Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-24 / 166. szám

SZBOCD: 9terke«z«M<si: Deók Feienc ncca 2. Telefon: 13-33. ^ Kiadóhivatal, KHk»Onk«nrvtár é» Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon s 300. v Nyomda : L»w Lipót ncca Telefon: 10-04.« »«»«>» Kedd, 192S Julius 24 TV. évfolyam 167. szám MAKÓ : Szerkesztóség 6» Kiadóhivatal: (Irl ucca ft. Telefon: 151. izám,« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerketzlósóg é« kiadóhivatal: AndróMy ucca 25. Telefon: 4». szém, « » « » u » KH MW KlAlteeté*! Ara havonta 3-20 vidéken 6» a fövArosbaa 3 ÖO, kUUHldSn »-40 pengő. Egye» szám 16, vatár- és Ünnepnap 24 fillér Hidcsinálás Ha az éposz-irás ki nem ment volna divatból, ennek a műfajnak a remekét lehetne elkövetni arról, hogyan csinálódik ujjá a szegedi közúti hid. Félreértés ne legyen belőle, nem a hidépités maga mint olyan kínálkozik tárgyul a vitézi versezetnek. A mindenféle mesterek bizonyára kellő szakértelemmel és lelkiismeretességgel végzik a munkájukat, abba nem szólunk bele, mert ahoz nem értünk. Csak látjnk a sürgés-forgást, halljuk a berregést és kalapácsolást, időtlen idők óta. ugy remiik és látni és hallani fogjuk, mint hirlik, még idöüen időkig. Belátjuk, hogy ennek igy kell lenni. Mert a hidjavitás lényegesen más természetű munka, mint a cipőfoltozás. Ami azonban a közlekedést illeti az idült javításban szenvedő hidunkon, az a legnagyobb epikusok tollára volna méltó s merjük állítani, hogy alighanem kifogna rajtuk. Hol az a Dante, aki a pokol kinszenvedési kövei közt uj cirkulust tudna szerkeszteni a szegedi hidon félmerülő közlekedési akadályok számára s hol az az Ossián, aki annyi mélabúval rendelkeznék, mint azok a kárhoaott lelkek, ikik autójukban, vagy kocsijukban matefizikai töprengésekbe esnek az élet semmiségéről és gyötrelmeiről, mig várják, hogy a közlekedési kerubin egy királyi gesztussal megnyissa számukra az utat? Hol ar az Arioszto, aki győzze fantáziával azoknak a félóráknak az elteltét, amikkel azért kell fizetni, mert egy buzaszállitó rossz szekérnek a tengelye eltörött épp a hid kellős közepén s emiatt se té, se tova a kocsiknak és autóknak, amik a hid két végén egymásba torlódnak. "Hiába sietnél, akár hivatalos dologban, akár a magad ügyében; ha a legkedvesebbed élete és a leíked üdvössége függene is a gyorsaságtól, tipeghetsz, topoghatsz, sőt ha a temperamentumod ugy kívánja, toporzékolhatsz is, de előre nem mehetsz. És okolni se okolhatsz senkit, mert az úgynevezett közegek felvilágosítanak, hogy mindenkit érhet baleset és ítyönyörü keleti flegmával vonogatják a vállukat: Hja, ki tehet róla? Arról valóban nem tehet senki, hogy egy rossz kocsira és két rossz lóra két kocsi és négy ló terhét rakják, mert az állatkínzás ősi virtus nálunk és az is marad addig, mig az embertelen kocsist arra nem itélík, hogy maga húzza, arányos ostorcsapásokkal lelkesítve, amibe kocsija széttörik és lova kidől. De arról talán tehetett volna valaki, hogy a hidjavitással ne vártak volna addig, mig a hki az ammenra nem jutott és végkép fel nem mondta a szolgálatot Igaz, hogy a hid elrottgyolődása beleesett az általános elrongyolódás daliás korszakába s körülbelül együtt pusztult el az országgal. De se az országnak nem okvetlen kellett volna elpusztulnia, se a hídnak, A parua sapientiá-yel mind a kettőt meg lehetett volna menteni s a hid épségben tartásához igazán még bölcse*ég se kellett volna Annyit mindenki tud felsőbb mathematika és integrál-számítás nélkül is, hogy ami pusztul, azt csináltatni kell, még pedig mentül előbb- Ha egy ablaktáblát betörnek, nem várja meg az ember, míg az összes ablakai elüvegteleneduek és a vasúti pályatest javításával se várnak addig, mig Budapesttől Szegedig az összes talpfák kirothadnak. Nincs megmondhatója, mért kellett a közúti hid javításával addig várai, mig a járókelők majd bepotyogtak már róla a vízbe és micsoda magasabb várospolitikai tekintetek követelték, hogy kélesztendei munkává érjen az, aminek kezdetben nem kellett volna több egy hónapnál? Az, hogy nem volt rá fedezet, nem lehet magyarázat akkor, mikor tudott dolog, hogy az állam az általa készített hidat azért ajándékozta a városnak a hidfénz-szedés jogával együtt, hogy a hidvámból tartsák karban a hidat. S a város zárószámadásai bizonyítják, hogy a hídpénzből két hidat is rendben lehetne tartani s a hídpénz-adó szedésére ez volna az egyetlen jogcím. A másik kérdés, ami a nagy hidrestauráció kapcsán felvetődik, már a nagytekintetü magyar államra tartozik. Ki a felelős azért liogy a Tisza nem összeköti, hanem elválasztja egymástól a két partján levő országrészeket s a kilométerek százain keresztül forgalmi akadály? Igaz, hogy a közúti hidakat kompok pótolják, de azok nem annyira a forgalom lebonyolítására, mint inkább a hazafias érzés istápolására valók. Tudniillik ez a rendkívül idillikus forgalmi eszköz mindig honfoglaló őseinket juttatja eszébe ugy a törzsökös magyarnak, mint a kóbor idegennek. A kompközlekedés abban az állapotban van, amelyikben Árpád apánk idején volt, csakhogy akkor korszerű volt. Való igaz, hogy különös gondolatokat ébreszt az emberben a világ haladása felől, mikor a komp, az ősidők technikai vívmánya a legmodernebb lipusu gépkocsikat vontatja keresztül a - Tiszán, de ezek ft gondolatok semmiképen se szolgálnak az anynyí drága banketten eltósztozott kulturfölényünk javára. És még egy gondolat suhan át bennünk, mig a két közlekedési rendőr leadja a telefonjelentést egyik hídfőtől a másikra. Milyen nehéz két part között, amelyiknek a földje, a vize, a levegője, az embere, hidösszekőttetést csinálni, ha idejében hozzá nem fognak ¡Menynyi anyagi kár, lélekveszedelem, értékpusztonlás, életbénulás jár azzal, ha elhanyagolják a hídépítést ket vízpart és két világnézet között! Viharokra van kilátás a képviselőház keddi záróülésén Az ellenzék szóvileszi a legújabb kormányrendeletek ügyéi - Peyer Károly ft lakbéremelés elhalasztását indítványozza (Budapesti , tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház a nyári szünet előtt holnap tartja utolsó ülését. Politikai körökben azt hitték, hogy a holnapi ülés tisztára formalitás lesz, mert az ülés napirendjén nem is szerepel más, mint a felsőház üzeneteinek átvétele. A . képviselőház utolsó érdemleges ülése óta azonban a kormány két igen fontos rendeletet adott ki, amely közül az első a naptárak forgalmát szabályozza, mig a másik a jövedelmi kihágások ügyében követendő eljárás ujabb szabályozását tartalmazza. A két kormányrendelet ellenzéki politikusok között igen nagy megütközést keltett, aminek holnap a képviselőházban kívánnak hangot adni. Rassay Károly sürgős interpelláció, vagy, napirend előtti felszólalás keretében a naptárak terjesztésével kapcsolatos rendeletet fogja kritika tárgyává tenui, mig a jövedéki kihágásokkal kapcsolatos rendeletet Fábián Béla fogja szóvátenni. Ezenkívül interpellálni fog Pakots József a Máv. igazgatósági palota leégésével kapcsolatos kérdésekről, Peyer Károly pedig azt akarja indítványozni, hogy az augusztus elsejére elhatározott lakbéremelést tolják ki novemberre. Ilyen körülmények között kétségtelen, hogy, a formálisnak szervezett záróűlés eseményekben gazdag és esetleg viharos is lesz. Mussolini a minisztertanácsban bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak Nobiie eBSen „A végleges Ítélet meghozatala előtt meg kell várnunk a vizsgálat befejezéséi" (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bómáből jelentik: Mussolini az újjáalakított kormány mai első minisztertanácsán expozét mondott Olaszország kül- és belpolitikai helyzetéről, majd Nobile sarki expedíciójáról beszélt és azt mondotta, hogy az expedíció az. olasz népet izgalommal és fájdalommal töltötte el. — A végleges ítélet meghozatala előtt — mondotta Mussolini — meg kell várnunk a vizsgálat befejezését, ezért tehát csak tiltakozhatunk az ellen az olaszellenes vihar fellen, amely az expedíció vállalkozóira reázudult. Az olyan emberek, akik már az expedíció előtt ismerték annak veszedelmeit, és ezért csak bátorságukról és rátermettségükről tettek tanúbizonyságot, általános megbecsülést érdemelnek. A kritizálok emlékeztetnek azokra a gyávákra, akik a háborúban távol tartották magukat a frontról és a kávéházakból lekicsinyelték a hadi tényeket. — Csak akkor lehet az expedícióra és a se« gitő akciókra vonatkozólag objektív és hoszszas vizsgálatot kezdeni, ha majd az eltűnt hajótöröttek felkutatására minden kísérlet megtörtént. Ezt a vizsgálatot Olaszországban olaszok fogják vezetni. Minden más feltevés ellenkezik a logikával és ezért feltétlenül visze szautasitandók. — Amikor a minisztertanács hangoztatja, hogy a hajótöröttek csoportjának első felfedezője Maddalena olasz repülő volt kötelességünk az olasz nép nevében köszönetet mondani mindazoknak, akik a hajótöröttel- megmentésében résztvetlek, elsősorban a Kraszin iéctürp oroszainak cs kötelességünk kejtyeletjjd