Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-03 / 148. szám

CECMTGYAHORSZAG 192S julius "ff Rejtélyes körülmények közölt meggyilkolták a kisenevi orosz lap főszerkesztőjét (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) | Bukarestből jelentik: Ma délután 2 órakor meggyilkolva találták lakásán a Kisenevben megjelenő Utró cimü orosz nyelvű lap főszer­kesztőjét, Jakobovicsot. A szerkesztő legbizal­masabb barátja, egy Viszilaja nevű orosz emig­ráns, aki vele együtt lakolt nyomtalanul eltűnt. A rendőrség azt gyanítja. hogy Viszilaja gyil­kolta meg Jakobouicsot. Nem tartja azonban kizártnak azt sem, hogy szovjet ügynökök tették el láb alól Viszilaját, aki épp ugy, mint Jakobovics, állandóan legfóvesebb támadáso­kat intézte a szovjet ellen. A felsőház „Vass"-nap]a Budapest, julius 2. Vass József-nap volt ma a felsőházban. A méltóságos főrendek ün­nepelték ma a népjóléti minisztert az öreg­ségi biztosításáról szóló javaslat vitája alkal­mából. Először József főherceg beszélt, aki azt mondta, hogy ez a javaslat közelebb hozza egymáshóz az egyes osztályokat. Ilyen térvé­nyek döntik meg az antidemokratizmus kád­ját, mondta a főherceg nagy lendülettel. Serédi hercegprímás szerint a javaslat kon­cepciója XIII Leó pápa sugallatára történt. Kár, hogy a javaslat nem terjed ki a mező­gazdasági munkásokra. Köszönetét fejezi ki a miniszternek és munkatársainak. Ezután Ripka Ferenc főpolgármester be­szélt, akinek ez volt az első beszéde a felső­házban. A főváros lakosságának nyon: óráról btszélt és azt mondotta, hogy Budapest mi tíen. erejével arra törekszik, hogy megszilár­dítsa kapcsolatait a nemzet életével. Buda­pest a nemzet nélkül, a nemzet Budapest nélkül nem tud megélni. Huszár Károly is üdvözölte a javaslatot, amely szerinte iskolapéldája annak, hogy egy konzervatív felfogású testületben is otthonos lehet a demokratikusabb szellem, amikor em­bertársaik javáról van szó. Mészáros István arról áradozott, hogy a ja­vaslat közelebb hozza a munkásságot a kor­mányhoz. Ezután VQSS József mondott záró beszédet Azt mondotta, hogy a felekezeti tagoltság ne legyen ártalmára a nemzet erejének. Hossza­san polemizált a szocializmussal és azt mon­dóla, hogy »semmiféle filozófiai „Voronov sem tudja többé a marxizmus szociálpolitikai el­gondolását uj életre kelteni«. A szociálpolitikai rendszert ki kell építeni. A szeretet zenéje ha­toljon le a pincelakásokig — mondotta. Fi­gyelmezteti a háztulajdonosokat, hogy nem fogja eltűrni, hogy nem engedik be házaikba a többgyermekes családokat. Beszéde végén József főherceg sokáig gra­tulált a miniszternek, majd a felsőház egy­hangúlag elfogadta a javaslatot. 99J PA városi közigazgatásokban sincs más szellem, mint a megyékben" „Olyan reformot kell hozni, amely a demokráciát valósítja meg" — A többség elfogadta a törvényhatósági Javaslatot Budapest. julius 2. Kevés képviselő jelenlété­ben folytatták ma a törvényhatósági bizottságok meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgya­lását. Szilág;! Lajos felszólítja a kisgzadapárbot, em­lékezzék Nagyatádi programjára és ne csúfolkod­janak azzal, hogy egyeseket aszfaltdemokraták­nak oeveznek. Ezután a hiteitullépéüek kérdésével foglalkozik. — Fegyelmit Indítunk ott, ahol haragszunk az emberekre — mondotta — és ahol pajtási vi­ízenyban vagyunk, ott nem indul fegyelmi el­járás. .löjjön inkább a diktatúra! Hál Jenő a következő szónok. Az ellenzéket — mondja — teljesen magára hagyják a vitában. A bormányinak nincs gvökere a magyar társada­lomban. A főispánok hatalmi (ut'.engése rontja meg a közéletet Magyarországon. Utal a kecske­méti esetre, ahol egy ügyvédet a főispán üldö­zött, valóságos kémirodát szervezett körülötte és B tábla teljesen rehabilitálta. Miért mer ilyesmit megtenni a közigazgatás feje? A városi közigaz­gatásokban bCm uralkodik más szellem, mint a megyékben. — A korrupció olyan, mint a házasságtörés: nem hivnak hozzá lauukat. De ha a köztudatban meg van ez, akkor csak párszakaszos, friss ja­Hogy cl ne íele//sd a legjobbat: ® Kardos tészta táplál a legjobban ! Szülők figyelmébe!!! A Mandel-fiirdőben (Szemklinika előtt) úszás­tanulás fürdőjeggyel és vizsgadifjal együtt: diákoknak . © pengő felnOiieknek. S pengő Fürd6jegy 40 f, tisztviselő és diákjegy 36 f. Úszómester: 93 BMIlQry lőzsef. a nagystrand voIt úszómestere. vaslattal lehet rajta segíteni, nem azzal, amit a kormány idehozott. — A régi megye — bármennyire próbálják is élesztgetni — örökre elhunyt. Olyan reformot kell hozni, amely a demokráciát valósítja meg és nem jár nyomában felzudulás. A következő felszólaló, Ras6ay Károly utal arra, hogy csak ellenzéki szónokok vannak és az egy Szabó képviselő kivételével nincs védője a javas­latnak. Az egész javaslatot azért volt kénytelen a kormány idehozni, mert a közigazgatási bizott­ság rásütötle homlokára a törvénytelenség bélye­gét. A jövő történetírói számára ez a javaslat megdöbbentő blzopyiték lesz a mai diktatórikus hatalom m«llett. Az uralkodóházból kikerült dik­tátorok sohasem bizonyultak olyan rosszaknak, mint az alulról felkerült és kissé megkótyagosodott emberek diktatórikus hatalma. Seftovszky Béla belügyminiszter feleli ezután a felszólalásokra: Amikor a belügyminiszteri szé­ket elfoglaltam, közvetlen utána magam is, mint vádlott, teljes beismerésben elmondottam: tudom, hogy a törvényhatóságok exlex-ben vannak és ezt a helyzetet minél előbb meg akarom változ­tatni. A most benyújtott törvényjavaslatnál külö­nösen két szempont vezetett: egy alkotmányjogi és egy praktikussági szempont. Kijelentem azon­ban, hogy a nyári szünet előtt benyújtom a közigazgatási reformról szóló javaslatot. Meg kell dicsérnem a törvényhatóságokat azért, mert szo­ciális kérdésekben mindig bőkezűnek mutatkoz­tak*. Most az Erzsébetvárosi Kaszinóval foglal­kozik, majd általánosságban a Ház többsége el­fogadta a törvényjavaslatot. Györki Imre határozaü javaslatát, amely, ki­mondani kívánta, hogy három hónapon belül tart­sák meg a törvényhatósági bizottságok újjáalakí­tását, a belügyminiszter felszólalása után elve? tették. Az ülés 2 órakor ért véget, m o : i : i : i : > O N A legtökéletesebb, a legszebb, a leg­izgatóbb meséjü szerelmi dráma V A ELISflBETH BIRGNER brillláns alakításával . csütörtöktől a Belvárosiban A N Az olvasó rovata Levél a nyári póíszezonról Tisztelt Szerkesztőség! * A Délmagyarország vasárnapi számában legna« gyobb meglepetésemre olyan cikket találtam, amely élesen kiválik az önök lapjának cikkei közül, kü-. lönösen furcsa tendenciájával. A cikk a szinigazga-' tónak az ellen a terve ellen ágál, hogy játszan: akar júliusban is és azt az álláspontját, hogy. nei szabad játszani, igen gyengén támasztja alá. Az irja a színházlátogató, hogy ¿nem érdeke, hog_ játszanak, a városnak, mert napi 500 pengőnél na gyobb bevételre nem lehet számítani, nem érdekel a színháznak, mert jobb volna, ha a közönség kii éheznék4 a nyár folyamán és nem érdeke a színész^ nek, aki tiz hónapig becsülettel dolgozott és y rekkenő hőségben nem is tud ambícióval és tel-\ jes tudással dolgozni. . Nem tehetek róla, az impresszióm az, hogy. ! kis cikket vagy színész irta, -vagy valaki, aki ro koni,- esetleg baráti kötelék révén közel éli színész­hfiz, vagy színészekhez. Mi az, hogy iiiui^v^ keresztül becsülettel dolgozott a szinész? Hát mí, akik más pályán vagyunk, nem dolgoztunk tiz. Söt tizenkét hónapon át szintén becsülettel, fá­radhatatlanul, verejtékezre, olykor nagyobb, d<. sokkal nagyobb szellemi mnnkát kifejtve, mint aminőt a szinész kifejt'.» Hát hol a világon az a gyá4 ros, az a kereskedő, az az ügyvéd, az az orvosi vagy más szellemi, munkás, az az iparos és az 4 kétkézi munkás, aki csak álmodni merne arról* hogy két—két és félhónapi szabadságot kapjonl Ezzel, azt hiszem, elintéztem a szinész szempontjáig akinek szintén joga és igénye van szabadságra, akjj azonban ezzel az igényével épp ugy nem viheti a dolgokat túlzásba, mint senki más. Ami már most a város és a színház erdekeit illeti, egyenesen kötelessége a színháznak játszani« A városnak fizetnie kell a társulatát, nyári állömá­sa nincs, ha játszani fog julius folyamán és a fel. tétlenül fennálló személyi kiadásaira meg fog ke-* resni csak 3-4 ezer pengőt, akkor már érdemes volt játszania, hacsak nem akar annak a látsza­tába esni, hogy köizhelyektől vezetteti magát, hogy gondatlan és hogy nem kellő körültekintéssel,,.gon­dossággal és energiával sáfárkodik a reá biZotf javakkal. De játszania kell a színháznak azért is' mert részint egyengetnie kell a talajat a szegedi nyári színészet részére, másrészt tapasztalatod kell gyűjtenie, hogy megfelelő nyári műsor mel­lett milyen reményei tehetnek a szegedi nyári szín­háznak- A közönség kiéheztetésének ósdi elve ré­gesrég megkopott. A mozik bizony évek óta ját­szanak szünet nélkül, legfeljebb egy-két hetes szü­netet tartanak, de azt se minden évben, nem pá­lyáznak a közönség kiéheztetésére, pedig nekik is kell a téli busás bevétel, a nyárit viszont köny­nyebben nélkülözhetnék, mint a színház, mert térmészétesen kisebb a rézsijük. Tessék azónkivüf megnézni a világvárosokat, tessék megnézni Bu­dapestet. Igaz, 'hogy a kőszinházak bezárnak, de megnyílik a Budai Színház, Feld Matyi sziiháza, vannak varieték és a szórakozásnak sok-soi; e.gvéb helyei, mig Szegeden a mozin kivül egyetleu szó­rakozási hely a színház. A téli. érdeklődést egy­általán nem fogja csökkenteni, ha a társulat ju­liusban is játszik, természetesen megfelelő köny­nyü, mondhatnám: a legkönnyebb nyári műsort kell adni és nem lenöe szabad visszariadni egy-két varieté-számtól sem. A színház igenis kötelessé­gét leijesiti, amikor játszani akar juliusban is és a Délmagyarországtót elvárjuk — hiszen hozzá va­gyunk szokva —, hogy kizárólag közérdekű szem­pontokat tartva szem előtt, támogatni fogja ezt a tervet a teljes sikerre vezető utján. Ezek után megkérdezem még, kinek, vagy kik­nek érdeke, hogy juliusban ne játszék a színház EÍÜF városatya.

Next

/
Thumbnails
Contents