Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-18 / 161. szám

1928 julius 18. ztBmgmémmmmmim DftT^»Ar.T\líO!»S7AG II rendőrségi hozzájárulás miatt jövőre 5GQ.000 pengővel kevesebbet irányoztak elő városrendezési célokra $;ázhiiszonnégyezer pengőt költ a város a házikezeléses színházra — Négy százalékkal magasabb lesz a pótadó kulcsa (A Délmagvarország munkatársától.) Szeged város számvevősége most fejezte be a Tárosháztartás 1929. évre szóló költségvetési tervezetének összeállítását és arról Scultéty Sándor főszámvevő vázlatos jelentést terjesztett a fanács elé. A jelentésnek van néhány igen érdekes és figyelemre méltó részlete, •mely lényeges változást felent a város jövő évi gazdálkodásában. A költségvetés tervezetéről szóló főszámtevői jelentés szerint Szeged város jövő éoí szükségletei 10,342 528 pengőre rúgnak, erre azonban csak 9,239.676 pengő fedezet lesz és igy 1,102852 pengő hiány mutatkozik, amelynek fedezetére a számvevőség ötvenszázalékos pótadót javasol. így, ha a terveietet a felsőbb hatóságok is elfogadják, Szegeden négy százalékkal magasabb lesz jövőre a pátadá kulcsa, mini az Idén és a mnlt évben volt, amikor a belügyminiszter negyvenhat százalékra szállíttatta le ennek a hiányfedező adónemnek a kulcsát. A pótadó kulcsának négy százalékkal való felemelését azzal indokolja meg a főszámvevő, hogy a városra kivetett rendőrségi hozzájárulás cimén kétszáznyolcvanezer pengő uj kiadást kellett a költségvetésbe iktatnia és elő kellett irányoznia azt a közel hétszázezer pengőt is, amellyel a város uf, hét és félmillió pengős kölcsönét amortizálják a jövő évtől kezdve. A tervezet számol a város összes szükségfetefvel, de számol azzal is, hogy a jövő évben néhány bevételi téíelnél alapos változásra, főképen visszaesésre van kilátás. Lényeges visszaesés várható a borfogyasztási adójövedelemnél, a város forgalmi adőrészesedésénél, körülbelül 185.080 pnngővel kevesebbet irányzott elő a számvevőség a városi erdők jövedelme cimén is, mert az alsóásoithalmi erdőt az idén termelték ki és igy a következő évben ilyen nagyarányú fatermésre már nem lehet számítani. A költségvetési tervezetben « városrendezési létei Is lényeges visszaesést mulat, A számvevőség kövezésre, aszfaltozásra és egyéb városrendezési munkálatokra csupán 157.670 pengőt irt eiő az idei 624.712 pengővé szemben. Igaz ugyan, hogy ebben azöszszegben szerepelt a nagykörúti burkolat költségeinek utolsó, mintegy 350.000 pengős részlete is, de a differencia igy is meghaladta a százhúszezer pengőt. A városrendezési költségvetés keretein kivül hitelmüvelet segítségével, tehát uj városi kölcsönből készületi el a város a jövő évben, ha ugyan elkészítteti, a Petőfi Sándor-sugérut, a Csongrádi-sugárul és a Vásárhelyl-sugérut uj, végleges burkolatát. lényegesebb emelkedés csak a földbérjövedelmek terén várható. A számvevőség ezen a cimen 1.709,914 pengő bevételt irányzott elő, ötvennégyezer pengővel többet az idei földbérlövedelemnél, mert iöbbek kőzött ennek az évnek a végén jár le a város baktói ezerkétszáz holdas bérletlömblének a bérlete. Ezt a földet a koronaromlás idején árverezték utoljára és akkor mindössze 120 kiló holdankinti átlagos búzabért ért el rajta a város. Az uj árverésen az átlagbér feltétlenül eléri a három métermázsás állagot. Kulturális célokra, iskolákra, közművelődésre, egyházi kiadásokra 1.749.126 pengőt szánt a jövő évben a számvevőség, de ebben az összegben nem szerepel a színházt hozzájárulás cimén előirt 124,520 pengő, crni qzmM «afe venciónál. Ez az összeg külön megterheli a költségvetést. A hasznot hajló városi üzemek a költségvetés tervezet szerint 77,000 pengő tisztán megmaradó hasznukkal járulnak hozzá a városhéztartás költségeihez, a bét közüzem tehát nem hoz annyi jövedelmet, mint amennyi deficittel a nyolcadik, a színház dolgozik. Igaz viszont, hogy a városi gőzfürdő tiszta Minden képzeletet felülmúló Meglepő, sofia nem látott Soft a nem pállott tüneményes csoda a Beszélő film csütörtölcitíl a "Belvárosi Mosziban Jövedelméből húszezer pengőt tartalékol a, fürdőépület kibővítésének jövendő költségeire. A főszámvevő jelentése legközelebb kerül a tanács elé és a pénzügyi bizottság augusztus második felében tárgyalja le a részlete» költségvetést iételről-tételre. 160 joghallgatói, 60 orvosnövendéket vesznek lel a szegedi egyetemre Budapest, julius 17. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendeletet adott ki, hogy az egyetemekre, műegyetemre, közgazdasági egyetemre és a fogakadémiákra a jövő tanévben az első évfolyamra milyen létszámmal vehetők fel a hallgatók. A rendelet értelmében a szegedi, Ferenc József Tudományegyetemen az első évfolyam«; 160 ioghallgató, 60 orvostanhallgató, 7S\ gyógyszerész és bölcsész, a történettudományi karra 50 hallgató, a mennyiségtan és természettudományi karon 40 hallgató vehető fel. Nincstelen nyomorgók felvonulása a polgármesteri szobának átalakított tanácsterembe Kimerült a gyorssegélyalap, a Harmsworlh-adományt télire tette el a polgármester (A Délmagyarország munkatársától.') Dr. Somogyi Szilveszter polgármester nyári szabadságát hétfőn kezdte meg, ha igaz, cl is utazott már Szegedről, hogv valahol, a cseh impérium alá került Felvidéken pihenje ki a közigazgatási háborúságok fáradalmait. Hivatala igy gazdátlan maradt. Postáját, amely nagyon megvékonyodott ebben a rettenetes kánikulában, Fodor Jenő polgármesterhelyiettes bontja fel, de nem sokat talál benne. Mindenütt vakációznak a tisztviselők, a minisztériumokban is, nem igen alkalmatlankodnak komolyabb természetű leiratokkal és rendeletekkel" Fodor Jenő hivatalát most, a polgármester szabadságidejére a városháza tanácstermében rendezte be, amely szellősebb, levegősebb, hűvösebb, mint a bérházban lévő hivatalszoba. Nyitott ajtók és nyitott, de lefüggönyözött ablakok mellett olvasgatja az aktákat és itt fogadja a soha el nem fogyó ügyfelebet, akik tulajdonképen a polgármestert keresik. Legnagyobb részük kéregető. A kánikula még jobban megnövelte a nincstelenek számát. Rongyos, toprongyos emberek, vékony, sápadt arcú asszonyok óvakodnak be izzadva, elbágyadtan a tanácsterembe és fáradt bőbeszédüséggel adják elő panaszaikat, kérelmeiket. Legtöbbjük segélyt kér. Most egy fiatal, elviselt arcú asszony jön be. Szeme vörös, látszik rajta, hogy a sok sirás marta vörössé. Pólyából alig kihámozott, állandóan sírdogáló emberpalántát tart a balkarjában, jobb kezével pedig egy két-háromesztendős legény két vonszol maga után. — Segítsen rajtam, nagyságos uram — sir az asszony hangja —, ha nem fizetem ki a lakbéremet, két gyermekemmel együtt holnap kitesznek az uccára. Tíz pengő kellene. — Nem tudok adni lelkem semmit —>•' mondja Fodor Jenő —, kimerült teljesen a gyorssegély alap. — Hát akkor mit csináljak, hová IegyeK evvel a két ártatlansággal — mondta az aszszony és mondana még többet is, mást is, de a melléből föltörő keserves zokogás elfojtja a szavát. Könnyei bőségesen omlanak vörösre sírt szeméből, lefolynak, végig az arcán és ráhullanak a karján fészkelődő apróság fejére. Aztán sirva kimegy a tanácsteremből, ahová sokáig behallatszik még zokogása. Néhány pillanat múlva egy idősebb ember a vendég. — Nagyságos uram — kezdi betatíultnak látszó mondókáját —, a befcejpénztár tagja voltam, de nem kapok segélyt. Koldulni szeretnék és koldulási engedélyért jöttem. Sajnos, koldulnom kell, pedig tanult ember vagyok. Fodor Jenő fölvilágosítja a pálinkaszagu öreget, hogy a hatóság a törvényes rendelkezések értelmében senkinek sem adhat koldulási engedélyt, mert tilos a koldulás Aztán elmegy ő is és Fodor Jenő panaszkodva meséli, hogy igy megy ez állandóan. Egyik jön a másik után, gyorssegély pedig már nincsen, a Harmsworth féle húszezer pen~ gős adomány jelentékeny része meg van ugyan még, de afölött a polgármester rendelkezik, aki télire tette el a pénzt, a nagyobb nyomorúság, a sürgősébb szükség idejére. Reménykedve jönnek és reménytelenül távoznak a koldusok, soruk végeláthatatlan kör, mert szabályos időközökben megjelennek ismét. Hogy a két városházi látogatás közötti időben merre vannak, mit csinálnak, miből élnek, azt nem tudja megmondani senki sem. A koldusvizitek közepette egyszer csak más KCRJC N hlHÜCNUll MA IN AíZOK HOT ¿RANCCÖDÉ-:T