban árusítottak péksüteményeket. A rendőrség ezért szerdán hajnalban a város területén ütaMODS ra*. /iát tartott. A razzia során 11 sütemény árust találtak, akik jóval hat 6ra előtt árusították már süteményeiket. A süteményárasok gazdái ellen kihágási eljárás* indul mflg. R Munkaadók Szövetsége személves ügynek tekinti a Wimmer—Keüer-affért JS szövetség laglai kötelesek a bérmozgalmakkal szemben a szövetség irányítása mellett eljárni" (A Délmapyarorszácj munkatársától.) Nagy feltűnést keltett a Détmaqyarország csütörtöki számában közölt cikk, amelyben beszámoltunk arról az afférról, amely a Szegedi Kenderfonógyárban lefolyt legutolsó sztrájk körül támadt a Szegedi Munkaadók Szövet* ségében. Gazdasági köröket élénken foglal* koztatja az affér ügye és érdeklődéssel vár« ják a Járásbíróság Ítéletét abban a pőrben, amelyet Kelier Mihály gyufagyári igazgató indított meg Wimmer Fülöp ellen. A Délmagvarország munkatársa az afférral kapcsolatban kérdést intézett a Munkaadók Szövetségének vezetőségéhez. Dr. Cserzy Mihály titkár a következőket mondta: — Nem vagyok felhatalmazva, hogy erről az ügyről a nyilvánosság előtt közlést tehessek, annál kevésbé, mert a szövetség ezt a dolgot belső ügyének tekinti, amellyel csak az Igazgatóság határozata alapján jöhetnék a nyilvánosság elé. A Munkaadók Szövetsége léhát elzárkózik ?a nyilatkozattétel előL Értesülésünk szerint azonban az igazgatóságnak az az álláspontja, hogy az affér százszázalékosan Wimmer Fü- ! löp és Kelier Mihály személyes ügye és a maga részéről befejezettnek tekinti az ügyei azzal a körlevéllel, amelyet ma küldött szét tagjainak. A körlevél határozottan közli a szővétség tagfaival, hogy azok kötelesek üzemükben előforduló bérmozgalomról a szövetségei értesíteni és a mozgalommal szemben a szövetség irányítása szerint elfárnL Közli a levél azt is, hogy a legutóbb! konkrét esetből kifolyólag az igazgatóság elhatározta, hogy azon tagvállalat, amely a közgyűlés e határozatát megsérti, a szövetség támogatására igényt nem tarthat. Más helyről szerzeit információnk szerint Ponqrácz Albert elnök távolléte miatt a Munkaadók Szövetségének elnöksége saját hatáskörében nem kiván intézkedni és minden kérdésben csak az igazgatóság meghallgatása után foglal állást. Minden esetre széles körökben várják nagy érdeklődéssel a Munkaadók Szövetsége igazgatóságának legközelebbi ülését. Errr-ty L„ . VCÍZ Háromezernégyszáz városi f bldbérlő tartozik a városnak A siegedi feirősMÉgok előtt több mint 2000 földbérpör indult meg (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.') A ! város földbérjövedelmeinek behajtása körül egyre súlyosbodik a helyzet, egyre szaporodik a iőldbérhátralék és a késedelmes bérfizetések következtében a főpénztárban szinte állandósult a pillanatnyi pénzzavar. A város birtokából körülbelül ötvenezer hold berföld. Ez * hatalmas földterület. 929U bérletre tagozódik és a bérleteken mintegy tizennégyezer bérlő gazdálkodik. A bérhátralékokra vonatkozólag összegyűjtöttünk néhány érdekes adatot, amelyek nüen jellemzik a Nzegedí földbérleti viszonyokat. A mult év októberében, tehát a tavalyi gazdasági év második negyedében, a termés betakarítása és értékcsitcsc. után a könywiYöi hivatal 22ÖG bér-