Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-03 / 125. szám

1928 jtmius 3. OELMAGYARORSZAG S A jövő hét legnagyobb eseménye Tolsztoj Leó világhírű müve a FELTÁMADÁS ROD LA ROQUE és DOLORES DEL RIO briiiiáns alakításával Ötletek, eszmék, tervek a határvárossá degradált Szeged megmentésére A Délmagyarország ankétja (A Délmagyarország munkatársaid!) Az B polgármesteri beszéd, amely lord Rothermere fiának szegedi fogadtatásán hangzott el a városháza. fellobogózott erkélyéről és amely azóta szószerint belekerült a közgyűlés jegyzőkönyvébe, speciálisan szegedi szempontokból is kimutatta a trianoni békediktátum tarthatatlanáságt. Ezek a szegedi szempontok azonban nemcsak lokális jelentőségűek, mert kicsiben visszatükrözik az egész ország helyzetét és kézzelfoghatóan dokumentálják azokat a lehetetlen következményeket, amelyek az ország területének feldarabolása után mutatkoznak a meghagyott csonk életében. Az viszont nem uj igazság, hogy Szegedet, amely a háború előtt az ország szivében feküdt és az Alföld lermészetes centruma volt, a trianoni békeszerződés határvárossá degradálta és valósággal száműzte az ország közgazdasági életéből, kikapcsolta a gazdasági vérkeringésből. A város elveszítette régi hinterlandját, amely azelőtt némi életet, mozgást varázsolt a körtöltés falai közé és igy, ahogyan megmaradt árván, magárahagyottan és önmagára utalva kifejlődői! ipar. életképes kereskedelem és észszerű mezőgazdálkodás nélkül, nincs elég erős vonzóereje ahhoz, hogy uj tartományokat teremthessen magának Haléira van Ítélve ez a város es ezt a halálos ítéletet semmiféle kívülről jövő kegyelem nem változtathatja meg. Nem változtathatja meg más, mint valami erős, minden akadályt összetörő, céltudatos program, amelynek azonban itt kell kisarjadnia és megterebélyesednie a körtöltésen belül. U| életet kell teremteni ebben a városban egészen másjajta éleiet, uj lehetőségeket, uj célokat, mert különben megindul, vagy talán már meg is indult a fokozatos visszafejlődés folyamata, amelyben könnyen elvérezhetik az Alföld büszke metropolisa.« Ötletekre, eszmékre, tervekre van szüksége ennek a halálraítélt városnak, amelynek nemcsak a visszafejlődését akadályozhatják meg, de megteremthetik a múlhatatlanul szükséges továbbfejlődés lehetőségét is. A Délmagyarország most megadja a témát es ankétot szervez az életbevágóan fontos kérdés megvitatására. Hasábjait megnyitja minden életrevalónak látszó ötlet, eszme, terv előtt és teret enged a vitának is, mert hizik abban, hogy igy sok értékes gondolat burjánzik majd elő a napvilágra és talán ezek az uj gondolatok megvilágítják azt az utat is, amely kivezeti Szegedet mai kilátástalan helyzetéből. Az ankétot a polgármesterrel nyitjuk meg, akivel már többször szót értettünk erről a kérdésről. Véleményét beszélgetés formájában itt közöljük azzal, hogy legyen ez a beszélgetés a meginduló vita kiindulási pontja, vagy — ha igv szebben hangzik — alapja. A polgármester az ulóbbi időben egyre jobban átérzi annak a szükségességét, hogy a hinterlandját és békebeli forgalmát vesztett várost mesterségesen kell kárpótolni. Elismeri azt is, hogy a város mai hatáságát ezen a téren öriási felelősség terheli, mert nyilvánvaló, hogy helytelen, hibás kiindulás esp'én katasztrófának lehetnek az eredmények. A dolog valóban ugy áll, hogy a város mai vajúdó korszakában alkotó várospolitikára van szükség. Az adminisztráló várospolitika nagyon drága fényűzés; a város egész Jövendője lehet az ára. A polgármester szívesen hivatkozik arra, hogy a háború óta nagy alkotásokkal bizonyította be a város jelenlegi hatósága a helyzet megértését. Hivatkozik a kisvasúira, amely Alsótanya népét kapcsolta szorosabban a városhoz, az egyetemre, amely többszáz családdal gyarapította a szegedi piac fogyasztóinak számát, az idecsalogatott uj hivatalokra és intézményekre, amelyek szintén növelik a fogyasztást. Tagadhatatlan, hogy ezek az uj intézmények tényleg szolgálják ezt a célt és igy nem sokat számit, hogy a kisvasút egy ügyes sinügynök ócskavas-ajánlata alapján épült fel minden tervszerűség nélkül, hogy egyetemhez a vesztett háború juttatta a várost. A fontos az, hogy megvannak és itt. vannak ezek az intézmények és — ha csak átmeneti időre is — de megállították a szükségszerű visszafejlődés folyamatát. De tagadhatatlan, hogy szükség van itt még sok minden más egyébree is. A forgalom mesterséges növeléséről beszélgettünk először a polgármesterrel. — Most indult meg a temesvári gyorsvonat —- mondotta — aminek idővel feltétlenül mutatkozni fog a kedvező hatása a város forgalmára. Egyelőre még nem szokták meg ezt a vonatot és egyelőre még körülményes a határátlépés, de reméljük, hogy rövid időn belül életbelépnek a feltétlenül szükséges könynyitések ezen a téren. Nagyon jó lenne, ha megindulna a Szabadka—baja—bátaszéki vonal is. Mindent elkövetünk, hogy a város forgalmát növeljük. Ezért kértük, hogy az igazságügyminiszter bővitse ki a szegedi ítélőtábla körzetét. Akciónk azonban meghiusult, mert az igazságügyminiszter kikérte az érdekelt városok véleményét és azok természetesen ragaszkodtak a budapesti táblához. Sajnos, Budapest nagy vonzó3reje nagyon megnehezíti ezt a munkát. Az emberek szívesebben mennek Budapestre. Ezért hoztuk ide az erdőigazgatóságot és hozzuk most, ősszel a polgári tanárképző intézetet. — Ipari és kereskedelmi téren milyen intézkedésekre lenne szükség? — kérdeztük. — A legfontosabb, minden iparnak és kereskedelemnek az alapja a megélhetés megkönynyitése. A városnak, mint erkölcsi testületnek az a hivatása, hogy megélhetési lehetőséget teremtsen akár közvetlenül, akár közvetve polgárai számára. Az uj intézmények is ezt a célt szolgálják. Maga a gyáralapitás nem városi feladat. A város nem alapithat gyárakat, nem konkurrálhat a magántőkével. A kormány nem is adna erre engedélyt, amit a városi üzemek megrendszabályozása is ékesen bizonyít. A gyáralapitás a kereskedelem feladata. A város ezen a téren nem igen tehet mást, mint azt, hogy a gyáralapitásokat különböző kedvezmények biztosításával előmozdítja. Ezt Szeged meg is teszi. Most például egy cukorgyár létesítéséről tárgyalunk. A várostól azonban nagyon sokat kívánnak Kívánják elsősorban, hogy lejegyezze a részvények tekintélyes részét ós garantálja a gyár jövedelmezőségét is. A kérdés nagyon nehéz más szempontból is. A cukorgyár felállításának csak akkor van értelme, ha a nyersanyag is kikerülő szegedi földből. Nem tartom valószínűnek, hogy a szegedi paprikatermelők hajlandók lennének arra, hogy paprikaföldjeiken cukorrépát termeljenek. A polgármester ezután arról beszélt, hogy Szeged helyzete szoros összefüggésben van a világ közgazdasági helyzetével. — Az egész világ fogyasztóképességének emelésére van szükség — mondotta —,mert a háború utáni nyomorúság a fogyasztóképesség csökkenését eredményezte. Ha változik a helyzet ezen a téren, azt Szeged is meg fogja érezni. Akkor lesz piaca ismét a szegedi paprikának, a bornak, a gyümölcsnek, a baromfinak, Megkérdeztük a polgármestertől, hogy, a Tisza—Dnna-csalorna esetleges megépítése kőnnyitene-e Szeged Helyzetén. — Véleményem szerint ez a csatorna nagyot lendítene Szegeden — válaszolta a polgármester —, lendítene még akkor is, ha nem Szegeden lenne a torkolata, hanem Szeged fölött. A lényeg az, hogy ebben az esetben a város belekapcsolódna középeurópa legjobb víziutúba, amely Németországot a Balkánnal, a Fekete-tengerrel köti össze. BELVÁROSI MOZI KORZO MOZI Június 3-án, vasárnap Harry Liedtke, Verebes Ernő ^ Lilly Damita t»^« mmje: Az tiiolsó éjszaka. Egy szerelmes hercegnő regénye 8 felvonásban. — AzonkívülAz Áruló keztyü Junius 3-án, vasárnap Asszony a viharban. Egy hős leány története 8 (elvonásban. Főszereplő VERA. REYNOLDS. Azonk-vfl Frldolln, az íllemtanár Lyon, de nem Lea Amerikai burleszk Z felvonásban. Kacagtató vígjáték 2 lelv. Előadásuk kezdete: 5, 7, 9, v»sár- és ünn-pnap 3. 5, 7,9 órakor. Előadások kezdete 5,7. 9, vasár- és ünnepnap 3 5 7 és 9 órakor. BELVÁROSI MOZI KORZO MOZI № Június 4., 5, 6., 7-én, héttőtől csfl fl t5»ie NORMA TALMADGE ezidei egyet,en tűrnie Az éjszaka lilioma. Regényes történet 9 felvonásban — Azonkívül Buster udvari bolond. Családi autó. Amer kai burleszk 2 felvonásban. Kacag,a№ vígjáték 2 felv lunins 4, 5-én, hétfőn és kedden Csak IS éren teiailekoek ' 4 MARY PREVOST1 briiiiáns filmje : Jaf! A öarisnyaUötöm. 1 Bohózat 7 felvonásban. — Azonkívül: Frldolln enni való. Ferkő világgá megy. | Amerikai burleszk 2 telv.-ban. Kacagtató vígjáték 2 felv.-ban | tlőadások kezdete S, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3,5, 7 és 9 órakot; E őadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, ö órak 'i.