Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-12 / 131. szám

1928 junius 12 Iii ! /U v;y \3f)RSZAG 3 ,A BalíMenger pariján egy kis állam meleg szive dobban a magyar nemzetért" Eszi vendégek látogatása Szegeden (A Délmagyarország munkatársátó!) Hétfőn délelőtt a városházán, a szokásos hételeji tanácsülés előtt, nagy izgalom keletkezeit. Percek alatt hire futott, hogy a jelenleg Magyarországon időző teszt parlamenti képviselők rövid látogatásra Szegedre érkeznek. Hamarosan autóba ültek a város urai, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Pálfy József tanácsnok és az állomásra hajtattak. Ekkorra már az állomást díszruhás rendőrség szállta meg, lent is, fönt is, mindenfelé rendőrök álltak diszőrséget, a perronon a vasutas személyzet sorakozott. A fogadtatáson a fentieken kivül dr. Kogutowicz Károly, dr. Pollner ödön, dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanárok és dr. Buócz Béla rendőrfőtauácsos is megjelent. Pár percnyi késéssel robogott be a temesvári gyors, amely az eszt képviselőket hozta. Körülbelül húszan szálltak ki egy különkocsiból az eszt képviselők, akik közül többen a kis balti állam tekintélyes államférfiéi közé tartoznak. A polgármester meleg baráti hangon üdvözölte az eszteket , — Köszöntelek benneteket — mondotta a polgármester — Csonkamagyarország második legnagyobb városa, Szeged közönsége nevében, amely város azelőtt Nagymagyarországnak majdnem a közepén feküdt, most pedig a trianoni szörnyű békediktátum következtében az ország déli határszélére került. Nagy elhagyatottságunkban, ellenséges indulatu népektől körülvéve, jól esik tudni, hogy északra tőlünk rokon népek laknak, igy az eszt nemzet is, amellyel egy törzsből származunk. Az uj világalakulás arra figyelmeztet bennünket, hogy mi, esztek, finnek, magyarok és a többi rokonok tartsunk össze (nagy éljenzés az észteknél, ne csak érzelmeinkben, hanem gazdaságilag és politikailag. Mert egyenként kicsinyek és gyöngék vagyunk, de ha egyesitjük erőinket, akkor az már számottevő lesz és mindnyájunk javára tiszteletet és tekintélyt biztosit az európai népek társaságában. Ez az, amit ez a város közönsége szive mélyéből kiván (Éljenzés.') Ezek a rokoni látogatások nagy mértékben mozdítják elő ezt a | nagy célt és közös őseink emlékének tartozunk is ezzel. Nagyon sajnáljuk, hogy ezúttal csak néhány órára van szerencsénk hozzátok, de mi ezalatt a rövid idő alatt is megteszünk mindent — amint jó'testvérhez illik —, hogy falaink között jól érezzétek magatokat. Isten hozott benneteket! Érdekes volt, hogy a polgármester minden mondata végén megállott, mert az eszt vendégek egyik tagia. Richárd Jöffert, az eszt külügyminisztérium titkára tudott magyarul és a polgármester szavait azonnal észtül tolmácsolta. Dr. Somogyi Szilveszter beszédére Anto Piip volt köztársasági elnök és volt eszi miniszterelnök válaszolt. Kijelentette, hogy a Balti 'tenger partján egy kis állam meleg szive dobban a magyar nemzetért. Azzal fejezte be beszédét, hogy az az ország, amely ezer éven keresztül megőrizte függetlenségét, jobb helyzetet fog elérni. Háromszoros eszt éljen — elagó, elago, elago — harsant fel a volt köztársasági elnök szavaira. Azután Madai Gyula országgyűlési képviselő és Jöffert titkár bemutatták a képviselőket. Eljött az eszlekkel Szegedre a jelenlegi kereskedelmi miniszter, Johann Holberg, Rudolf Penno, a parlament alelnöke is. A fogadtatás után a társaság autókba szállt és körülkocsizta a várost. Hosszasan időztek a kultúrpalotában, ahol nagy örömmel láttak eszt könyveket. A képviselők egyébként is nem a sablonos elismerés, de az őszinte elragadtatás hangján nyilatkoztak Szeged szépségeiről. Az esztek látogatását at. ujszegedi vigadóban kitűnően sikerüli bankett fejezte be, amelyért az esztek külön gratuláltak a házigazda szerepét betöltő dr. Pálfy tanácsnoknak. Kis Csikaló zenekara eljátszotta az cssrt himnuszt és az egész bankett alatt szebbnél-szebb magyar nótákkal kedveskedett az északi vendégeknek. Dr. Kogutowicz Károly német nyelvű felköszöntőjére Ilolberg kereskedelemügyi miniszter válaszolt, Madai Gyula képviselő pedig a vendégszerető Szegedre ürítette poharát. A szinháx erkölcsi színvonala, meg egyéb szinvonalak Most már aztán véglegesen tiszta helyzetet kell teremteni. De tartsunk sorrendet, végezzünk rendszeres munkát. A kurzusujság és egy kegyesrendi tanár szives segitségével ilyen tnódon azután majdcsak elérünk a — célhoz. Előbb személyes kérdésben. A kegyesre ídi tanár ur azt irja, hogy vallása miatt soha nem bántott senkit. Értesüléseim alapján ezt az állítását szívesen igazolom. Sőt többet mondok és ezt is nagy örömmel. A tanár ur, mint pedagógus, méltóan nagy elődeihez, minden megnyilatkozásában a lehető — legliberálisabb. Nem tudnék kiállítani hasonló jó bizonyítványt a — logikájáról. Ugyanakkor ugyanis, amikor vallási kérdésekkel kapcsolatos türelmes magatartásáról beszél, azt is kijelenti, hogy a katolikus morált magasabbrendünek tartja a zsidónál. Ehhez a kegyesrendi tanár urnák joga van. Ez még nem illogikus. Persze nem is logikus. Nem lenne szabad azonban megfeledkeznie, hogy amoralitás címén egész cikkében csupa olyan ur ellen hadakozik, akik katolikusok. Az Erkölcs című vezércikk irója is katolikus. Szerénységem kivételével katolikus az egész erkölcstelen banda. A tanár ur előszeretettjel idézget. Nem múlik el cikke, hogy ne hivatkoznék egy-két nagy névre. Az utolsók legyünk, akik ezért követ dobnak rá. Egyébként sem kenyerünk a dobálódzás — kővel. De: méltóztassék mégis megengedni egyetlen szerény megjegyzést. Az idézeteket és hivatkozásokat irókra meg esztétikusokra erőlteletteknek érezzük. Legutóbb Schillerről méltóztatott beszélni. Majd még beszélünk mi is róla. De teljesen külön cikkben. Most meg Gyulai Pálra méltóztatik hivatkozni. De részint fölöslegesen, részint roszszul. Ami az előbbit illeti: niikor élt Gyulai Pál, mikor irta a kérdéses tanulmányt és átment-e azóta az esztétika is, mint minden e kerek világon, fejlődésen, átértékelésen, változáson? Ami az utóbbira vonatkozik: bizonyára tudja a tanár ur, hogy Gyulai Pál ahhoz az iskolához tartozott, amely szerint esztétikai tragikum csak az erkölcsi világrend megsértése nyomán állhat elő, az erkölcsi világrendel persze nem a nászéjszakai szempontok szerint képzelve el, mérlegelve, és megállapítva. Bizonyára tudja, hogy Gyulai Pál irt Hamletról is, de soha eszébe nem jutott felháborodni amiatt, hogy ez a királyi fiatalember ama nevezetes színházi előadás megkezdése előtt olyan módon udvarolt Oféliának, aminőért bizonyára ugy kidobnának mindenkit minden tisztességes társaságból, hogy nem érné a lába a földet. Azután tudja-e a tanár ur, hogy Gyulai nagy irónak tartotta Hugó Viktort, a tanár ur bizonyára nem és olvasta-e Gyulai kritikáját — A kaméliás hölgyről? Ha az irói és irodalmi értéknek az a mérVI. 13-14. Belvárosi Néma sir Odette Franceska Berlini-vei VI. 13-14. Korzó Halálhid Harry Liedtke Eskü legelése válnék általánossá, amelyet a tanár ur sürget, akkor a keresztény magyar írók közül csak sokorópátkai Szabó István, Zsirkay János és Pékár Gyula felé lengén • a kegyelem keszkenője, mig kiátkoztatnának részint azon a cimen, hogy nem irók, részint azon a címen, hogy, erkölcstelenek, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza, Móricz Zsigmond. De indexre kerülne Zilahy Lajos is, aki szintén keresztény, aki megírta a Süt a nap cimü vígjátékot, aki koripánylapoknak és az Uj Időknek ir, de aki leirt a Két fogoly, cimü regényében egy nászéjszakát csatöbbit. Indexre kerülne végül Európa majd valamennyi nagy irója Romáin Rollandtól. akit nagy moralistának is tartanak, Shaw üernátig, aki nagy prédikátor. Méltóztatik azl is megírni, hogy Tóth Imre elnöke annak az egycsülelnek. amely a színpad erkölcsi színvonalának a keresztény éthos szellemében való visz szaállitásáért száll síkra és hogy elnöke a valláserkölcsi alapon állá egyesülelek szövetségének. Határozottan szép pozíciók, különösen aa olyan nagy katolikus városban, mint aminő Szeged. De mért méltóztatik azt is irni, hogy. Tóth Imre kormányfőtanácsos ur őméltósága nem utolsó ember? Én nem mondtam. Hogy egyike a legjobbaknak? Föltétlenül. Ez az oka, hogy a tanár ur cikkc kapcsán mosí néhány kérdést intézek őméllóságához. Bizonyára, mint legjobb ember is, féltékenyen' őrködik a vezetésére bizott valláserkölcsi testületek érdekei fölött, 24 óráig sem fog tehát késlekedni azzal, hogy határozott választ adjon) az ilt következő kérdésekre. 1. Igaz-e, hogy a magyar zeneszerző 3s zeneműkiadó rt. szerzői jogbitorlás cimén följelentette az egyik éjjeli mulatóhely tulajdonosát, hogy ebben a pörben dr. Tóth kormányfőtanácsos ur őméltósága a szerzőkkel szemben az alperest, tehát az éjjeli mulatóhelyet képviselte és hogy a pört elvesztette? 2. Igaz-e, hogy hasonló pörben még több éjjeli mulatóhely tulajdonosát képviselte a kormányfőtanácsos ur őméltósága? 3. Igazje, hogy vitte az idén egy olyan nőnek az ügyeit, aki éjjeli mulatóhelyet tartott fenn, aki ellen eljárás folyt kerítés bűntettéért és aki zsidó? 4. Igaz-e, hogy több szegedi éjjeli mulatóhely tulajdonosa állandó kliense volt a kormányfőtanácsos ur őméltóságának, hogy engedélyek meghosszabbítása ús megadás® ügyében is eljárt? Tartózkodom mindenféle következtetés levonásától. Hiszen a kormányfölanácsos ur őméltósága bizonyára abban a helyzetben van, hogy mindezekre kielégítő nyilatkozatot tud majd tenni. Arra azonban rá kell mutatnom, hogy milyen közérdekű okok vezettek, amikor kérdéseimet megkockáztattam. Aki elnöke annak az egyesületnek, amely a színpad erkölcsi szinvonaláriak a keresztény éthos szellemében való visszaállításáért küzd, az szerzőkkel szemben nem képviselhet éjjeli mulatóhelyet Más ügyvéd, aki csak ügyvéd: igen- ö nem Nem lehet elnöke a valláserkölcsi alapon állí egyesületek szövetségének, aki éjjeli mulatóba, lyeket állandóan képvisel. És nem szerepelheti mint legfőbb katolikus erkölcsi puriftk£tart aki még a közelmúltban is foglalkozott iüe»if