Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-24 / 166. szám

% 1928 Julias » DÉLMAGyAROBSZAG Л feleséggyilteos Fekeíe Gésza "Parisban agyonlőtte magát? Vásárhelyen semmit sem tudnak az öngyilkosságról Budapest, jolitcs 23. PárSsből érkezett jelentés szerint a héten ott agyonlőtte magái Fekete Gésa hódmezővásárhelyi ggóggszerész Fekete Géza — mint ismeretes — négy évvel ezelőtt véres családi dráma aktív .szereplője volt A törvényszék annak idején négyeszíendei börtönre ítélte Fekete Gézát, aki a büntetés háromnegyedrészét kitöltötte. Amikor kijött a Mrtönből, eladta gyógyszertárát, pénzét elvesztette, úgyhogy végül kölcsönökből élt, amelyekre fedezetlen csekket adott A hitelezők eTkeWítók szorítani, erre Fekete Géza eltűnt Hódmezővásárhelyről. Később arról értesültek, hogy Párisban tartózkodik. A rendőrség megáBaoitotta, hogy Fekete Géza Titlevél nélkül ment Párisba, ahol azonban álláshoz jutni nem tudott Fokról-fokra sülyedt a szerencsétlen ember, mig végre a párisi rendőrség, mint alkalmatlan idegent ki akarta toloncolni. Fekete Géza megszökött a rendőrségről és egy garniszállóban a héten főbelStte magát. A Budapestről érkezett öngyilkossági hír ügyében hétfőn délután telefonon érdeklődtünk a vásárhelyi rendőrségnél, ahol azonban kijelentették, hogy Fekete Géza öngyilkosságáról Vásárhelyen semmit sem tudnak. Hozzátartozóihoz és barátaihoz az öngyilkosságról hiradás nem érkezett. Vásárhelyen fentartással fogadják az öngyilkosság hirét. Kivétel nélkül minden szükségletét szegedi kereskedőnél, szegedi iparosnál szerezze be SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI LXXVIII. Hogyan lettem cipész és mészáros? mai bejártam a Felvidék egy részét. KÖrmöo bánya, Turócszentmárton, Rózsahegy, Poprád, Felka, Tátralom nic, Szepes váralja, Igló, Lőcse, Eperjes, Kassa és Miskolc voltak az állomásaink — Ezeknek nagy részét él fogjuk veszteni, mondtam a fiamnak, aki ugy vélekedett, hogy igen nagy kár volna ezekért a szép városokért Ebben az időben a szerkesztőségi munka és két intézetnél viselt tanári állásom nem elégített ki. Történeti tanulmányokat folytattam, irtam egy könyvet »A modern újságírás * címmel, dolgoztam az ötvenévi jubileumára készülő Athenaeam történetén, revizora voltam a hivatalos Budapesti Közlönynek, a főváros Pedagógiai Szemináriumában egy egész éven át előadásokat tartottam Budapestről, stb. stb. Egy napon a feleségem közölte velem, hogy a fiam kinőtte a cipőjét, nem tudja már felhúzni (12 éves volt a gyerek). Megvizsgáltam a cipőt és kieszeltem, hogy ha a cipőt megfejelfcetjük, akkor a talpát is meg kell hosszabitani és a cipőt még lehet használniDe ahány cipészhez benyitottam, mind azzal fogadott, hogy csak akkor fejeli meg a cipőt, ha anyagot hozok. Elképzeltem, hogy nagyon sok ember lehet hasonló helyzetben, de amint ezt elképzeltem, már el is "határoztam, hogy csinálok egy cipészmühelyt, melyben Az Est minden alkalmazottja megreparáltathatja a cipőjét, sőt uj cipőt js csináltathat. Sebestyén Arnold igazgató cipészműhelyem számára a szerkesztőségi épületben (Erzsébet-körut 7) adott két. udvari szobát. Megtudakoltam, hogy ki a legjobb cipész Budapesten? Azt mondták, hogy a Bencze. Megtudakoltam, hogy ki a legjobb segéd a Benczénél ? Azt mondták, hogy a Balázsi Mihály. Ezt rögtön szerződtettem üzemvezetőnek és huszonnégy órán belül be volt rendezve az egész cipőmühely. A Wolfner bőrgyár olyan kedves volt, hogy nagyon olcsóért adott egy kocsiderékra való bőrt. Később is tudtam bőrt szerezni és anyagban nálunk sohasem volt hiány. A fiam cincijét tehát sikerült megfejeltetni És minden alkalmazottunk kaphatott egy pár finom cipőt 120 koronáért akkor, amikor ennek a pénznek kétszereséért sem lehetett már cipőt szerezni. Ezt az üzemet azonban majdnem megbuktatta a feleségem, aki szintén kapott egy pár cipőt, még pedig olyat amelynek az orrán volt A' Bábom alatt a budapesti ujságírókriak igen rossz dolguk volt. Valamit tudni és azt meg nem írni — egy igazi újságírónak vitelen fájdalom; valamit tudni és annak az ellenkezőjét írni: kimondhatatlan szégyen. Rendkívül bő részünk volt e fájdalomban és e szégyenben. Természetes, hogy mi is elő akartuk segíteni a hadviselés érdekeit a cenzúra is; a különbség közöttünk csak az volt, hogy mi értettünk hozzá, hogyan lehetne a hadi érdekek sérelme nélkül a közönséget jobban informálni és jobban fegyelmezni, a cenzúra pedig ehez semmit nem értett Egy nagy muzeumot lehet összeállítani a cenzúra oly intézkedéseiből, amelyeknek a világon semmi komoly célja nem volt, de amelyeknek zaklató jellegét mindannyian megsínylettük. Tehetségünknek és legjobb szándékainknak túlnyomó nagyrésze hiábavaló volt Arról nem is beszélek hogy utólag mindig fényesen kiderült, hogy nekünk volt igazunk. A bábara emberbaráti akciói (»aranyat vasérte, vak katonák segítése, kárpáti falvak felépítése, stb.) nem sikerülhettek volna a mi munkánk nélkül. Én ezekből az akciókból csak egyet vezettem. Mikor a románok a hadüzenet után betörtek Erdélybe és özönlöttek a székelyek Budapestre, ajánlottam Az Estnek hogy vegyük a kezűnkbe a segítés megszervezését, mert a menekültekkel senki sem törődik. Miklós Andor az első órában idegenkedett ettől a dologtól, mert 1916 őszén már nagy volt a nyomor Budapesten és tartani lehetett attól, hogy a közönség nem fog adakozni. De azután mégis belement az akcióba •s így a menekülteknek csak jelentkezniök kellett Az Estnél: husz koronától száz koronájs /súlyos esetekben háromszáz koronáig) emelkedő gyors-segélyt mindenki kapott Ránéztem a menekültre és mivel kérdezősködésre nem volt idő, ebből az egy pillantásból kellett eidöntenem, hogy a menekült mennyit kapjon? i Egy hét alatt néhány millió koronát osztottam ki. És ez volt az utolsó eset, amikor a közönség a háborúval kapcsolatos célra még adakozott. Pihenő napunk alig volt. Az Estből naponkint két de gyakran három kiadást rendeztünk és vasárnap is dolgoztunk. 1916-ban a lucki katasztrófa után a fiamegy kis lakk, — mert ő ezt a békében megszokta. Amint ezt a cipőt a személyzet meglátta, — nem akadt többé olyan lapMhordónő, aM elfogadta volna tőlünk a finom és olcsó cipőt lakk nélkül. »Ha annak a paccságának a cipőjére jutott lakk, az enyémre is keH jutnia, — mindenki ezt mondta, mintha csak összebeszéltek volna. Lakkbőrt is kellett téhát beszereznem, bár ez akkoriban igen nehéz dolog voít De én csak arra gondoltam, hogy? ne járjanak az embereink rossz cipőben. Az olvasó rovata Panaszok egy városi házból Tisztelt Szerkesztő Ur! Kérjük szíveskedjek alábbi panaszunkat lapjában leközölni: Gyertyámos-ucca 6. szám alatt lakunk e ház a város tulajdona, tehát az ottani lakók az alanti részletezés szerint ugy cselekednek, ahogy nekik tetszik, nem törődve azzal, hogy másoknak kellemetlenséget okoznak. 1. A szőnyegeket fent verik ki a rácson és hullik a szemét az alatta lakó lakásába, illetve a lakása elé; 2. vödörrel és locsolókkal öntözik a függő folyósót, gondolva, hogy ezáltal hüs levegőt nyernek, de viszont nem törődnek azzal, hogy az alatta levő nyakába csurog a víz; 3. virágaikat a rács mellé rakják le és ott ön törik bőségesen, ezáltal a viz lecsurgásával az alatta lakó kap ingyen tust, de egyben a folyosó rácsát rongálja; 4. a »kismosás« intim fébánnenriHt a rtcson szárítják és leve állandóan csurog; 5. kora reggeltől késő este 11 óráig szüntelenül lárma, gyereksivítás hallatsak, hangosan beszélő rádió szóL, minden megszakítás nélkül, dacára, hogy a ház szabályrendelete 12 órától 4 óráig, csendet rendel el, ezt ügyeimen kívül hagyják, sőt a házmesternek a szülőkhöz intézett azon kérésére, hogy a gyereket intsék meg, felelet: tudom én mikor kell a gyermekemet inteni; 6. éjszaka ha valakitől vendég távozik, vagy. esetleg a ház lakói közül jön valaki haza, ez is a lehető legnagyobb lármával történik, sohasem törődve azzal, hogy rajta kívül is laknak a házban. Mindezekre a házmester tőbbizben figyelmezteti a lakókat de annak szavát figyelembe se veszik, sőt számtalanszor kinevetik Este 10 órakor, mert hiszen 43-an lakunk, közülünk valaki már ilyenkor lefeküdne,nem tud, mert. még ilyenkor is fülsiketítő a lárma, zsivaj, sőt ekkor kezdődő zongoraszó járja. Kérjük tisztelt Szerkesztő urat panaszunk Jeközlésére, talán majd egy kicsit megszűnnek ezek a rendetlenségek, mert talán lehet városi bérpalotában is rendTisztelettel r Több Gyertyámos-ucca &zám alatti lakó. Boldogasszony-sugárul! panaszok Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Engedje meg, hogy a Délmagyarország nyilvánossága utján tárjam föl azokat a súlyos sérelmeket, amelyek a .jelenlegi kánikulás nyárban valósággal elviselhetetlenné teszik az életet a Boldogaszszony-sugárat lakói számára. A bajok a villamosvasúti sinek kicserélése nyomán támadták A feldúlt burkolat alól kikerült homok és por nagyrésze az úttest szabadon hagyott sávjara kerül és azt szinte minden percben felverik az állomás felé haladó autók- Különösen estefelé elviselhetetlen a levegő. A lakások ablakait egyetlen percre sem lehet kinyitni, mert minden bútort ellep a por, pedig a nagy hőségtől elkényszeredett tüdők alig várják az esti friss levegőt A sugárutal természetesen alig locsolják. Ha jól figyeltem meg, mindennap csak egyszer száguld végig rajta egy autólocsoló, amely azután ritkásan perВАШИ BAKFII Louise Fazendával б Pénz, hajsza, szerelem Arany és szerelem és Paul Wegenerrel ¡ШМРЕ83 Jotius 24-én a Belvárosiban i kelandortörténet. kedden a KORÓbaa, Jaek London regénye ElOndátok Kezdete г HétKHznap 6. О érakor, va»Ar- Unaepnop & BelvAroatban Д, 3, 7. О árohor. a Korzóban 5, 7, 9 árakor.