Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-20 / 163. szám

<4 Uf.LMAt.kAíiUii^AÜ 1328 Julius 20. 111IWII— 3 teljes órán nagy kacagtató müser a Borass-BérsoBY-Oaíbokát kabarén « Korzó kertjében szombaton és -vasárnap raapiiw«wawBMw.i»iiiiiWiiwiiiwwíiiiwi mii het ekSnyt a kereskedőkre. Ma azon kell küz­ködní, hogy a jelenben tndjunk megélni, hogy -..lérbessük egyáltalán a tervezetben emiitett hatvanöt évet. A kereskedelem sohasem kért mást, mint azt, hogy hagyják szabadon dol­gozni A kereskedő nem akar öregkorára ki­i ártott lenni, hanem ha fiatalabb korában hagyják dolgozni, tud majd magán segíteni, ismét meg fog erősödni és megél majd a saját lábán. Nekünk nem nyugdíjra van szüksé­günk, hanem életképeseknek kell lennünk. Kö­zölte végül a megjelentekkel, hogy a kamara a beérkezett Írásbeli vélemények és az ankétok után olyan véleményt fog fölterjeszteni a mi­i niszterhez, amely mindenben a kereskedelem 'érdebeit fogja szolgálni Csütörtökön megtartották a Márer~malom csődtigyének felszámolási tárgyalását (A D élmag yarors zág munkatársától.) 'A Mérer-malom tizetésképielenségi ügyben el­rendelt csődeljárásnak első fejezete csütör­tökön zárult le. Csütörtökön délelőtt a tör­vényszék egyik másodemeleti tárgyaló termé­ben tartotta meg dr. Molnár József csődbiró a felszámolási tárgyalást, amelynek során a cég hitelezői külön-külön bejelentették köve­teléseiknek összegét. A hitelezők egyenkint járultak a csődbiró elé és jegyzőkönyvbe mondották, követelései­ket. A hitelezők követeléseit dr. Dobay Gyula csődtömeggondnok birálta felül és megtette minden egyes követelésre észrevételét. A hi­telezők bejelentett követelései és a csődtö­meggondnoknak a könyvek alapján kiszámí­tott tétele! közöit csak két esetben fordult elő nagyobb differencia, amely abból kelet­kezett, hogy a két hitelező követelésének számszerű bejelentésénél a buza mai árfolya­mát vette alapul, mig a csődtömeggondnok a buza ekkori értéke szerint számolt. A csődbiró és a csődfömeggondnok véle­ménye szerint a vitás követelések tekinteté­ben az ellentétek nem olyan nagyok, hogy el ne volnának oszlathatók. A tárgyaláson kialakult vélemények szerint sikeres meg• egyezésekre van kilátás és így a julius 23-án összeülő csődválasztmány minden akadály nélkül megkezdheti a kvóta megállapítását. Augusztusban is a helyipiacon szerezzük be szükségleteinket A szegedi iparosok szükségesnek tarifák az iparosnyugdijat, de nem havi 50 pengővel és nem 65 évvel miniszter az IPOSz utján hivta fel az ipar­testületeket véleményezésre. Jároli Géza válaszában kijelenti, hogy a ma! értekezletet az ipartestület és a' ipa-osok nyug­dijegylete hivta össze. Dobog József: Ezek után nem szeretném azt, ha az iparosok nyugdíjügyét is olyan ipa­| rosok képviselnék a miniszter előtt, akik az iparcsarnok tervezetét elgáncsolták a leg­utóbbi iparkamarai ülésen. Nem akarom azt sem, hogy olyan eset ismétlődjék meg, mint a kézmüvesk amaráért való kii ¿delemben, ami­kor egyik iparosvezér tiz évig küzdött a kamara felállítása érdekében és nemrégiben | már olyan nyilatkozatot tett, hogy megelégszik a kézmüvestestülettel is. Ezért indítványozom, hogy Gombos Istvánt, aki legelszántabb har­cosa az iparoseszméknek, jelölje az értekezlet' abba a bizottságba, amely a miniszter előtt' letárgyalja a nyugdijtervezetet. Az értekezlet nagy éljenzéssel tette magáévá Dobay indítványát, amire Jároli Géza előadó! kijelentette, hogy erről szó sem lehet, mert ezt a gyűlést a nyugdijegylet hivta össze és csak orrnak tagjai vehetnek részt a küldött*! ségben. Jároli Géza kijelentését óriási felháborodás' fogadta, mire Erdélyi András elnök, hogy a további heves jeleneteknek elejét vegye, « gyű­lést sietve bezárt f. VftRGfi MIHÁLY gyárosnál SZEGES Aradi ncca 4. Telefon 469. Mindennemű kOlélArn, zétneg, M6k, ponyva, lótakaró, halósz é» tenni« bóló, gyermek hlniók, lornatzerek 197 gyár! 6ron kaphatók. (A Délmagyarország munkatársától.) A' szegedi iparosok nyugdijegyesülete, amely nemrégiben mint nyugdíj asztaltársaság sze­repelt, csütörtökön este az ipartestület nagy­termében népes gyűlést tartott. A gyűlést Er­délyi András nyitotta meg. Bejelentette, hogy a népjóléti miniszter iparosnyugdijai tervez, Tontosnak tartja, hogy a szegedi nyugdijegye­sület is belekapcsolódjon a munkába. A népjóléti miniszter tervezetét Jároli Géza ismertette. Elmondotta, hogy a szegedi ipar­testület kebelében már régen meg akarták valósítani a kőtelező nyugdíjbiztosítást. Dr. i'áify József volt ipartestületi titkár már ki is dolgozta a kötelező nyugdíj biztosítás ter­vezetét, amelyei a népjóléti miniszter most magáévá tett. Most még nem tudjuk, hogy a népjóléti miniszter milyen keretek közölt akar­ja a nyugdíjintézményt megvalósítani. Nem tud jaazonban elképzelni, hogy az iparosnak havonta 30 pengőt kelljen nyugdijilleték cimén fizetni­Ennyit az iparosság fizetni nem tud. A hozzászólások során Moskovics Lajos el­mondotta, hogy ő már régebben készített egy nyugdijtervezetet. Kigondolása szerint az ipa­ros még életének erejében teljes nyugdijat kapott volna. A népjóléti miniszter terveze­ténél félő, hogy a befizetett összegek legna­gyobb r észét az adminisztráció emészti fel Ezt pedig az iparosság nem akarja. Hibája a tervezetnek, hogy a biztosított csak a 65-ik életéve után kapna nyugdijat. Ez véleménye szerint nem helyes, mert az iparosok közül a 65~ik életév után emberi számítások szerint csak kevesen élvezhetnék a nyugdijai A korhalárt 50 évben kell megállapí­tanil Kívánja, hogy az iparosok is éppen olyan nyugdíjban részesüljenek, mint a közalkalma­zottak. Biztosítani kívánja ezenkívül, hogy az állam tegyen Ígéretet arra, hogy a befizetett nyugdijősszegek esetleges háború esetén nem kerülhetnek a hadikölcsőnök sorsára. Gombos István kifejtette, hogy a miniszter jelenlegi tervezete még homályos. Ha meg is valósulna a nyugdíjintézet, a biztosítottaknak ki kell kötni, hogy az államnak a nyugdijasok befizetett pénzét más célra nem szabad felhasz­nálni, mert félő, hogy háború esetén az állam lefog­lalhatja a közpénzeket. Kikötni szeretné, hogy az iparosok nyugdíjintézetének megvalósulása esetén a nyugdíjjárulékokat a kereseti adók alapján vessék ki. Kiss Géza szerint az iparosok nyugdíjinté­zetét fellétlenül meg kell valósítani. Ezért indítványozza, hogy az ipartestületek nagy­gyűlésen a szegedi nyugdijegyesül"t adja elő nyugdijtervezetét és kérje, hogy a miniszter fogadja el a szegediek előterjesztését. Marosán Milán szerint ami eddig az iparos­nyugdijtervezetről napvilágra került, az való­sággal tönkretenné az iparosokat. Az államnak mindent el kell követni, hogy az iparosok meg legyenek elégedve a tervezettel. Adja oda az állam az iparosoknak a forgalmi adó jövedel­met, mert ezzel már meg lehetne v^tni az iparosnyugdij intézet alapját. Végül Dobay József szólalt még íel és bi­zonyos hatásköri tévedés tisztázását kéri. Sze­retné tudni, hogy ezt az értekezletet az ipar­testület, vagy az iparosok nyugdijegyesülete . hivta-e össze, mert tudja azt, hogy az TPOSz­' nak csak az ipartestület a tagja és alkalmi I egyesületek nem tartoznak az IPOSz kebe­| lébe. Már pedig tudomása szerint a népjóléti Bérdiszinunkatc mor.liroiáso*, paspartUTák, evőeszköz-, serleg- és ékszer­dobozok, albumok, naplók és mindennemű kfinyv­Xötőmuntrék legszebb kivitelben ké» szilinek. Kovács Henrik Telefon 10—48. '->60 ¡Kölcsey aeca 4. Világhírű nyarajók és adBlők Pensíók, iníernálusok, leány- és fiúotíhonok. Havi ellátáss díj tanulóknak ISO P, felnőtteknek 160 P, mely hetenhint! változtatással négy nyaralóhelyre érvényes. Ezer személy relerencfáfa. Kérjen prospektus* (válaaxbélycg). Pestalozzi Internátus Iroda (Fídéraflon Internationale des Penstoimats Ewtmfons) Bvdanest, Pfttrtwín? v. 4.1. TfcMm: lertz 242-8«; Nyaraló és üdülőtelepeic: Magyarországon: Budapest, Siófok, Ba­latons szöd. Swl/Cban: OenP, Lausanne". Ncuchn­tel», Luzern. Montreux ZBrtch*, Lugano*, Sl. Moritz. Franciaországban: Parte*, Deavvtlle, Trón­Titte, Blarrilz, Atz les Balns. Orenoble, Evlan (genfi tó); a francia Riviérán : St. Raphael Cannes, Nizza*, luap les Ptns, Monte Cario, Mentőn. Olasx­orssságban: San Remo*, Nervi, Velence, Bor­dighers Abbázia, Rtcctore, Roma*, Nápoly, Palermo. Ausxtrlában z Wien*, Zell am See, Linz*. Innsbruck*. Salzburg*, Ischl. Belgiumban: Ost ende. Angliában: London*, Cambridge*. Brighton, Folkestone. Afrikában: Algir», Tunis*. A *-gal letölt helyek internálások, fin- és leány­otthonok. penstonatusok felnőttek részére is — nyitva egész éven ál. A tftbbt helyek Julias, augusztus és szeptember hónapban vannak nyitva. Társas ntazásl kedvezmé­nyek (25 5C°/«), külön direkt Pullman-kocsik. Inter­náltul dijak Budapesten havi 90 P, kfilföldön 110 P.

Next

/
Thumbnails
Contents