Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-29 / 171. szám

HlMDCNüTT nt&if MA INAJZúkPOT üRANOCADC :T UMSIMbi-íiúrfi'CK'ET ## Jl Tissza viSrénelc egyrésze — erősen jerlőszött" A népjóléti miniszter meglepetést Keltő leirata a szennyvizeit levezetése ügyében — Azonnali intézkedésre utasította a város tanácsát (A Délmagyarország munkatársától.') Né­hány hétbei ezelőtt teljesen inkognitóban, való­színűleg az egyetem közegészségtani intézeté­nek jelentése alapján a népjóléti miniszter egyik szakértője járt Szegeden, aki alaposan megvizsgálta a város közegészségügyi beren­dezéseit és tapasztalatairól részletes jelentést tett a miniszternek. A népjóléti miniszter mosl a jelentés alapján a következő figyelemreméltó leiratot intézte Szeged polgármesteréhez: »Szeged város általános közegészségügyi fe­fliilvizsgálására kiküldött kerületi közegészség­ügyi főfelügyelő hozzám felterjesztett jelentése szerint Szeged város csatornázott részének szennyvize minden előzetes derítés nélkül csu­pán egy durva szűrőn keresztül s épp a város legforgalmasabb része felett ott, hol az idény Iplatt a legélénkebb a vizi élet, vezettetik a lTiszába. Ennek tulajdonitható az a körülmény, ibogy a Tiszának éppen ezen a részén a Ferenc József Tudományegyetem közegészségtani in­tézete által végzett vizsgálatok szerint a Tisza vize erősen fertőzött. Tegye megfontolás tárgyává polgármester ur ezt a körülményt és tegye meg a szükséges intézkedéseket az iránt, hogy a szennyvizki­emelő telepek előtt egy megfelelő szennyviz­deritő berendezés létesíttessék. A boszorkány­szigeti nagy erjedő szennyviztó, amely az alsó­városi derittetíen csatornavíz által tápláltatik es tartatik fenn s az egész meleg időszakban, amidőn alacsony a Tisza vízállása, ott erjed s bűzével az egész vidék levegőjét szennyezi, beszüntetendő oly módon, hogy a csatorna szennyvize egy megfelelő árok készítésével egyenesen a Tisza medrébe vezettessék le. A foganatosított óvintézkedésekről jelentést vá­róké A tanács a népjóléti miniszter leiratát szak­vélemény nyilvánítása és költségvetés elkészí­tése végett kiadta a mérnöki hivatalnak. A közönség a népjóléti miniszter egészen határozott hangú rendeletéből, illetve a kerü­leti közegészségügyi főfelügyelő jelentéséből bi­zonyára megütközve értesül arról, hogy az a viz, amelyben enyhülést keres a kánikulai hőségben, fertőzött és súlyos veszedelmeket hord magában. Az istenneves temetések hullabotránya ügyében még nem történt semmiféle Intézkedés fl vállalati feltételeket nem tellesitl a temetési vállalkozó y (A Détmagrjarország munkatársától.) A' Városi hullaház botránya még mindig fog­lalkoztatja a közvéleményt A botrány az ügynevezett istenneves temetések körül pattant ki és lényege, mint azt a Délmagyarország ismertette, hogy a hullák napokig feküsz­frek temetetlenül, továbbá, hogy a tetemeket a kegyeletei mélyen sértő módon közönséges *t ráf kenum szállítják ki a temetőbe. A vá­tosi hullaházba kerül föltétlenül minden hulla, amelynek nincsen hozzátartozója. Az eljárás az ilyen esetben a tárosnál az volt, hogy m halálesetet bejelentették a polgármes­teri WrrKalnál, ahol cédulát adtak ki a temet­kezési vállalkozóhoz, hogy a halottat temesse el. Természetesen ha valaki azzal jelentkezett, hogy ő teljesen szegény és a temetésre egy fillérje sincs, akkor a polgármesteri hivatal azonnal lenyomoztatta, hogy az illető adatai megfelel ne kje a valóságnak és csak azután adta ki a Vlasits Károly temetkezési vállal­kozóhoz szóló temetési utalványt Annyi bizonyos, hogy ha ilyen elszegénye­dett. elárvult polgár halt meg, nyáron megvárják a 36 6rát, hogy nem jelentkezik-e a halottnak valamilyen hozzátartozója. Annak azonban semmiesetre sem szabadna előfordulni, hogy a hullák a város hullaházában négy napig feküdjenek te­metetlenül, bűzössé téve a környező uccálfi levegőjét. Az istenneves temetési rendező vállalkozó-1 nak kötelessége, amit ő maga is hangoztatott,' hogy a (emelési utalvány kézbesítésé­től számított haszonnégy árán belOl i a hullát eltemetni. De ez sem történik meg mindig Sok istenneves hulla csak két nappat azután temetődött el, amikor a temetkezési vállalkozó kiküldte a koporsót Azt is megírta a Délmagyarország, hogy; ezekben az ügyekben többrendbeli feljelentét érkezett. Ezekhez a feljelentésekhez csatlako^ zott egy nfabb feljelentés, amelyet Dicső Ferencné ügyében tettek. Ez azJ eset volt az, amikor a vállalkozó többszöri sürJ getésre sem küldte ki a koporsót, úgyhogy a közben odaérkezett pap a priccsen fekvő hulI lát be sem szentelhette és kénytelen mit ad egyházi funkció elvégzése nélkül visszatérni <t plébániára. Az a feljelentés, amit a hullaház felügyelője! adott be Vlasits Károly temetkezési vállalkozol ellen dr. Oláh tiszti orvoshoz, még nem intéző-\ dött el. A tiszti orvos a felügyelő jelentését « tiszti főorvoshoz továbbította, aki azonban még| nem értesítette a felügyelőt, hogy a botrányos állapotok megszüntetésére milyen intézkedé­sekel foganatosított. Az istenneves halottak elszállításának mód-' ját is nagy felháborodással tárgyalják. El­mondották nekünk, hogy általában strálkocsln szokták ki­szállítani az Istenneves hullákat A rossz, szük koporsóból sokszor a hulla fél­teste is kilátszik, mert a keskeny koporsóba képtelenség rendesen elhelyezni a halottat Álljon itt végül az, hogy miként köteles a vállalkozó a temetést végrehajtani. A vállalati feltétel szerint Ahol jól érzem magamat és sok kedves Lsmerős­rs találok: a n övényország. A lakosok egy része sok őssel büszkélkedik, Imég Attila idejéből maradt itt." De kerül olyan Ss, melynek a keresztelőjénél már magam is je­len voltam. Ebben az országban nagyobb a fcs-end, egyetértés, a lakosok nem nézik azt, me­iyjk templom harangjának a szava kiséri utolsó ütjnkra. De velők beszélni érdemben talán mindjárt az imádkozás után követ­kezik. Természetesen előbb meg kell tanulni a ryelvőket, csak akkor lehet megérteni, mit mond a tavaszhirdető, de mar kiveszőben lévő B u I­bocodiuni ruthenicum. és a nősziromfélék családjába tartozó Crocus variegatus lila­szinü levélnélküli s a baxánypirositó utánozhatlan kékszínű virágja, óvatosságra int a Tetemtoldó (He 1 i a t) t h « m u rn f u m a n a) legkisebb, örök­lő'd cserjécskéje «íz Alföldnek, hogy ahol ő ten­geri 15—20 évrr terjedő szerény életét, ne ültes­sünk igényesebb fanemet, hanem cak fekete, vagy erdei fenyőt, annak is felásással jól előkészitve a talajt. Az árvalányhaj iker-testvére, az orosz­Iá nhaj (Stipa capillata) arra figyelmez­teti a jogászt magérés idején, kerülje az erdei le­g< ló azon részét, hol sűrűbben előfordul, ngyanis ¿hulláskor a juh gyapjába kapaszkodva a magocs­fcicles hegyén levő, ví^^zafelé álló igen finom ser­lécskék segélyével addig furakodik a bőrön ke­CrsztuL mig a hus és ezt födő vékony hártya kö­Bott oldalra dűlve megnem áll, igen kellemetlen Viszketést, majd fájdalmai okozva a birkának. I Talán Te sem tudnád könyvbe foglalni a növé­nyek rzon számba nem vehelő megnyilatkozásait, mélyek Bem sz észhez, hanem a szivhez szólnak; tftfii Tc szegáed a a viccig akái: a Iá­radhatatlan kertész meleg házából kerül az asz­talodra, akár a virágos mezőt, utat, vagy árok­partot vallja hazájának. Városi ember, mikor a száraz, heves, de szelid emelkedésű homokbuckán a homoki szalmagyopár (Helichrysum arenaria) igen szép világos szalmasárga vi­rágjában gyönyörködik, alig gondol arra, hogy e növény mesterségesen szárított tavaszi levelei a természet leghűségesebb és állandó napszámosának, a juhásznak kezétől finom selyem-fogásuvá dör­zsölve a kapadohány, vagy régi ismeretség révén iagy urak csibokjában a sultán-flor meggyújtásá­ra szolgál s nemes illatának, talán az országot kor­mányzó gondolatok köszönhetik születésüket. Az Alsótanya virágai, fái, de mi magunk is a régi vendégszeretettel várnnk; de a várostanyai fiatal barátaid, akiket Ge orgikon cimü könyvedben örökitettél meg, kinőttek a gyermekruhából. A P ö 1 e ld ő s elvégezte magasabb városi ki­képzését, miután a piarista gimnázium börtön­szerű termeinek a második osztály megismétlése után az első félévi vizsga lezajlásával Isten hoz­rádot mondott. Az első évben igen jól kiérdemelt négy elégtelent az ismétlő év első felének végével még egy párral megszaporítva. így, azt hiszem, egyelőre zátonyra jutott a nagy karrier, ugyanis fiatal korában a P ö l e 1 d ő s rangban velem együtt haladt, mert előléptetésem után Méltósá­gos urnák készült <5 is. Örsi sokkal hamarább fejezte tv. a tanulmányait, j mert már az első polgáriban ért el hasonló előmc telt mint bátyja. Ez még nem volna baj, mert idehaza a gazda­sásban becsülettel kiveszik részüket az alkalmi annyi gyerek kérné is a kenyeret. Azt a kis szem­rehányást és korholást, mellyel Panna asszony ép­pen nem fukarkodik, ha ózsí nem szalad mind­járt a búzát tépázó libák után, vagy most mái­Jani a gondatlansága miatt kárt tevő Cifra tehe­net kelleténél jobban oldalba hajítja, könnyen eleresztik fülük mellett, amely pedig erélyességé­néi és a hanghullámok erősségénél fogva csak a nem éppen közel lévő harmadik szomszédba hal­kul eL Abban rejlik inkább a baj, bogy Ozsi nagy­városi műveltségével, ami nem annyira az iskolá­ban, mint a Földmives accai városi gyerekek­től ragadt rá, most már nem elégszik meg a^zal a pipával, amit kocsányos tdlgymakkból Te készí­tettél neki egykor, inkább alkalomadtán az édes­apja dohányát dézsmálva a cigarettázást próbál­gatja. De azért ez ne vegye el a kedvedet a kijövetel­tül, mert Te, aki Csonkamagyarországban és azt bőrtőnszerüleg körülölelő országokban annyi fel* nőtt asszony és ember arcára varázsolsz mosolyt, nevetést, majd a szemekbe könnyeket, valahogy csak megtalálod a már felcseperedett régi kis paj­tások szívéhez is az atat. Az Én kis Juditka uno­kám igyekezik majd pótolni a Tiedet. Nagyon jól tudom, hogy Te Igen aok tevelet kapsz a vjlág minden vészéről s azokra három Író­dják segítségével sem tudnál rövid időn belül fe­lelni. De az fin levelem épp abban különbözik ezektől, hogy erre nem is kell válaszolni, csak a kis vasúton a Várostanya-állomásra kell megváltani a jegyet. De mielőbb. Baráti szeretettel vár nagyapaság révén k«llég&f' ¿•y- i, ^JL-'z. . < i Fmm>•• *

Next

/
Thumbnails
Contents