Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-24 / 142. szám

s DCLMAGYARORSZAG 1928 juntas 24, SUNBEAM a világ elismerten legjobb motorkerékpárja leszállított Csongrád, Csanad, Békés megyék részére kizárólag i Record Autótechnikai Vállalatnál Ilsza°LaíosS Körút 54. volt, amely szerint azt az összeget, ami mun­katársaink kielégítése után fenmarad, meg fog­juk felezni. A munka megszervezése nem kis feladat volt. A legtöbb ismert nevű pedagógus, aki­hez fordultam, kereken megtagadta közremű­ködését. De volt néhány kitűnő munkatár­sunk is, inint például Imre Sándor, Veszely ödön, Márki Sándor, Kovács János, — ezek azonban igen nagy elfoglaltságuk miatt csak két-három cikket vállalhattak. Sikerült két ismeretlen tehetséget is felfedeznem, — az egyik Kovái s Zoltán volt, sógoromnak, Kováts Ede iskolaigazgatónak, sajnos, korán elhunyt fia, ki a kézügyességi munka tanilása terén uj ösvényt nyitott, a másik pedig Remes Ala­jos fővárosi tanitó, ki a rajztanítás módszeré­ről irt egy terjedelmes és rendkívül nagyér­tékü tanulmányt Legtöbbet azonban minden­esetre nekem kellett írnom. Az Enciklopédia három kötetében mintegy 1500 cikk van; eb­ből az én munkám körülbelül 1200. Minden cikknél jelezve van a szerző, én azonban egy cikkemhez sem irtam oda a nevemet, nehogy feltűnjék, hogy milyen sokat irtam. Szerzőségemet ugy lehet megállapítani, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a névnélküli cikkek mind tőlem valók. Legtöbbre tartom a lélek­tani dolgozataimat, pl. azt, amit az asszociá­cióról, asszimilációról, az érzetekről, az emlé­kezésről s a fáradságról irtam, továbbá Ame­rikában meggyőződtem róla, hogy teljesen helytálló mindaz, amit az amerikai népiskola szerkezetéről és tanitási módszereiről tisztán irodalmi források alapján megirtam. Igen nagy értékű volt az Enciklopédiában az egyes törvényhatóságok népoktatásügyének fölötte áttekinthető statisztikai feldolgozása. Ez volt az első egységes és áttekinthető kép, melyet magyar népoktatás állapotáról megalkottak. Szerzője, dr. Pogány Frigyes, ma államtitkár a közoktatásügyi minisztériumban. Az Enciklopédia nyomdai kiállítása, papírja, nyomása, illusztrálása és kötése páratlanul elegáns és diszes volt Az I. kötet 1911 tava­szán, a II. kötet 1912 őszén, a III. kötet 1915 tavaszán jelent meg. Azokkal a segitő erők­kel, melyekkel rendelkezhettem, valóságos csoda, hogy ilyen gyorsan elkészült Mikor az első kötet megjelent, Körösi Hen­rikkel elvittük gróf Zichy János miniszternek, aki a köbetet nem vette ki a tokból, de azt mondta, hogy szép munka, örül, hogy dol­gozunk és folytassuk... Nárai Szabó Sándor államtitkár már kinyitotta a könyvet, lapozott benne egy keveset s azután ezt mondotta: — Nagyon meg vagyok lepetve... Ez párat­lan munka... Szenzációs... És ez csak a nép­oktatásra vonatkozik? Szenzációs... Ez olyan munka, hogy németül is ki kellene adni, mert még a németek sem dolgozták fel a népokta­tás enciklopédiáját Ez a legnagyobb szabású pedagógiai munka, mely Magyarországon meg­jelent. A II. kötetet megjelenése után már csak a titkár utján küldtük be a miniszter urnák, ellenben személyesen adtuk át gróf Klebels­berg Kuno államtitkár urnák, aki szintén lapozgatott a könyvben és nagyon érdekesnek találta, majd hozzám fordult és a vélemé­nyemet kérdezte egy alapvető népoktatási kér­désről. — Rónay János képviselő folyton zaklat engem, — mondotta, hogy a tankötelezettséget hat évről le kellene szállitani három évre, mert a földmives népnek szüksége van a 9—12 éves gyermekek munkaerejére. Mi az ön Véleménye, — lehet erről beszélni? Véleményem nagyon röviden fejeztem ki: — Nem lehet róla beszélni, mert egy ily reformmal kompromittálnók magunkat még a balkáni népek előtt is. Ellenben a tan­kötelezettségnek hat évről nyolc évre való fölemelése feltétlenül szükséges. — Érdekes, hogy ugyanazon kérdésről mily eltérően gondolkoznak az emberek, — mon­dotta a miniszter ur. Mikor azután a III. kötet megjelent, annak az ünnepélyes átnyujtásánál már nem voltam jelen. Ellenben érdekelt, hogy mi lesz a honorá­riummal? Már a háborúban voltunk s a drá­gaság ijesztően növekedett, ellenben az újság­írói fizetések emelkedése nem volt valami nagyon ijesztő. Még négyezer négyszáz koro­nánk volt benn s ennek a kifizetését a Frank­lin Társulat megtagadta; Gárdos Alfréd igaz­gató ur egyszerűen hivatkozott a szerződé­sünkre, amelyben világosan benne volt az, amit mi 1909-ben, a szerződés aláírásakor puszta formalitásnak tekintettünk és aminek jelentőségét csak 1915-ben láttuk: hogy ha az árviz elönti Budapestet, vagy ha a város nagyobb fele leég, vagy ha pestis vagy kolera üt ki, akkor a Franklin Társulat a vész el­multa után hat hónap múlva fizet, ha pedig háború lesz, a háború utáni békeszerződés ratifikálása után hat hónap múlva fog fizetni, így mi a követelésünket csak 1921 őszén tud­tuk érvényesíteni, amikor is' a 4400 korona követelést felvarolízáltuk, közmegegyezéssel, 24.000 papirkoronára. A Franklin Társulat, szerencsére, uj vezetés alá került, mely tudja honorálni az irók ér­dekeit s az olyan esetek, mint aminőt elő­adtam, az uj vezetés alatt már egyszerűen elképzelhetetlenek. Különös pör a városházi „ötödik bíróság" előtt: „Kiházasitási járandóságot" követelt a legény, aki tizennégy éven át soha sem kapott egyetlen fillért sem munkájáért (A Délmagyarország munkatársátólNem mindenki tudja, hogy a városházán a két kihágási biróságon, a leventebiróságon és a községi biróságon kivűl még egy ötödik bíró­ság is működik, a gazdasági cselédek bíró­sága, amely elé néha egészen érdekes pörök kerülnek. A gazdasági cselédek birója dr. Vicsay Emil fogalmazó, aki tegnap délelőtt egy különösen érdekes ügyben hozott Ítéletet. Juhász Ferenc huszonkét esztendős földmives volt a felperes, aki volt gazdája, illetve annak örökösei ellen indított pört visszatartott béré­ért és valami nehezen bizonyítható kiházasi­tási igéret beváltásáért. Számítása és keresete szerint néhai Szűcs Antal örökösein 4480 pengő a követelése. , Keresetében elmondotta Juhász Ferenc, hogy tizennégy évvel ezelőtt került Szűcs An­tal domaszéki gazdálkodóhoz, amikor nyolc esztendős volt Gyámja ugy állapodott meg Szücscsel, hogy tizenkét esztendős koráig a munkáért, amit negyven holdas birtokán vé­gez a gyerek, ruházatot kap, tizenkét éves korától kezdve pedig, mint gazdasági cseléd marad nála alkalmazásban és megkapja a rendes bért. Kerek tiz esztendeig dolgozott a gyerek, aki közben surbankó legénykévé cseperedett föl a Szűcs-tanyán és ott maradt akkor is, amikor gazdája elhalt, a birtokot pedig fia, Szűcs János vette át. Soha egyetlen fillér fizetést, sem pedig ruházatot nem ka­pott munkájáért, pedig a háború alatt az egész birtokot egyetlen muszka fogoly segítségével ő munkálta meg. 1924. novemberében első gazdájának fia is meghalt, a gazdaság több örökösre szállt, akik Juhász Ferencet elküld­ték, de megígérték, hogy pénzét, ruházatát és a kiházasításához szükséges ingóságokat akkor adják ki neki, ha megnősül. Nemrégen talált magának való élettársat Juhász Ferenc. Házasodási szándékát annak rendje és módja szerint kihirdettette a templomban, majd közvetlenül az esküvő előtt ellátogatott volt gazdáinak örököseihez, akik­től járandóságainak kiadását kérte. Az örö­kösök azonban azzal fogadták, hogy nem ad­nak semmit, egyetlen fillért sem, pedig ami­kor elküldték régi helyéről, egyetlen szál ing­ben és egy rossz alsóban ment el. így hatá­rozta el, hogy pört indil az örökösök ellen visszatartott járandóságaiért, még pedig száz­húsz mázsa búzáért bér cimén, egy öltözet dolgozó és egy öltözet ünneplő ruháért, há­rom pár alsó ruháért, egy pár cipőért, egy, pár csizmáért, egy télikabátért, egy kalapért, a lakodalomtartás költségeiért, ötven liter bor. ért, egy tehénért és egy hizott disznóért, il­letve ezeknek a pénzbeli értékéért, 4480 pen­gőért, mint tőkéért és annak 1924. óta ese dékessé vált évi ötszázalékos kamatjáért. Keresetében elmondja Juhász Ferenc, hogy a kiházasitási ígéretre tanúi is vannak. Ami­kor nagynénje 1918-ban el akarta vinni he­lyéről, az örökösök kijelentették, hogy hagyja továbbra is náluk, mert illően ki fogják há­zasítani, megmutatták azt a tehenet és a disz­nót, amit neki szántak és kijelentették, hogy összegyűlt bérét a takarékban kamatoztatják. Vicsay fogalmazó szerda délelőttre idézte be tárgyalásra a pörös feleket. A tárgyalás elég eleven volt A felperes Juhász Ferenc, aki néhány hónappal ezelőtt nősült meg és nagyon szép szál, serkedő bajuszu uj ember lett belőle, bátran védte a maga igazát. Az örökösök viszont nem akartak tudni semmiről sem. Tanukat is hallgatott ki Vicsay fogalmazó, majd meghozta ítéletét, amelyben arra kö­telezte Szűcs Antal örököseit, hogy vissza­tartott bér cimén 1320 pengőt fizessenek ki Juhász Ferencnek. A kiházasitási járandósá­gokat nem ítélte meg, mert a legénynek erre nem voltak megnyugtató bizonyítékai arra, hogy ez az igéret kötelező formában hang­zott-e el annakidején. Az itélet ellen Juhász Ferenc, akinek na­gyon kellene a pénz, mert uj, önálló életet szeretne kezdeni fiatal feleségével, önérzete­sen megapellálta. Apelláltak az örökösök is, akik azonban elárulták azt a hajlandóságukat is, hogy a megítélt összeget kifizetik Juhász Ferencnek, ha az visszavonja felebbezését FIS K CORD garantiával B 21 autófelszerelési cikkek legolcsóbban NAGY 1ÚZSEF Budapest, VI., Jtndrissv ut 34. Telefon 221.97 8 pengőért LIDON Penslone Lulsaban. Elsőrangú családi otthon. - Kllflnö konyha.— Magyar kiszolgálás és levelezés. Tulajdonos: Pál László. Lido—Venezla—Itallá. K17 Salát érdeke! leioit lavaszi runaszuisegieiei oeszerzi, Kerjui ausan ieiszereu raniarunK meqieíinieset, ahol a legloDo sr fépffi, fiu és gyermekruhák, felöltők legnagyobb választékban legolcsóbb árban kedvező fizetési feltétel mellett beszerelhetők 722 w X _T| ^^ f^^^J cégnél, Károlyi ucca 1. szám, Városi bérház. Telefon 18—24. V OijOO rouur liUlön 11 r I dlvalbs^aósép!

Next

/
Thumbnails
Contents