Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-04 / 149. szám

SZCOEO: Szcrfce»zl6»éo: De«k Ferenc ucco X. Teleion: 13-33, ^Kiadóhivatal, K«lc*Vnfc»nyvtár ét Jegyiroda r Aradi ucca S. Telefon: 30«. ^ Nyomda: Löw Upót ucca 19. Teleion: 14«34.« » « » « » Szerda, 1928 julius 4 IV. évfolyam 150. szám MAKÓ: Szerke*zlOiég és kiadóhivatal: Irl ucca ft. Telefon: ISI. szám,« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerketztfiség é» kiadóhivatal: AndrAMy ucca 23. Telefon: 4». szóm. « » « » « » « » « » Flóllzelóil Ara havonta 3*20 vidéken é» a lOvérotban 3-Oü. KUUMddn ö-40 pengő. Eflye» izém 16, vatéi- és Ünnepnap 24 fillér Levél a knossosi Ezek a sorok, polgármester uram, meg fog­nak jelenni nyomtatásban Szegeden a Dél­magyarország cimü politikai napilapban. Vi­gyáznom kell tehát nemcsak minden mon­datra, amit leirok, hanem minden szóra is. Errefelé nagyon érzékemnek az emberek és a közéleti kritikát olyan fajsúlyú wrak se szive­lik, akik pedig elbírnák. Itt van például a ke­gyed kollécá'n ;> ^""«rdi polgármester. Fárad­hatatlan közhivatalnok, akiről el lehet mon­dani, hogy minden percét hivatali munkája foglalja le. Amellett határozottan koncepció­zus ember, akinek vannak gondolatai, aki ter­mel eszméket és aki nemcsak a maga, hanem a városa jövőjét is az alkotásokban látja. Ez az ur is, aki mondom kegyednek a kollégája, egyre idegesebben reagál, ha valakinek bátor­kodik saját véleményének lenni, ha valaki nagyszerényen eszmékkel, ötletekkel, gondola­tokkal merészkedik a városépítés munkájához a közreműködését felajánlani, egészben, vagy részben való irányváltozásának horderején?, halaszthatatlanságára a figyelmet felhivnL A helyzet ugyanis az, mélyen tisztelt Pol­gármester uram az egykor boldog életű és mindenha boldog emlékű Knossosban, hogy nálunk mostanában állandóan alkotnak és ál­landóan építenek. Épül öt klinikai épület, épült összesen nyolc városi bérház, a tanyai vasút, épül a fogadalmi templom és épül a ter­mészettudományi intézet. Enyhítette némileg a munkahiányt a v^a-jilás bevezetése a kül­városrészekbe és a termelő közigazgatási tevé­kenység egyéb szimptomáit is meglátja, aki akar és tud látni. Mégis, mégis, vannak ki­elégíthetetlen szellemek, akiknek kifogásuk van az alkotások itt említett gazdag sorának jel­lege, tempója és iránya ellen. Ezeket talán soha senki semmivel se tudná kielégíteni. Ál­landóan kritikai szellem ágaskodik minden szavukban és olyasféle vélemémi bátorkodnak megkockáztatni, hogy minek a klakk és a frakk az olyan embernek, akinek nincs se rendes cipője, se tisztességes inge, akinek a frakkja alatt esetleg egyáltalán nincs ing, ha­nem csak — plasztron. Eaek a nyughatatlan és mindennel és mindig elégedetlen kritikai lelkek a meglátásnak és az elbírálásnak ezt a szellemét és jellegét oda szeretnék lopni közéletünk minden megnyilatkozása mellé. Nem kevesebbet akarnak, mint bebizonyítani, hogy előbb alapot építenek, majd falakat húz­nak és csak mindezek után szokott sor kerülni a tetőzetre, mán, sőt nyiltan hangoztat­ván, hogy e példázat alapján és szerint is végre minden más munkát megelőzően el kellene látni ezt a várost csatornával, vízveze­tékkel, ki kellene kövezni, ezt megelőzően vég­legesen rendezni kellene a feltöltés dolgát, fel kellene építeni a vásárcsarnokot, hogy eltűn­jenek a város legkülönbözőbb részeiről a há­rom naponkint automatikusan kiniiilő szemét­gennyek és igy sorjában, de minél gyorsabb egymásutánban, cseitefc i»aijiUidiuosnu is a városi élei alapelemell kellene megteremteni és kiépíteni, A vitai vi Jjseli^tlouleni. meg pedig — akár­milyen farcsan hangzik — kegyednek. Polgár­mester uram a régi Knossosban Kegyednek, mert amint majd mindjárt látni méltóztatik, itt nemcsak egv régóta húzódó pör befejezé­séről van vő. hnn-m ar. ókor r^habíljVitásá­polgármesterhez ról is. Az egyik ur ebben a varosban — város­atya az illető — méltatlankodott a napokban, mert megint nmes viz abban a kis körzetben se, amelyben elméletileg kellene lenni és igy fakadt ki: — Mégse járja, ami itt történik. Nem élünk Ázsiában. Polgármester uram, valahogy azt ne mél­tóztassék hinnir hogy errefelé mindenkinek lekicsinylő véleménye van — Ázsiáról. Ellen­kezőleg. Vagyunk néhányan, akik nagyra ér­tékeljük Ázsiának és Afrikának a szerepét a civilizáció megteremtésében, akiknek fogal­muk van a barbárul elpusztított Karthágó virágzó kereskedelmi házairól, akik kutat­gatva, elmélázva és el-elcsudálkozva nézünk és gondolunk vissza a Nilus völgyének, Mezo­potámiának, az Egei szigetvilágnak, Athénnek és Spártának és Rómának életére és alkotá­saira. Vagyunk néhányan, akik tudjuk, hogy a kegyed városa már 15—20 évszázaddal az időszámításunk előtt egészségi és kényelmi szempontból teljesen modem volt, hogy is­merték és megépítették a szenyvizlfpezető csa­tornát és hogy mindennap tudtak használni fürdőkádakat, tehát volt vizük. Polgármester uram, arról most nem beszélek, hogy a há­zaik fel voltak szerelve kályhákkal, hogy a királyuk palotája hatalmas ebédlőjéről és csigalépcsőjéről volt hires, hogy a kegyed népe gyönyörű szobrokat, értékes ékszereket és pompás vázákat készített. Maradjunk csak az egészséges és nyugalmas városi élet alapele­meinél s méltóztassék nekünk rámutatni azok­ra az okokra és körülményekre, amelyek meg­teremtették Knossosban a helyes és egészséges város­építés föltételeit, elemeit és irányát. Alégyezer évvel ezelőtt. Hasonló adatokért elmegyünk majd más ókori alakulatokhoz is, de nem kerüljük el a középkort sem. Egyszer végre el kelt dönteni, hogy mit javalt a városépítőknek az egyes korokban az okosság, a célszerűség, a tiszta célkitűzés, a feladatok helyes felisme­rése és biztonságos és nem tántorgó meg­állapítása. Egyszer végre el kell dönteni, hogv árt-e a városoknak, ha igen, milyen mér­tékben a városépítés elemi feladatainak el­végzése helyett folytonosan kitérni más-más vicinális vágányra és itthagyni 130.000 embert szenyvizlevezető csatorna nélkül és üres fürdő­kádakkal. Várom Polgármester uram felvilágosító so­rait. De tessék sietni, mert rettentő bőség van és nekünk nincs még — ivóvizünk se. A négyezer évvel később élő szerény és szegény utód Kézal Stmon. Január 1-én mégis ki kell igazitani a szegedi virilisták névjegyzékét A képviselőház elfogadta Rassay Károly inditványát az elaggott közgyűlések felfrissítéséről Rudapest, julius 3. Rassay Károly, Szeged or­szággyűlési képviselője ma ismét a parlament elé vitte a törvénytelen virilisták sokat emlegetett ügyét. És a képviselőház elfogadta Rassay in­dítványát, ami annyit jelent, hogy január Hvféu fel k*fl frissíteni, illet*« kt kell egészíteni a szegedi rlrfltsek névjegyzékét. Ismeretes, hogy ebben a kérdésben a haroot Whmner Fülöp indította meg a szegedi közgyű­lésben Somogyi polgármester állandó és heves ellenzésétől kisérve. Wimmer ekkor panaszt tett a közigazgatási bíróságnál is, amely ugyancsak megállapította, hogy ki kell e^'-iteni a közgyű­lést. A polgármester még a biról ff önt és után wm akart hallani a virilisták névjegyzékének kiegé­szítéséről. Most a törvényhozás iktatta törvénybe ezt a dolgot, mert már nem lehet tovább halo­gatni a közgyűlés felfrissítését. Január elsején mégis b« fog vonulni a friss levegő és a friss erő a közgyűlés ódon falai közé. A képviselőház üléséről a következő tudósítás­ban számolunk be; A vármegyei törvényjavaslathoz elsőnek Rassav Károly szólalt fel. — Az első bekezdéséhez módosítás benyújtása fölöslegessé vált — kezdi felszólalását —, mert tegnapi felszólalásomra a miniszter ur megígérte és az előadó ur teljesítette azt a kérésemet, hogy záros határidőt lirmpJt ki a törvény hen, amis! i a törvényhatósági választások függőben tartatnak, illetőleg amig a törvény által megtiltatnak. A névjegyzék kiigazítása egyszerű adminisztratív do­log, nem vált ki semmi izgalmat, de módot nyújt arra, hogy ha már a virilizmus intézményét fen­tartjuk, akkor azok üljenek bent ezen a jog­cimen a (örvényhatósági bizottságban, akik való­ban virilisták. Különösen ellene vagyok egy olyan virilízmusnak, ahol a virilis-fbgalom kizáratik. Ma az a helyzet, hogy az egyes törvényhatósági bi­zottságokban virilis jogcímen ülnek olyan urak, akik már régen nem szerepelnek a virilisták név­jegyzékében, sőt, például Szegeden megesett az is, bogy vírilis jog­rímen ül bent a törvényhatósági bizott­ságban olyan egyén, aki szegényházba kerüli­(Mozgás a kormánypárton.) — Nem tudom, mi akadálya lehet annak, hogy amint ezt a közigazgatási bíróság elrendelte, év­ről-évre kiigazittassék a virilisek névjegyzéke és azok üljenek bent ezen a címen a törvényhatósági bizottságokban még az átmeneü idő alatt is, aki­ket a törvény szerint ott a székfoglalás ioifti megillet. Gondoskodni kell arról, hogy virilis jog­címen azok üljenek ott, akiknek törvény szerint ott ütniök kell. Vannak vármegyei és városi törvényhatóságok, ahol hat év óta nem igazították ki a virilisek névjegyzékét és ennek következtében olyanok ül­nek virilis jogcímen a törvényhatósági bizottsá­gokban, akik kifejezetten a törvény ellenérc főf­alnak ott helyet. Rassay ezután beterjesztene módosításait. Kassa.v Károlv márkisitri iuditvanvainak betér-

Next

/
Thumbnails
Contents