Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-17 / 160. szám

1958 julms 17L>ELMA(.YAKOR$ZAG A Áll as Orion-bőrgyár sztrájkja A Munkaadók Szövetsége nem lói bérmozgalmai — Mii mondanak a munkások és a gyár vezetősége (A Délmagyaror szág munkatársától) dl Orion-bőrgyárbati szombaton részleges sztrájk kezdődött. A sztrájk az úgynevezett meszes osztályon kezdődött, ahol a gyár igazgatósága a mult hét szerdáján az eddigi órabéres rendszer helyett BZ akkord munkát léptette életbe. A vállalat igazgatósága szerint a munkások az akkordrendszerrel ugyanannyit keresnek, mintha órabér szerint kapnák fizetésüket. A munkások azonban más állásponton voltak. Szerintük az akkordmunkával kevesebbet keresnek. Ezért tiltakoztak az akkordrendszer bevezetése ellen. A munkások közül tizenegyen szerdán délelőtt ftrutáo bejelentették, hogy az akkordrentí-ZT mellett nem hajlandók tovább dolgozni. A vállalat igazgatósága a munkások bejelentését tudomásul vette. Szombaton reggel tőrtént azután, hogy a gyár 58 munkása bejehieletie, hogy a felmondásban lévő és nem dolgozó tizenegy munkással szolidaritást vállat. Gábor György, a vállalat igazgatója a sztrájkot saombaton délben jelentette a Munkaaadók Szövetségének, amely ma délelőtt tárgyalta a sztrájk Agyét. A Munkaadók Szöietsége kimondotta, hogy az Orion-bőrgyár munkásainak Srtrájkja mögött nem Iát bénnozgjlmat. Tudomásai veszi a szövetség, hogy a gyár a sztrájkoló munkásait kizárja, ha azok hétfő reggelig nem állnak munkába. A sztrájk jelenlegi helyzetéről Gábor György, az Orion-bőrgyár igazgatója * következőket mondotta: 'MII/H <MM»»*!yjWHWIHIIII»JWHWWI (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa hétfőn délután népes értekezletet tartott a kiskereskedők kötelező nyugdíjbiztosítása ügyében. Az értekezletet Vérles Miksa nyitotta meg és bejelentette, hogy — mint jelentette a Délmagyarország — a népjóléti miniszter a kiskereskedők szociális biztosítását vette tervbe és ezért leiratot intézett a Szegedi Kereskedők Szövetségéhez és ebben a szegedi érdekeltek véleményét kéri ki. A miniszter elsősorban az iránt érdeklődik, hogy kivánják-e maguk a kereskedők, hogy az állam az aggkori biztosítást reájuk is kiterjessze. A másik kérdés pedig az, hogy a kiskereskedők hajlandók-e havi 30 pr.ngő biztosítási dijat fizetni, hogy 65 év betöltése, vagy megrokkanás esetén megfelelő nyugdijat kapjanak. A kiskereskedők szociális biztosítására vonatkozó törvényjavaslatot dr. Landcsberg Jenő titkár ismertette, majd elsőnek Deák Sándor szólt hozzá a javaslathoz, akinek véleménye szerint a kérdés ugy volna megoldható, ha a kiskereskedőnek a havi 30 pengős biztosítási hozzájárulást nem 10 éven, hanem csak hal ¿ucn keresztül kellene fizetnie. Boda Bertalan szerint ina nincsen olyan kiskereskedő, aki elbírja a mai adózási terheket. A kiskereskedő ma olyan kétségbeejtő helyzetbe került, hogy aggkorára már csak ugy juthat betevő falathoz, ha gyermekei gondoskodnak róla. Kiss Géza Vértes Miksa elnök kérésére ki— Ki kell jelentenem, hogy az akkordrendszerre \aló áttérés fizetésredukciót nem jelent, amit a munkásoknak Lájer Dezső szakszervezeti titkár jelenlétében be is bizonyítottam. Sajnálom, hogy a ná'unk már 20—25 éve alkalmazott régi munkásaink beugrottak a kívülről jövő átlátszó izgatásoknak. — A sztrájkoló munkások helyett uj munkásokat veszünk fel. Hétfőn reggel már hatvan uj munkás jelentkezett a gyárban, akik közül tizenkettőt már akceptáltunk.' A sztrájkolók közül néhány régebbi munkásunk már felvette a munkát és a sztrájkolók közül többen jelentették, hogy kedden munkába állauak. Ha a sztrájkolok kedden reggel nem állanak munkába, ugy a gyár véglegesen kizárja a sztrájkotokat és helyettük uj munkásokat vesz fel. Minden remény meg van azonban arra, hogy a munkások nagyré ze kedden reggel felveszi a munkát és igy az üzem minden zavar nélkül tovább dolgozhat. Lájer Dezső szaksz-rvezeti titkár a kővetkezőket mondotta: Az Orion-bőrgvár sztrájkjában a hétfői nap nem hozott változást. Közeledés egyik fél részéről sem történt. A sztrájk tulajdonképeni oka az. hogy a gyár igazgaJóji, nem direkt, hanem burkolt formában bércsftkkemlést akart keresztülvinni. Tervét azonban idejében észrevették a munkások és leálltak. A munkások között a hangulat bizakodó. A bőripar! munkások szövetsége a Í z rájkolókat a legmesszebbmenő pártfogásban részesili és igy igazságos ügyük mellett a legvégsőkig is kitartanak. fejtette, hogy a husi párosok is elégedetlenek a számukra tervezett biztosilással. Az aggkori biztosiíást az iparosok eredetileg maguk akarták megcsinálni Az iparosok azonban elsősorban mupkásáikou akartak segíteni. Kijelenit, hogy a husiparosok maguk sem merik a miniszteri javaslatot elfogadni, mert félnek attól, hogy a díjösszegeket nem tudják megfizetni. Vértes Miksa ezután elmondotta hogv a husiparosok érdekei azonosak a kereskedői érdekekkel. A tény azonban az, hogy az alkalmazottak a javaslat értelmében kedvezőbb helyzetben kerültek, mini munkaadóik. Az alkalmazottaknak a havi díjösszegnek csak felél kell megfizetni, mig a másik felét a munkaadó fizetné, akire igy dupla összeg esne. Boda Bertalan: A semmi az rettenetes, ds ez a sok elviselhetetlen. Nézetem szeriül a kiskereskedők aggkori biztositását nem lehet kötelezővé lenni. Fenyő Mátyás szerint a javaslat nem egyéb, mint jelszó, előnyök nélkül. A kiskereskedő ugy ahogy meg tud élni, de 30 pengőt havonta külön fizetni már nem lud. A kereskedőtársadalomnak inkább jóléti intézményekre, volna szüksége. A javaslat szerint befizetett összegek 70 százaléka adminisztrációs költségekre menne és igy ha a kereskedő külön biztosítaná magát, sokkal jobban járna. lloffer Jenő szerint*a javaslat csak akkor segítene a kereskedőkön, ha az összes kereskedők kötelezően biztosítanák magukat. A kérdés azonban az. hogy az összes kereskedők Mvánják-e magukat biztosítani? A felelet etje a kérdésre az, hogy nem. Amit a miniszter el szeretne érni, az helyes, de akkor a kereskedőnek biztosítsák előbb a nyugodt megélhetést. A hozzászólások után Vértes Miksa elnök a következőkben foglalta össze a nagytanács álláspontját: — A nagytanács örömmel veszi tudomásul a népjóléti miniszter gondoskodását, azonban a kereskedőknek mai helyzete nem leszi lehetővé, hogy kölelezőleg biztosítsák magukat. 11a a miniszter mégis akar valamit csinálni, a javaslat kidolgozásánál kérdezze meg az erősebb kereskedői elemeket is, akiket szintén be kell vonni a mozgalomba. Sokkal helyesebb eszme lenne, ha a nagykereskedők bevonásával megvalósítanák a kereskedők menházét, mert a miniszter jelenlegi javaslata befektetést kér a kereskedőtől, de semmi előnyt sem nyújt. A nagytanács az értekezleten elhangzottak alapján attól fél, hogy a kereskedő függő helyzetbe kerülne az állammal szemben. Szolgai rendszer fejlődne ki és rabszolgaságból a szabad kereskedő nem kér. — A magyar kereskedőknek nem nyugdíjképeseknek, hanem életképeseknek kell lenniök — fejezte be beszédét Vértes Miksa, amiután az értekezlet félhal órakor véget ért. Bírnál Jesíő temetése Vasárnap délután öt órakor temette^ dr. Biedl Jenőt a zsidó temető cintcrméből. A gyászszertartáson hatalmas tömeg ember jelent meg. Ott voltak Koufí Róbert tábornokkal az élükön a volt 46-os bajtársak, az ügyvédi kamara képviselete dr. Pap Róbert alelnökkel és dr. Hajnal István titkárral, a szegedi zsidó hitközség elöljárósága Scbvariz Béla helyettes-elnök vezetésévei. a Szent Egylet vezetősége Bokor Adolf elnökkel az élén, a Filharmonikus Egyesület vezetősége Fichöoer Sándor fözeneigazgatóval, a Zsidó Nőegylet, a Leányegylet és az Árvaegylet, a Vivöegyesület és a Szegedi Regatta Egylet "küldöttségei, azonkívül nagyszámban az elhunyt barátai, bajtársai és osztálytársai, továbbá a Biedl-család széleskörű tisztelői. Dr. Biedl Jenő Budapestről hazahozatott holttestét a cin teremben ra vatalozták fel, itt folyt le a gyászszertartás. Lamberg Mór főkántor gyászéneVe után dr. LŐTT Immánuel főrabbi mindvégig mélyen megrendülve búcsúztatta az elhunytat. Ecsetelte különösen katonai karrierjét és azt, hogy derekasan kivette részét nemcsak a nyilt küzdelemből, hanem a háború hiénáinak felkutatásából is. De a háború befejezése után — hangoztatta, dr. Lőw búcsúztatójában — csak egyetlen egyszer fogott, fegyvert, akkor, amikor a nemzaLi megújhodás, a nemzeti hadsereg ügye kivánt.t. Az elhunytnak a társadalmi életben szerzett érdemeit méltatta ezután a főrabbi, majd ecsetelte édesanyja iránti szeretetét és méltatta nemesen érzó gondolkozását és szivét. Be«zédét a főrabbi ezzel fejezte be: — Nehéz a feledés. Sokszor fogsz még visszatérni, Biedl Jenő, álmában és gondolatainkban. A gyászbeszéd után dr. Lőw lelépett az emelvényről és közvetlenül a koporsó mellé állva bensőséges módon elbúcsúztatta az elhunytat édesanyjától. testvéreitől, rokonságától, baráti körétől és mindazoktól, akikhez valami kapcsolata volt az életben, majd az énekkar segédletével Lamberg Mór főkántor mondott könyörgést, ami után a koporsót vállukra vették Biedl Jenő barátai és megindult a menet ki a sírkertbe, a harminckilencéves Biedl részére megásott sirhoz. Itt dr. Pap Róbert beszélt először, az ügyvédi kamara nevében búcsúztatva az elhunytat. Nem kívül viselte Biedl Jenő a szővettalárt, mondta dr. Pap, hanem az ügyvédek lelki talárját viselte bent a szivében. Nem szósz'-iporitással vagy könyökkel, nem a gerinc hajlékonyságával, vagy az ellenfél megfélemlítésével, hanem alapos tudással, ritka jogi felkészültséggel, a törvények ismeretével. a meggyőződés és a meggyőzés erejével töltött'; be szép hivatását. Az ügyvédi kamarának di^ cs büszkesége volt. Dr. Szekerke Lajos a 46-os bajtársak nevében beszélt arról a nagy veszteségről, amely Biedl Jenő elhunytával előállott. Nemcsak a lelkekben van a háború ulózengése, mondotta, hanem még egyre köveleli az emberáldozalokat is. Biedl Jenő BBBniI Sossfa szerelnie ^ Glória Swausouiial 2 folton Barrpiore Casanova Londonban Egő feaíárok, Otas Csehováva!, kedden, szerdán a Belvárosiban w éb tis fázz Rudi, Beri Lifteüsl kedden a Korzó Moziban HCtKüznap f>, 9 órakor, vnihr- és Unnepuap n Bclvaicwíban 3, 3, 7, O oiakcr, a Korzóban 7, 9 órakor. es az Elóadások kezdete Hugysztusban is a helyipiacon szerezzük be szükségleteinket „A kereskedőnek nem nyuRdgJképesnekv hanam életképesnek kell lennie" A Szegedi Kereskedők Szövetsége szerint a kiskereskedők mai helyzete nem teszi lehetővé a kőtelező biztosítást