Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-24 / 142. szám
s DCLMAGYARORSZAG 1928 juntas 24, SUNBEAM a világ elismerten legjobb motorkerékpárja leszállított Csongrád, Csanad, Békés megyék részére kizárólag i Record Autótechnikai Vállalatnál Ilsza°LaíosS Körút 54. volt, amely szerint azt az összeget, ami munkatársaink kielégítése után fenmarad, meg fogjuk felezni. A munka megszervezése nem kis feladat volt. A legtöbb ismert nevű pedagógus, akihez fordultam, kereken megtagadta közreműködését. De volt néhány kitűnő munkatársunk is, inint például Imre Sándor, Veszely ödön, Márki Sándor, Kovács János, — ezek azonban igen nagy elfoglaltságuk miatt csak két-három cikket vállalhattak. Sikerült két ismeretlen tehetséget is felfedeznem, — az egyik Kovái s Zoltán volt, sógoromnak, Kováts Ede iskolaigazgatónak, sajnos, korán elhunyt fia, ki a kézügyességi munka tanilása terén uj ösvényt nyitott, a másik pedig Remes Alajos fővárosi tanitó, ki a rajztanítás módszeréről irt egy terjedelmes és rendkívül nagyértékü tanulmányt Legtöbbet azonban mindenesetre nekem kellett írnom. Az Enciklopédia három kötetében mintegy 1500 cikk van; ebből az én munkám körülbelül 1200. Minden cikknél jelezve van a szerző, én azonban egy cikkemhez sem irtam oda a nevemet, nehogy feltűnjék, hogy milyen sokat irtam. Szerzőségemet ugy lehet megállapítani, ha figyelembe vesszük, hogy a névnélküli cikkek mind tőlem valók. Legtöbbre tartom a lélektani dolgozataimat, pl. azt, amit az asszociációról, asszimilációról, az érzetekről, az emlékezésről s a fáradságról irtam, továbbá Amerikában meggyőződtem róla, hogy teljesen helytálló mindaz, amit az amerikai népiskola szerkezetéről és tanitási módszereiről tisztán irodalmi források alapján megirtam. Igen nagy értékű volt az Enciklopédiában az egyes törvényhatóságok népoktatásügyének fölötte áttekinthető statisztikai feldolgozása. Ez volt az első egységes és áttekinthető kép, melyet magyar népoktatás állapotáról megalkottak. Szerzője, dr. Pogány Frigyes, ma államtitkár a közoktatásügyi minisztériumban. Az Enciklopédia nyomdai kiállítása, papírja, nyomása, illusztrálása és kötése páratlanul elegáns és diszes volt Az I. kötet 1911 tavaszán, a II. kötet 1912 őszén, a III. kötet 1915 tavaszán jelent meg. Azokkal a segitő erőkkel, melyekkel rendelkezhettem, valóságos csoda, hogy ilyen gyorsan elkészült Mikor az első kötet megjelent, Körösi Henrikkel elvittük gróf Zichy János miniszternek, aki a köbetet nem vette ki a tokból, de azt mondta, hogy szép munka, örül, hogy dolgozunk és folytassuk... Nárai Szabó Sándor államtitkár már kinyitotta a könyvet, lapozott benne egy keveset s azután ezt mondotta: — Nagyon meg vagyok lepetve... Ez páratlan munka... Szenzációs... És ez csak a népoktatásra vonatkozik? Szenzációs... Ez olyan munka, hogy németül is ki kellene adni, mert még a németek sem dolgozták fel a népoktatás enciklopédiáját Ez a legnagyobb szabású pedagógiai munka, mely Magyarországon megjelent. A II. kötetet megjelenése után már csak a titkár utján küldtük be a miniszter urnák, ellenben személyesen adtuk át gróf Klebelsberg Kuno államtitkár urnák, aki szintén lapozgatott a könyvben és nagyon érdekesnek találta, majd hozzám fordult és a véleményemet kérdezte egy alapvető népoktatási kérdésről. — Rónay János képviselő folyton zaklat engem, — mondotta, hogy a tankötelezettséget hat évről le kellene szállitani három évre, mert a földmives népnek szüksége van a 9—12 éves gyermekek munkaerejére. Mi az ön Véleménye, — lehet erről beszélni? Véleményem nagyon röviden fejeztem ki: — Nem lehet róla beszélni, mert egy ily reformmal kompromittálnók magunkat még a balkáni népek előtt is. Ellenben a tankötelezettségnek hat évről nyolc évre való fölemelése feltétlenül szükséges. — Érdekes, hogy ugyanazon kérdésről mily eltérően gondolkoznak az emberek, — mondotta a miniszter ur. Mikor azután a III. kötet megjelent, annak az ünnepélyes átnyujtásánál már nem voltam jelen. Ellenben érdekelt, hogy mi lesz a honoráriummal? Már a háborúban voltunk s a drágaság ijesztően növekedett, ellenben az újságírói fizetések emelkedése nem volt valami nagyon ijesztő. Még négyezer négyszáz koronánk volt benn s ennek a kifizetését a Franklin Társulat megtagadta; Gárdos Alfréd igazgató ur egyszerűen hivatkozott a szerződésünkre, amelyben világosan benne volt az, amit mi 1909-ben, a szerződés aláírásakor puszta formalitásnak tekintettünk és aminek jelentőségét csak 1915-ben láttuk: hogy ha az árviz elönti Budapestet, vagy ha a város nagyobb fele leég, vagy ha pestis vagy kolera üt ki, akkor a Franklin Társulat a vész elmulta után hat hónap múlva fizet, ha pedig háború lesz, a háború utáni békeszerződés ratifikálása után hat hónap múlva fog fizetni, így mi a követelésünket csak 1921 őszén tudtuk érvényesíteni, amikor is' a 4400 korona követelést felvarolízáltuk, közmegegyezéssel, 24.000 papirkoronára. A Franklin Társulat, szerencsére, uj vezetés alá került, mely tudja honorálni az irók érdekeit s az olyan esetek, mint aminőt előadtam, az uj vezetés alatt már egyszerűen elképzelhetetlenek. Különös pör a városházi „ötödik bíróság" előtt: „Kiházasitási járandóságot" követelt a legény, aki tizennégy éven át soha sem kapott egyetlen fillért sem munkájáért (A Délmagyarország munkatársátólNem mindenki tudja, hogy a városházán a két kihágási biróságon, a leventebiróságon és a községi biróságon kivűl még egy ötödik bíróság is működik, a gazdasági cselédek bírósága, amely elé néha egészen érdekes pörök kerülnek. A gazdasági cselédek birója dr. Vicsay Emil fogalmazó, aki tegnap délelőtt egy különösen érdekes ügyben hozott Ítéletet. Juhász Ferenc huszonkét esztendős földmives volt a felperes, aki volt gazdája, illetve annak örökösei ellen indított pört visszatartott béréért és valami nehezen bizonyítható kiházasitási igéret beváltásáért. Számítása és keresete szerint néhai Szűcs Antal örökösein 4480 pengő a követelése. , Keresetében elmondotta Juhász Ferenc, hogy tizennégy évvel ezelőtt került Szűcs Antal domaszéki gazdálkodóhoz, amikor nyolc esztendős volt Gyámja ugy állapodott meg Szücscsel, hogy tizenkét esztendős koráig a munkáért, amit negyven holdas birtokán végez a gyerek, ruházatot kap, tizenkét éves korától kezdve pedig, mint gazdasági cseléd marad nála alkalmazásban és megkapja a rendes bért. Kerek tiz esztendeig dolgozott a gyerek, aki közben surbankó legénykévé cseperedett föl a Szűcs-tanyán és ott maradt akkor is, amikor gazdája elhalt, a birtokot pedig fia, Szűcs János vette át. Soha egyetlen fillér fizetést, sem pedig ruházatot nem kapott munkájáért, pedig a háború alatt az egész birtokot egyetlen muszka fogoly segítségével ő munkálta meg. 1924. novemberében első gazdájának fia is meghalt, a gazdaság több örökösre szállt, akik Juhász Ferencet elküldték, de megígérték, hogy pénzét, ruházatát és a kiházasításához szükséges ingóságokat akkor adják ki neki, ha megnősül. Nemrégen talált magának való élettársat Juhász Ferenc. Házasodási szándékát annak rendje és módja szerint kihirdettette a templomban, majd közvetlenül az esküvő előtt ellátogatott volt gazdáinak örököseihez, akiktől járandóságainak kiadását kérte. Az örökösök azonban azzal fogadták, hogy nem adnak semmit, egyetlen fillért sem, pedig amikor elküldték régi helyéről, egyetlen szál ingben és egy rossz alsóban ment el. így határozta el, hogy pört indil az örökösök ellen visszatartott járandóságaiért, még pedig százhúsz mázsa búzáért bér cimén, egy öltözet dolgozó és egy öltözet ünneplő ruháért, három pár alsó ruháért, egy pár cipőért, egy, pár csizmáért, egy télikabátért, egy kalapért, a lakodalomtartás költségeiért, ötven liter bor. ért, egy tehénért és egy hizott disznóért, illetve ezeknek a pénzbeli értékéért, 4480 pengőért, mint tőkéért és annak 1924. óta ese dékessé vált évi ötszázalékos kamatjáért. Keresetében elmondja Juhász Ferenc, hogy a kiházasitási ígéretre tanúi is vannak. Amikor nagynénje 1918-ban el akarta vinni helyéről, az örökösök kijelentették, hogy hagyja továbbra is náluk, mert illően ki fogják házasítani, megmutatták azt a tehenet és a disznót, amit neki szántak és kijelentették, hogy összegyűlt bérét a takarékban kamatoztatják. Vicsay fogalmazó szerda délelőttre idézte be tárgyalásra a pörös feleket. A tárgyalás elég eleven volt A felperes Juhász Ferenc, aki néhány hónappal ezelőtt nősült meg és nagyon szép szál, serkedő bajuszu uj ember lett belőle, bátran védte a maga igazát. Az örökösök viszont nem akartak tudni semmiről sem. Tanukat is hallgatott ki Vicsay fogalmazó, majd meghozta ítéletét, amelyben arra kötelezte Szűcs Antal örököseit, hogy visszatartott bér cimén 1320 pengőt fizessenek ki Juhász Ferencnek. A kiházasitási járandóságokat nem ítélte meg, mert a legénynek erre nem voltak megnyugtató bizonyítékai arra, hogy ez az igéret kötelező formában hangzott-e el annakidején. Az itélet ellen Juhász Ferenc, akinek nagyon kellene a pénz, mert uj, önálló életet szeretne kezdeni fiatal feleségével, önérzetesen megapellálta. Apelláltak az örökösök is, akik azonban elárulták azt a hajlandóságukat is, hogy a megítélt összeget kifizetik Juhász Ferencnek, ha az visszavonja felebbezését FIS K CORD garantiával B 21 autófelszerelési cikkek legolcsóbban NAGY 1ÚZSEF Budapest, VI., Jtndrissv ut 34. Telefon 221.97 8 pengőért LIDON Penslone Lulsaban. Elsőrangú családi otthon. - Kllflnö konyha.— Magyar kiszolgálás és levelezés. Tulajdonos: Pál László. Lido—Venezla—Itallá. K17 Salát érdeke! leioit lavaszi runaszuisegieiei oeszerzi, Kerjui ausan ieiszereu raniarunK meqieíinieset, ahol a legloDo sr fépffi, fiu és gyermekruhák, felöltők legnagyobb választékban legolcsóbb árban kedvező fizetési feltétel mellett beszerelhetők 722 w X _T| ^^ f^^^J cégnél, Károlyi ucca 1. szám, Városi bérház. Telefon 18—24. V OijOO rouur liUlön 11 r I dlvalbs^aósép!