Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-27 / 144. szám

DÉLMAGTARÖRSZÍG 1928 junius 27. Juttat, hogy eltér a tárgytól, mire Kun Béla i. legesen és ingerülten vág vissza, hogy az elnök őt minduntalan korlátozza védekezésében. Kun Béla: Ha engem nem engednek beszélni, akkor engedjék védőmet. (Az elnök tagadólag int.) Én nem vagyok hajlandó maiamat osztályellenségeim előtt védelmezniAz elnök: Viselkedjék tisztességesen, amint ennek a teremnek méltósága parancsolja. A vádlott: Megállapítom, hogy ez politikai pör, amelynek különösen Ausztriában jelentősége van, mert nemcsak a magyarországi kommunista párt ellen irányul, hanem az osztrák kommunista párt ellen is. Az elnök: Most már elég az elkalandozásokból, megvonom a vádlottól a szót, és csak kérdéseket fogok hozzá intézni. Kun Béla: Megtagadok minden választ, mert itt megakadályoznak abban, hogy a váddal szemben kifejtsem mondanivalóimat. Kun Béla most minden kérdésre igy felel: — Megtagadom a választ!, Délután 2 órakor gyér érdeklődés mellett folytatták az iratok ismertetését. A kevés számú hallgatóság, de a birák is látható unalommal hallgatják a felolvasást. A vádlottak egymással beszélgetnek, Kun Béla cukrot szopogat, majd újságot vesz elő és olvas, Az elnök egyideig tűri Kun Béla viselkedését, később rendreutasítja. Azután különböző kérdéseket intéz Kun Bélához, aki azonban minden egyes kérdésre megtagadja a választ, mire a védője ugyanazokat a kérdéseket intézi hozzá, mii»t az elnök. Kun Béla válaszol, nagyobb szónoklatba kezd és kijelenti, hogy az iratok között sok a hamisítvány, amelye, ket a magyar rendőrség gyártott. Később Kun Béla hátraszólt védőjének, mire az feláll,« odamegy a padokban ülő kommunista hallgatóság közé és egy csomó cigarettát sted össze tőlük, amit odaad Kun Bélának. Kun Béla szó nélkül felkel, kimegy a folyosóra, az őr köve{i, kint rágyújt, cigarettázik, közben pedig a tárgyalóteremben tovább folyik az iratok ismertetése, melyeknek ismertetése után hangzottak el a perbeszédek. Este 10 órakor hirdette ki vényszék Ítéletét, a töramely bűnösnek mondja ki Kun Bélát titkos gyülekezés, tiltott visszatérés és hamis bejelentés miatt és mindezen bűncselekményekért háromhavi szigorított börtön össz• büntetést szabott ki rá. Kun Béla titkárnője hamis útlevél haszná« nálatért egyhavi szigorított börtönt kapott Mayerhoffer Györgyöt felmentették. „Csak a Szendvics-szigetek népe nem bocsát meg", — mondotta a koronaügyész a Hatvany-tárgyaláson Vargha Ferenc szenzációs vádbeszéde — ítélet: szerdán délután 1 órakor Budapest, junius 2. Kedden délelőtt folytatták a Kúrián a Hatvany-pör tárgyalását. Reggel fél tíztől 10 óráig a Hatvanyi-pőrök szokásos közönsége vonult fel a tárgyalóterembe, de feltűnő nagy számban jelentek meg kúriai birák, koronaügyészhelyettesek, tőrvényszéki bírók. Mindenki Vargha Ferenc koronaügyész vádbleszédére volt kíváncsi, Rátb elnök nyitotta meg az ülést. Minthogy a tábla ítélete ellen a főügyészt panaszt jelentett be először dr. Vargha Ferenc kotvwaügyéaz emelkedett szólásra, aki szenzációs beszédet mondott. ~ Feszült várakozás közben kezdte meg beszédét a koronaügyész. Először párhuzamot vont az igazi és álemigránsok között, majd a rágalmazás tényálladékát magyarázza és az állam becsületéről beszélt. „J. A minősítésre rátérve a következőket mondta <ír. Vargha Ferenc: " — Koncedálom, hogy Hatvány Lajos büntetlen előéletű ember és cz számot tesz a büntetés kiszabásánál, de a bűnösség megállapításánál nem. A törvény szerint államrágalmazás bűntettét követi el az, aki abból a célból teszi ezt, hogy egy külföldi államot ellenséges cselekedetre bírjon. — Tudjuk, hogy milyen atmoszférában irta Hatvany cikkeit, tudjuk, hogy a belföld»,a zavargások, késhegyig menő politikai ellentétek voltak. A külföldön farkasként ^ .K. mikor csaphatnak le erre a szerencsétlen országra és ekkor irta Hatvany a cikkeit. — Báró Hatvany Lajos, a magyar bár<5, égő csóvát dobott a puskaporos hordóba, nem tudtuk, mit hoz a holnap és ő a belső lángot petróleummal öntötte le. Nézzük közelebbről az ügyet, a vádlott pszlhológiáját is meg kell vizsgálni. A pszihológia a legrejtettebb probléma: az agyvelő rejtélye. — Hatvány Lajos az egész világon szétszórta azt a lapot, amelybe rágalmait irta. Más ez tehát, mintha valaki egy kocsmában duhaj módon sírik kantja magát és megrágalmazza a nemzetet. E cikkekkel Hatvanynak csak az volt a szándéka, hogy egy külföldi hatalmat a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre indítson. — Nemcsak a négy cikk áll rendelkezésünkre, ámbár e négy cikkből is meg lehet már állapítani a nemzetgyalázás bűntettének fennforgását. — A vádlott bűnösségének eldöntésénél rengeteg adat áll a biróság rendelkezésére. Leszögezem elsősorban, hogy a «Jövő«-be irta cikkeit Hatvany Lajos, Micsoda újság volt a iJővő<? Azaz újság volt, amelyben koncentrikus támadások jelentek meg Magyarország ellen, hogy Magyarországot tönkretegyék, hogy a hatalmat saját kezükbe kaparitsák meg ft hatalmon lévőktől, hogy ők jöjjenek újra, az őszirózsás forradalom, a mai hatalom helyébe. — Sajnálattal kell kijelentenem, — folytatta Vargha koronaügyész, hogy sem a törvényszék, sem a tábla véleményével nem vagyok egy véleméiyrn. A tőrvényszék cL r;:.'.beli rágalmazásban mondotta ki bűnösnek a vádlottat anyagi halmazatban, nz ítéletnek ez a része uem alapszik törvénye« rendelkezéseken. — A tábla ugy csinált, mintha valaki egy önálló egységes organizmust szétdarabolt és azt akarja, hogy minden rész külön-külön önállóan is éljen. Ezzel be is fejezem előterjesztésemet, röviden még csak a büntetéskiszabásra fogok megjegyzést tenni. — A tőrvényszék hétévi fegyházat szabott ki Hatvany Lajos báróra, a tábla négyévi fegyházat. Ami az enyhitő és súlyosbító körülményeket illeti, két fontos momentumot emelek ki. Az egyik enyhitő, a másik súlyosbító. Enyhítő: a bűnbánat. Tudjuk, hogy a bűnbánatot legszélsőségesebb határain mozgott a vádlott, amikor majdnem sirva fakadva, megható szavakkal kért boeránatot és követte meg többször egymásután a nemzetet. — Megdöbbentő, hogy egy Ilyen bocsánatkérés ellenére a tő szék hétévi fegyházat szabott kl báré Hatvany Lajosra, mindenesetre azonban hozzá kell tennem hogy a legnehezebben ellenőrizhető enyhitő körülmény a bűnbánat. Mert mikor valódi a bűnbánat? Ha őszinte. Mikor őszinte? Ha lelkiismeretből fakad. — De hogyan tudjuk ezt ellenőrizni és értékelni? A legkönnyebben a vádlott hajlama a mértékadó. Hatvany Lajos bárónak milyenek voltak a hajlamai? Tény az, hogy hazajött és birái elé állott. Ez mindegeire szép dolog. — N«m kérdem, azért Jött-e haza, mert egy felületes jóakarója elévülésre vonatkozó tanácsára hallgatott, de tény, hogy nagy kárt okozott az országnak. Ez már konkrétum. Magyarország szizifuszi munkát végzett és ezt a felfelé gördített kővet lökték mindennap vissza, — Nem akarom mindezt Hatvany Lajos terhére róni, de tény az, hogy az össztevékenység idézte elő az ország pusztulását. Felvetem a kérdést: olyan súlyos az ő cselekménye? Száz meg száz cikk közül négy cikkben akadt csak horgon Hatvany Lajos. — És ha nagyító szemüveggel nézzük, akkor azt látjuk ,hogy amit irt, távol áll Lovászy Márton és Garami Ernő ártó célzatától. Olyan különbség van köztük, mint az alföldi szellő és a dübörgő orkán kőzött. — Amig büntetőjog lesz, az objektivitás "js kőtelező lesz. Ha megállapítjuk, hogy egy nagy rőzsehalmot dobtak a tűzre és a vádlott csak szalmaszálakat tett hozzá, újra meg kell kérdeznem: lehet-e ezt négy vagy éppenséggel hét évi fegyházbüntetéssel sújtani? Akkor mit kapna Göndör és Garami, ha visszatérne Magyarországra? Legalább 150 évi fegyházat érdemelnek, örökkévaló bűnhődést. — Azután már régen követte el és hosszú pöralattiság is áll fenn. Ebben az esetben azt kell nézni, hogy erkölcsi tartalom szürőciik-e ki e hoszszu pöralattiságból? Hát igen. Van benne erkölcsi tartalom. Hét év mult el azóta, de ma már olyan távoli az idő, mintha hetvpn év előtt követte volna el. Magyarország akkor lábbadozó beteg volt. Ingerlékeny és ingadozó. Ezer szerencse, hogy Hatvany nem hat-hét év előtt került vissza. Igaz, a bírónak tárgyilagosnak kell lenni, de az is igaz, hogy gyakran a küzhnngulatrlő van szó. — Szerencsére már visszavonult az alacsonjTendü értelem és kisütött az értelem napja. Nem osztom azt a nézetet, hogy a nemzet sohasem bocsáthat meg. Aki ezt állítja, az megtagadja a kultúrát. Csak a Szendvlcs-srfgpíeSi népe nem bocsát meg. — Hatvany Lajos báróra sokkal enyhébb bűntelest kell kiszabni, az oroszlán nem vadászhat egérre. Olyan ítéletet kérek, amelyből Magyarország nagylelkűsége csendül kt. A hallgatóság lelkes tapsban tört kl, amely percekig tartott. Csak amikor már elcsendesült a taps, intette csendre a hallgatóságot Ráth Zsigmond elnök, A koronaügyész után dr, Baracs Marcell védő állott fel. ; — A magyar Igazságszolgáltatás szentsége csendül felénk a koronaügyész beszédéből, — mondotta Baracs Marcell — és a tábla Ítéletére hivatkozva azt mondotta, hogy nem lett volna szabad a bizonyítást bizonyos vádpontokra elzárni. Vizsgálja, hogy milyen célzattal irta cikkeit Hatvany, akinek lelkében csak hazaszeretet és emberszeretet található. Azt mondta Hatvany egyik cikkében: »A trianoni békének addig kell engednünk, amíg a világhelyzet ezt megköveteli.« Nem csodálatos, hogy a magyar nemzet lelkületét a hazaárulással vádolt Hatvany hívebben fejezi ki, mint az őt hazaárulónak bélyegző Ítélet? Nagyon is nyomjatékos enyhitő körülmény Hatványnál a bűnbánat, amely megkapja a lelket, de megkapja a birót is. — Véleményem szerint az Ítélet csiak felmentő lehet —, fejezte be beszédét Baracs Marcell. Ha bűncselekményt állapit meg a biróság, az csak vétség lehet, amely elévült. Ráth elnök ezután berekesztette a tárgyaiáit és az itélet kihirdetését szerdán délután ®gy árára tűzte ki. Gróf Károlyi Gyula lesz a koronaőr? Budapest, junius 26. Értesülésünk szerint Károlyi Gyula grófot kérték fel a koronaőri méltóság jelöltségének az elfogadására. Károlyi Gyula gróf a jelöltséget elfogadta.