Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-26 / 168. szám

I Hifi M» SZC№D: sccrkc»íl««ég: De№ Ferenc ucca i-. Tele Kon; 13-53.^ Kiadóhivatal. KtUctönkünyvlár ét Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telelői»: 3CO. ^ Nyomda: löw Mpót ucca 19.Telefont 10—34.« »«»««» Csütörtök, 1928 július 26 IV. évfolyam 169. szám 199 na MAKÓ: SierketzIAiég éi kiadóhivatal t I rl ucca O. Telefon: ISI. »íAm.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség í» kiadóhivatal s Andr^My ucca 2S. Telefon: 49. sxóm. «» « » « •» K » Htt HOUrcté»! ara haroola 3-20 vidéken é* a Iflv&roaban 3-ÓO, kintSkltfa Ó-40 pengó. Egyes szóm ló, vasAr- és Uanepoap 24 till ér Féliníézmények félvárosa Félintézményekkelés félinlézkctiésekkel nem íchet építeni egész várost és nem lehet egyen­letes. de kitartó iramú és mindig előrelendülő fejlődéshez juttatni sem Szegedet, sem egyet­len egy városát se akár Magyarországnak, »kár Európa bármelyik más országának. Szer­dai számunk vezércikkében is beszéltünk er­ről. amikor rá kellett mutatnunk, hogy Szege­den házikezelésbe vették a színházat, szer­veztek színtársulatot, játszanak kilenc hóna­pon át, de nincs se egészséges művészi, se egészséges gazdasági koncepció, amely a há­zikezclés ideje alatt termékeny, erősfejlődésü, alkotásra hivatott cs alkotni tudó intézme­»vünkké fejlesztené a színházat, amelynek kulturereje, művészi hivatottsága és dicsősége bőkezűen ontaná vissza már a legközelebbi jövőben a város vérkeringésébe, amit egy-két ¡év alatt kapott. És talán nem hiába mutattunk rá színészetünk mai állapotának fejletlensé­gére és fejetlenségére. Talán megnövesztik egészséges egész testié a házikezjelést, gondos­3 ¡ián kerületről a megnagyobbodott és lc­31;. gesen megjavított szegedi társulat számára cs nyári színkörről c város és a környék közönsége részére. « Szeged az elmúlt cvtizerl alatt két neve­zetes intézményt létesített. Az egyiket üzembe­helyezés előtt egészen kiépítette. Ez a tanyai vrvrut. Más lapra tartozik, hogy az ország­1 ak, az autók és az autóbuszok korábau íueg kellett-e valósítani a szegedi magisztrá­tusok közel négy-öt évtizedes régi tervét. A tanyai vasút azonban ugy, ahogy most áll és közlekedik, komplett intézmény, amelyen még lehet, kell is, bizonyára fognak is javítani, amelynek kocsiparkját lehel szaporítani, vo­nalait meghosszabbítani, de annak, hogy azon e területen, amelyen építették, betöltse hivatá­sát. megindulása első napjától megfelelt. A másik intézmény, amelyet nem fognak hagyni "évtizedekig csonkán, bénán, betegen vegetálni, legalább is, ami az épületeket és a berendezést illeti, az egyetem. Tessék majd megnézni a gyermekklinikát, ha elkészülnek a belső be­rendezéssel is és megnyitják. Milyen gond­Idal, alapossággal, mennyire európai szellem­ben tervezték, építették és rendezték be. Szin­tén egész, teljes intézménye lesz a városnak, mint valamennyi klinika, mint az egyetem minden szakának mindegyik épülete, mint te­hát az egész egve'.em. A mai városkormányzás sok csonkán ma­ladt és csonkán hagyott alkotást vett át. A legfájdalmasabb, hogy majdnem csatornázat­lanul kapta meg a mostani hatóság az ország második városát, hogy vízvezetéket csak a város kisebbik területével kapott, hogy kövezet lés aszfalt nélkül találta a legtöbb uccál és bog}' nem kapott vásárcsarnokot. A régi ta­nács munkája elé tizennégy évvel ezelőtt el­háríthatatlan akadályt gördített a világháború és a mostani hatóság a munkát nem a váro­siasság hiányzó intézményeinek pótlásával, csonka intézményeinek további kiépítésével kezdte, hanem egyetemet épített, teljesen meg­feledkezvén közben a halódó szegedi iparról és a kiveszésnek indult szegedi kereskedelem­ről.' Az építkezés tagadhatatlanul hozott némi életet a városba, de ez csak átmeneti jellegű és már négy-öt év múlva a mainál is sokkal sivá­rabb kép" l'-sz S/tí'gcdnck, ha n ni térünk oda viv«ía a munkában, ahol clődrink mint­Ellenparlament Bukarestben Összegyűllek azok a képviselők, akikel kibuklaiolt a kormánylerror 99 (Budapesti tndósitónk telefonjclen­tése.) Bukarestből jelentik: Ma délutánra egybe­hívták az rtipnpariaimwtet. amelyen a nemzeü pa­rasztpárt képviselői és ázik a képviselőjelöltek vesznek részt, nkflcet annakidején a Aronnányterrw ri-'i'Milct-itott. Az ellenparlament is a lei stabilizációjáról és a külföldi kölcsönről szóló törvényjavaslatokat fogja tárgyalni. Dúca belügyminiszter bejelentette, hogy a cenrjira az elknparlament tárgyalásairól pzóló htreferf nem engedi nyilvánosságra hsiai. Megvesztegetéssel hallgatásra akarták rábírni a jégmazökrői megmentett Behounek tanárt A Nobile-ezpedició botránya (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tté se.) Prágából jelentik: Mivel néhány nap óta nincsenek közvetlen hirck dr. Behounek cseh tndósról, aki részt vett a Nobile-expedicióban és mivel attól tartanak, hogy binonyos oldalról kény­szert gyakorolnak rá, kérdést intéztek az oslói cseh követhez, aki közölte, hogy dr. Betonún«* nővérével H CWt* rfi Milánó vet útban rm Nor­végiába. Megtörtént minden intézkedés annak az elkerülésére, hogy dr. Behonneket a nyitt nyilat­knratttételben megakadályozzák. A PrpMsa moszkvai táviratot közöl, amely szerint kiérlel förlént dr. Behmntek megveeztegetfcira abból a célból, hogy hallgatá^re bírják. Behouaefe a kísérletet vissrantaFHotta. " •. 1 r „Sem Bécsben, sem Budapesten nem élhetnek tévhitben.. A Temps nfabb cikke a bécsi dalosthmépről és a trianoni revízióról (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.') Párisból jelentik: A francia sajtó ugy látszik még sokáig nem fog napirendre térni a bécsi dalosünnepségek felett. A Temps ma ismét hosszabb cikkben fog­lalkozik a bécsi tüntetések fejleményeivel és többek között azt írja, hogy a szövetséges ha­talmak kormányainak eszük ágában sincsen, hogy megváltoztassák álláspontjukat akár az Anschluss, akár a trianoni béke revíziójának kérdésében. A status quo fentartása mindkét esetben a békeszerződések által inaugurált po­litika legelemibb követelménye. Sem Bécsben, sem Budapesten nem élhetnek abban a tév­hitben, hogy a szövetséges hatalmak ebben a két kérdésben könnyelmű vagy bands enged­! ményeket fognak tanasrtani. I - ... í­egy két évtized előtt elhagyták és ahol már akkor kellett volna folytatni, amikor a há­ború befejezése után megnyílt a lehetősége az első kapavágásnak és az első tégla lerakásának. Annak is van már tizenöt éve, amikor köz­életünkben visszaver hetetlen érvek hangzottak el amellett, hogy a hatósági munka élére azt a tevékenységet kell állítani, amelynek buzgalma és fáradhatatlansága az ipar és ke­reskedelem felkarolásában, fejlődési feltételei­nek kifürkészésében, megteremtésében és ápo­lásában merül ki. Kevés olyan egészséges gon­dolatot termelt az akkori közélet, mint aminő az volt, hogy a tanácsnoki munkakörök át­csoportosításával közelebb kell hozni a ható­sági munkál a termelő életliez és ipari, ke­reskedelmi, meg szociális munkakörrel uj ta­nácsi ügyosztályt kell felállítani. Ez az egyik félbemaradt munka, az egyik elfeledett és el­temetett terv, amelyet még mindig nem késő exhumálni, amelyet még mindig érdemes, sől feltétlenül szükséges lenne megvalósítani. Nincs sürgősebb hatósági munkakör, mint a kap­csolat megteremtése a kereskedelemmel és az iparral, megelőzése a kereskedelem és az ipar további leszerelésének, egyelőre a status quo megszilárdítása, azután erélyes segédkezés a fejlődés mielőbbi megindításánál. Két-három év még é.s állni fog sz egyetem. Hiszcs épülettömbök a Ti «a \ ari. jának szcleb­: ú^re és hosszúságra íókorá front ián. eaielve az építkezés és a berendezés legmodernebb eszközeinek felhasználásával. Ki biztosítja . azonban a klinikákat, hogy mindig lesz vizük a második emeleteken is? Ki gondoskodik* arról, hogy a klinikáktól már néhány száz méternyire rosszul kövezett, vagy kövezetlen uccákat ne borítson úgyszólván percről­percre sürü porba egy-két játszadozó gyerek vagy egy szerencsétlen konflis? £s ki bizto­sit arról, hogy száz méterrel meg távolabbra nem üti-e föl fejét már ma, vagy holnap ra­gályos betegség, amelyet a csatornázatlanság vagy a nyitott csatornák teremnek és tenyész­tenek? Csupa félbemaradt munka: vízvezeték, amelyet már elődeinknek tovább kellett volna építeni és befejezni, kövezés és csatornázás, amelyek elvégzését nem hagyhatjuk utódaink­ra, mint — tartozást. * A .mull héten csoda történt a városházán. Megsokalta végre a hatóság is azt. a tömérdek piszkot és szjemetet, ami lietípiacos napokon a kultúrpalotától a színházig, a sziuháztól a városi fürdőig dk^ső félkörben most már majd­nem két éve ékesíti a várost és elhatározta, hogy az ilyen módon nagy nevezetesség!'" zert tett. kocsiparkot elhelyezi a Mars-térre. M a -m értjük ezt a nagylelkűséget, hiszen a Rudolf­téri kocsiállomány tömérdek disze, éke és büszkesége ellen állandóan lázadozott a váro*> minden ióizlésü lakóia és a hatosáé, íme, mégf»

Next

/
Thumbnails
Contents