Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-28 / 170. szám

1928 julius 28. l)f!,M UiVARORSZAG 3 A tartós szárazság megdrágította a piacot^ veszélyezteti a kapás vetemények lermésél és elpusztította a legelőket Pénteken isméi nagy volt a hőség Szegeden — A közlekedési nehézségek miatt nem fejlődhet Szegeden a fürdőélet (l Délmagyarország munkatársától.) Pénteken ismét ráfeküdt a kánikulai hőség Szegedre. Már korán reggel felmelegedett annyira a levegő, hogy az emberek ijedten menekültek az uccákról a hűvösebb teniperaturáju szobák .felé, vagy pedig le, a Tiszára. A hőmérők higanyoszlopa azután lassan, de feltartóztathatatlanul emelkedetl mind magasabbra, végre délben, egy és két óra között, harmincnyolc [oknál megállapodott. Körülbelül másfél óráig tartott« ezt a maximumot, de azután is csak lassan, alig észrevehetően sülyedt visszafelé és még este hét órakor is harminchárom és félfokot mutatott. Az ujszegedi partok ismét nio.yKt'.ek fürdözőkkel és a Tisza hátát a párevezős csónakok egész raja lepte cl egész napon át, sőt még a késő esti órákban is. A szegedi fürdőélet különben, amint azt a kevésbé forró napok megmutatták, még nem fejlődött ki teljesen. A legtöbb ember a kánikula elől menekül a strandokra és ha a város áttüzesedett házai között a tartózkodás már elviselhetetlenné válik, akkor mennek szinte tízezrével fürdeni. De ha a meleg csak néhány foVrit enged vadságából, a partok képe azonnal megváltozik. A délelőtti órákban alig lézeng néhány ember a homokon, csak délutánonkint van nagyobb forgalom, de még ez is aránytalanul jelentéktelen a város nagyságához képest. Ennek egyik főoka kétségtelenül az, ltogy a város közönsége csak nagy nehézségek árán juthat át az ujszegedi partra. A hid restaurálás alatt, áll, egyik oldalát teljesen elzárták a forgalomtól, igy minden forgalom a másik, felbontatlan oldalra terelődött át. A jármüvek a részükre fentartott helyen, amely alig szélesebb néhány centiméterrel egy nagyobbfajta autóbusznál, csak felváltva közlekedhetnek, de a gyalogjáróra szorult közönség testi épségét és ruhájának tisztaságát még igy is állandóan veszélyeztetik. De meg tulhosszu ut is ez a hid a gyalogjárók számára ebben a nagy hőségben. Sokan inkább lemondanak a strandolásról, semhogy nekivágjanak ennek a torturás útnak. Más közlekedési lehetőség pedi* alig kínálkozik. A Partfürdő Rt.-nek van ugyan két motoros csónakja, de ez csak a nagystrandra szállítja a vendégeket, igy a hídhoz közelebb eső strandok látogatói nem igen vehetik igényije, de nem is mennének vele sokra, eltekintve attól, hogy ez kissé túlságosan megdrágilaná a tiszai fürdőzést. Volt még két magánmotoros is, amely a Stefánia-sétány előtt teremtett gyors és aránylag elég olcsó összeköttetést a két. part között. Ezeket a motorosjáratokat azonban a rendőrség, mint ismeretes, betiltotta azzal az indokolással, hogy vezetőjüknek nem volt motorkezelői képesítése. Az érdekeltek a rendőrség végzését még a mult hét végén megfőlebbezték, de a döntés mind a mai napig nem történt meg. A rendőrség állítólag a folyamőrség szakvéleményét kéri ki a végérvénves döntés, illetve a felebbezés elbírálás« előtt. Ilyen bürokratikus formaságok okozzák, hogy egy teljes hét éta nem dolgozhat ez a két motorral felszerelt csónak. Most is közlekednek ugyan a két part kőzött, motor nélkül, mert a segédmotorokat leszereltette róluk a rendőrség, evezőerővel és igy a forgalom lebonyolítása lényegesen nehézkesebb és lasubb. A közönség nagyrésze megunja hamar a várakozást és inkább gyalog vág neki a hosszú és meleg útnak. Sokan pedig egynéhány kellemetlen kimenetelű kísérlet után inkább végképen lemondanak a strandol ásról. A két part közötti közlekedés problémáját sokak véleménye szerint a városnak kellene megoldania, hacsak arra az átmeneti időre is, amig a hid rekonstruálása befejeződik. Ez is hozzátartozna a fürdőváros programhoz, mert a Tisza, mint üdülési alkalmatosság, egymagában akármennyire is predesztinálja erre az előkelő és hasznosnak látszó rangra Szegedet, mellékkörülményei nem igen lehetnek vonzóak senki idegen üdülést keresőre sem. A péntekre visszatért kánikulának igen káros következményei lehetnek a szeged környéki termésre. A kapás vetemények, különösen a kukorica és a burgonya szenvedi erősen a nagy szárazságot és a mezőgazdasági szakértők véleménye szerint abban az esetben, ha néhány napon belül nem jön kiadósabb eső, nagyon gyenge lesz mindkét vetemény fajtából a termés. A szárazságot a piac is megérzi. A zöldség- és főzelékfélék ára szinte napról-napra emelkedik, de drágul a baromfi is és ez a piaci drágulás maga után vonja «z egész élet jelentékeny megdrágulását. A legelőket kiégette a hőség, a kaszálók fütermése formálisan megsült, a gazdákat igy a takarmányhiány veszedelme is fenyegeti, mert a legelő nélkül maradt jószágok most, a nyári hónapokban elfogyasztják már a télire begyüjiött szára,', takarmányt is. Zivatart jósolnak A Meteorológiai Intézet jelentése: Hazánkban csekély kivétellel száraz volt az idő. Jóslat: Egyelőre déli légáramlással még igen, meleg idő, később nyugatra forduló szelekkel és a hőség csökkenésével zivatarra hajló idő. várható. Tötoi» feljelentéi történt a hullabotrány ügyében A nyilvánosság energikus vizsgálatot követel (A Délmagyarország munkatársától.) 'A' Délmagyar ország mai számában feltünéstkeltő cikkben számolt be azokról a botrányos állapotokról, amelyek a közkórház hullaházában a napokig temetetlenül fekvő úgynevezett istenneves hullákkal vannak kapcsolatban. Három-négy napig fekszenek a szegényjogu temetésre váró holtlestek temetetlenül és természetesen oszlásnak indulva, irgalmatlan biizt terjesztenek. A környék lakossága izgalommal tárgyalja ezeket az eseményeket és megbotránkozva beszél azokról a tényekről, hogy ezeket a hullákat közönséges stráfkocsin szállítják ki a temetőbe. A hullabotránnyal kapcsolatban egyébként bizonyos feljelentések már történtek. A közkórház hullaházának felügyelője ugyanis ezeket a botrányos állapotokat dr. Oláh tiszti orvosnak jelentette, aki \ iszont a tiszti főorvosnak tette meg jelentését. A főorvosi hivatal ineg is indította a vizsgálatot a tűrhetetlen állapotok ügyében. A másik oldalon azonban Vlasits Károly temetkezési vállalkozó a hullaház felügyelője ellen tett feljelentést ezekkel az ügyekkel kapcsolatban. E feljelentés nem áll szorosan összefüggésben a hullaüggyel, ha' nem a temetések másik részét érinti. A felügyelő egyebként adatokra hivatkozik és ha< tárooztlan cáfolja Vlasits vádjait. A vizsgálat megindult: A közvélemény sür_ gős intézkedést, sürgős orvoslást kér a hullabotrány ügyében. Nem lehet boxversen^ekct rendezni és nem lehet stráfkocsit használni halottaskocsi helyett. Az albérlő adótartozásáért — a lakásadó bútorait foglalták le Hatóság elleni erőszak miatt ötven pengőre Ítélték a lakásadót (A Délmagyarország munkatársától.) Három talpig gyászba öltözött hölgy várakozott csütörtökön délelőtt a törvényszék folyosóján a Vild-tanács tárgyalóterme előtt. Az egyik özvegy Molnár Sándorné volt, egy törékeny, beteges asszony, akinek férje egy hónappal ezelőtt, nem birván el életük egyre súlyosbodó gondjait, idegzete összeroppant és egy őrizetlen pillanatban önkezével vetett véget életének. A gyászbaborult asszony mellett csendesen várakozott egy csinos, fiatal leány, továbbá özvegy Molnárnénak édesanyja. Tiz órakor VilJ lanácselnök beszólította a kis családot a tárgyalóterembe és ekkor derült ki, hogy özvegy Molnár Sándorné hatóság el leni erőszakkal vádolják. A gyenge, beteges Molnárné forgalmistákkal szemben követte el a hatóság elleni erőszakot. Molnárné családjával a Eelhő-ucca 3. szám alatti házban lakik. A lakás berendezése, a bútorok az ő tulajdonát képezték és mégis megtörtént egy szép napon, hogy forgalmi adóhátralék fejében ezt a bútort el akarták vinni. Özvegy Molnár Sándornénak semmiféle üzlete nem volt és nincs is, a forgalmi adóhivatal mégis rajta akarta behajtani lakása egyik nem állandó albérlőjének, Kakuszi Józsefnek adótartozását. Már a foglalás ellen tiltakozott az özvegyKERJpN MIWD£NÜTT asszony, a pénzügyigazgatóság később fel is oldotta a végrehajtást. Közben azonban kitűzték a: árverést és 1927 december 29-én kocsi jelent meg a Felhő-ucca 3. számú ház előtt, hogy elvigye özvegy Molnár Sándorné. lefoglalt bútorait Ijantos Árpád forgalmi ellenőr és Bózsó János végrehajtó akarta foganatosítani a bútorok elvitelét. Molnár Sándorné, akinek semmi köze sem volt a forgalmi adóhivatalhoz, felháborodott azon, hogy másnak a tartozása fejében az ő bútorait akarják elvinni. Nem használt egészen nyugodt szavakat, a végrehajtók szerint azonban más szörnyű dolgokra is elragadtatta magát özvegy Molnárné. A törékeny, asszony Lantos és Bózsó szerint megfogta Lantos karját és olyant penderített rajta, hogy Bózsónak esett. Igy bánt el Molnárné a két közeggel és igy követte cl a halóság elleni erőszak büntettél. Özvegy Molnárné azonban határozottan tagadta, hogy meglökte volna Lantost. Szerinte fordítva történt a dolog és a másik két gyászruhás hölgy sem emlékezett olyan körülményekre, amely szerint özvegy Molnárné meglökte volna a hatósági közegeket. Dr. Engel Imre védő rámutatott az ellenkező vallomásokra és felmentést kért. Azzal indokolta kérelmét, hogy nem. látszik valószínűnek,