Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-07 / 128. szám

s oELMAGYARORSZAG 19Z8 junius 7. SCHAFFER BUTOR dig,hogy mi a helyzet, bár ő anyagi kérdésekről nem beszélt és tisztában volt a munkatársaival akkor is, ha hónapokig sem látta őket. A szerkesztőséggel egy emeleten lakott és mint minden jó lapvezér, csak az újságjának élt. Reggel tiztői egyig, délután öttől este félkilencig s tiz érától éjfélutáni egy óráig a szerkesztőségben dolgozott. Egykor már alig volt valami munka; az éjszakai négy-öt munkatárs már kártyázott az udvari szobában és Rákosi néha egy óráig is kibicelt nekik, a hátuk mögött állva. Mindig derült kedvű ember volt, optimista, mint egy amerikai és ámbár voltak közöttünk fegyelmezetlen emberek is: soha .senki Rákosinak nemcsak egy szigorú szavát, de egy komolyabban hangsúlyozott szavát sem hallotta. A szerkesztőségi konfliktusokban mindig a felelős szerkesztőnek adott igazat, de mindig a pervesztes féllel érzett együtt s a legsúlyosabb cselekben is kitaktikázta néhány nap alatt a megegyezést és a békességet. Emlékezem egy esetre, amikor az egyik szerkesztő panaszkodott neki, hogy valamelyik kollegám nagyon lusta. Rákosi azonban nem botránkozott meg a lustaságon, hanem azt mondotta, hogy az ő nézete szerint »a lustaság éppenugy az Isten adománya, mint a tehetség.« A felelős szerkesztő, Csajthay Ferenc már nem volt ilyen liberális felfogású ember. Beszéde nagyon udvarias volt s a szerkesztőség tómisát. ezzel az egész magyar sajtóban páratlan színvonalra emelte. Munkatársainak apró Havi fizetéssel és magas jutalékkal privát felek látogatáséra, bevezetett és gyakorlott utazót akceptálunk. Jó megjelenés és biztos fellépés okvetlen megkívántatik. írásbeli ajánlatokat személyi adatok megjelölésével „Csongrád, Békés" jeligére a kiadóba kérünk. 997 Házhelyek Csongrádi sugárut végén 892 < lőnyös ár és fizetési teltételek mellett. Értekezhetni: Böhm Sándor, Szt. Mihály u. 6. Hölgyeim! A régen várt párisi tttzinenles haj benzin (efmoa&abez helzsirosodás, korpásodé» ellen megérkezett 658 Hoffmanné nőifodrász üzletébe Kállay Albert ueca 1. szám. kéréseit, hacsak tehette, teljesítette, de rokonszenvét és antipatiáját jobban engedte érvényesülni, mint amennyire szükség volt. Én nem voltam olyan szerencsés, hogy szimpátiáját megnyerhettem volna, — viszont nekem sem volt szimpatikus, mikor egyszer benézett a Newyork-kávéházba, egy percre leült az asztalomhoz és azt fejtegette, hogy neki nehéz a helyzete a szerkesztőségben, mert »csak az ostort adták a kezébe, a zabos tarisznyát nem.« Ez persze csak képletes beszéd volt, de az »ostor« és a »zabos tarisznya« emlegetéséből megértettem, hogy tulajdonképen mi az én helyzetem? 1902-ben meghalt a világ egyik legnagyobb újságírója, Blowitz. írtam róla egy nagy cikket, mert többet tudtam róla, min bárki Magyarországon S a cikk alá odairtam a nevemet, — először, amióta a Budapesti Hírlapnak dolgoztam. Csajthay kiadta a cikket, de a nevemet kitörölte Ezt oly méltánytalan és oly elkeserítő dolognak tartottam, hogy több, mint husz esztendeig nem írtam alá egy cikkemet sem, a Budapesti Hírlapnak, pedig, bár még tizenkét évig ott dolgoztam, a saját iniciativámból többé egy cikket sem írtam. Azonban minden szerkesztőm kiállíthatja nekem a bizonyítványt arról, hogy minden megbízatást minden okoskodás nélkül teljesítettem, pontos és nagyon szorgalmas ember voltam. Felfogásomat jellemzi, hogy egyszer lázam volt és emiatt hazamentem a szerkesztőségből. Csajthaynak levelet hagytam a szerkesztőségben, hogy ma nem birok dolgozniEgy óra múlva kijött hozzám egy szolga egy levéllel, melyben Csajthay közli, hogy okvetlenül szüksége van egy cikkre. Felkeltem az ágyból és még aznap este küldtem a lapnak nem egy, hanem két cikket. Nem hiszem, hogy Csajthay gyanakodott volua, hogy nem vagyok beteg, mert két-három esetet kivéve, egész újságírói pályámon sohasem voltam beteg. Ezért volt rám leverő hatással az a tény, hogy nekem egy napig sem szabad betegnek lennem. , Másik szerkesztőm, Barna Dóri nagyon kedves ember volt és engem szeretett. Valahányszor elpanaszoltam neki, hogy valami méltánytalanság történt velem, mindig elővett a tárcájából egy levelet, mellyel bebizonyította, hogy vele még nagyobb méltánytalanság történt. Az Esti Ujságí-nak nemcsak országgyűlési tudósítást írtam, hanem politikai tudósításokat is. Megvolt az a rossz szokásom, hogy az ülés után mindig bementem a szerkesztőségbe, pedig Barna Dóri rendessen ezrei fogadott: — öregem, még két politikai hir kellene.. Akkoriban olyan szélcsönd volt a politikában, hogy egy politikai hirt szerezni is nehéz volt; Barna Dóri tehát valósággal kétségbeejtett azzal, hogy nem is egy, de mindjárt két politikai hirt kért tőlem! Erre azonban én mindig azzal válaszoltam neki, hogy nem két, hanem három politikai hirt irtam neki. A többi kollegákkal kevés érintkezésem voltKemechey már betegeskedett s a Budapesti Hirlap-nál pénteken és szombaton én helyettesitettem. Csakhamar nyakamba szakadt az ő rovata is, melyet Politikai Hullámok címmel mindig a vasárnapi számba irt. Sebők Zsigmondnak is be kellett járnia az országgyűlésre 1902-től kezdve; mindig mellettem ült, de éppen csak köszöntünk egymásnak; hónapok múlva, mikor egyszer valamit kérdezett tőlem, elkezdtek kacagni nemcsak az újságírók, hanem a közelünkben ülő képviselők is. T. i. a hónapok folyamán sok fogadást kötöttek, hogy melyikünk fogja a másikat legelőször megszólítani? Bár eleinte ily hüvó6 magatartást tanúsítottunk egymás iránt; később nagyon jó barátok lettünk. Sebők kivételével inkább elbújtam a kollegáim elől, semhogy kerestem volna a társaságukat s a legfélreesőbb zugba mentem dolgozni, — valahova, ahol könyveim és jegyzeteim csinos szemétdombbá növekedtek, de ahol nem háborgatott senki. Ha lehetett, otthon dolgoztam. Zilahy bácsinak megmagyaráztam, hogy ha nekem egy csomó külföldi lapot járatna a lakásomra, azokból én sok apró cikket írhatnék és ami még fontosabb, sokat tanulnék. Zilahy rögtön helyeselte az ideámat és pár hét múlva már a következő lapok jártak a lakásomra: Harden Zukunft-ja: Bécsből a Zeit és a Wagle, Berlinből a Neue Deutsche Rundschau, Párisból a Revue Blau, Revue Blanche, Revue des Revues, Revue des deux, Mondes, Londonból a Times, a Nineteenth Century és a Montbly Magaziné, Rómából a Nuova Anto. logia. A szerkesztőségben és a kávéházban természetesen egész sereg más külföldi lapot is olvastam, — nem szórakozás, hanem tanulás céljából, ezen a réven elértem azt, hogy a világot foglalkoztató problémákról kevés embernek volt Magyarországon olyan áttekintése, mint nekem és ha valamely kérdés oly aktuálissá vált, hogy irni kellett róla, én mindig jó, megbízható anyagot szolgáltattam. És 1901 táján abban volt a Budapesti Hirlap ereje, hogy a közönség azt mondotta róla, hogy »komoly, megbízható újság, sohasem sikamlós és sohasem felületes.« Még ma az 50-ik jubüeumi jótékonycélu m. kir. Állami sorsjátékhoz sorsjegyet. Húzás1928junius 9*. délután 3 órakor. Egétz aorsjegy Ara . 2-— pengő Fél sorsjegy Ara . . 1.— pengő. Sorsjegyek kaphatók minden dohánytözsdében, sorsjegy árusítónál, közhivatalban és a Székesfővárosi m. kir. Pénzügyigazgatóságnál Budast, V., Szalay ucca 10—14. Telefon: Teréz 15—41, Lipót 924—22. 88 Ernyökülönlegességek ste^m^i Kölcsey ucca 12, Tisza Lajos körút és Feketesas ucca sarok. ithazások. javítások intányos Áron. 827 I szegediek találkozó helye Budapest legelsőrendü, modern családi szállója az 142 IstvánKirály-szálloda VL, Podmanlczky ucca S. Mérsékeli árak, figyelmes kiszolgálás, modern berendezés, központi fütis, melegvlzszolgdHatds, lift, Napi teljes pensló 8 pengőtől. A nyugati pályaudvar közelében. ^k m W m 9 • • • Mtalőtt tavaszi ruhe«zük*égle»ét beszerzi, kerJOk dosan felszerelt rakterűnk mestekintesét, ahol a legiobb Sajat erdeke I SST férfi, f lu is gyermekruhák, felfiitők legnagyobb választékban legolcsóbb árban kedvező fizetési feltétel mellett beszerelhetők 722 i; j ^ g^l T^j^jJcégnél, Károlyi ucca 1. szám, Városi bérház. Telefon 18—24. yajUa rilUUi KUlif n url divat szabóság!