Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-24 / 142. szám

DmTTTívxwmsTXG maradt szárazon. Ezután a detektivtestület dalárdája gyászdalokat énekelt, majd rend­őrök vették válukra a koporsót és kivitték a koszorúkkal elborított kocsira. A koszorúk között ott volt Kolozsvár városé is, amelynek Bottka Sándor utolsó magyar rendőrfőkapi- J útjára. M utolsó tisztelgés Bottka Sándor előtt Szem nem maradt szárazon, amlhor Szeged volt íökapltánoát Kikísérték a főváros által adománijozott díszsírhelyre (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Dél­íután 3 óra. A Kerepesi-temetőben díszbe öl­tözött rendőrzászlóalj vonult fel és sorako­zott fel a halottas ház előtt. A csillogó si­sakon megtörik az erősen tűző nyári nap. Fe­ketébe öltözött urak és hölgyek érkeznek egy­másután és mire közeledik a 4 óra, feketélik a hatalmas tér az ember tömegektől. Egymás­után érkeznek az előkelőségek: Zsitvay Tibor, la képviselőház elnöke, Jármay Andor altábor­nagy egy tiszti küldöttség élén. Vigyázba me­red a rendőrcsapat, hogy tisztelegjen Bez­zegh-Huszágh Miklósnak, Budapest főkapitá­nyának, aki a budapesti rendőrtisztikar impo­záns tömegének élén helyezkedik el. Mindenki itt van már, amikor ujabb rendőrcsapat ér­kezik: Dr Buócz Béla rendőrfőtanácsos ve­zetése alatt az államrendőrség szegedi tagjai !érkeznek, Jugovics főtanácsos, dr. Borbola rendőrtanácsos, dr. Schön, dr. Wéber és dr. iVastagh rendőrkapitányok, dr. Ujvárossy és 'dr. Deák fogalmazók; a rendőrlegénység tiz tagu küldöttsége, a detektivszemélyzet, a ke­zelő- és segédszemélyzet 25 tagu deputációja. Könnyes megindultsággal nézi mindenki, ami­kor dr. Bottka Sándor utolsó útjára felsora­koznak volt tiszttársai és alantasai a hatal­mas tömeghez, amely a végtisztességet jött megadni a kitűnő rendőrnek, a jó embernek, a fiatalon és váratlanul elköltözött Bottka Sándornak. Szeged város képviseletében dr. Pálfy Jó­asef tanácsnok jött el, de tekintélyes számmal volt képviselve a szegedi társadalom is. Ott voltak többek között Szegedről: dr. Cserzy Mihály, Pick Jenő, Popper Ferenc stb. Pontosan -1 órakor kezdődött a temetési szertartás. Borbás Antal református tábori püspöki titkár áll a koporsóhoz, amit kivont karddal vesz körül a diszőrség és amelyre Bottka Sándor kardja és sapkája van ráerő­sítve. A pappal szemben áll Bottka Sándor porig sújtott családja. Nem lehet mélységes megindultság nélkül nézni az özvegyet, aki emberfeletti erővel igyekezett tartani magát, hogy össze ne roskadjon a fájdalom súlya alatt. A pap megható beszéde alatt egy szem sem tánya volt. .. A rendőrzenekar gyászindulójának hangjai mellett indult meg a szomorú menet a székes­főváros által adományozott díszsírhelyre, ahol rövid ima után a Himnusz hangjai csen­dülnek fel. Kemény vezényszó hangzik, tompa dobper­gés és a kivonult rendőrcsapatok utoljára tisz­j telegnek Bottka Sándornak, akit barátainak ' és tisztelőinek könyes szeretete kisért el utolsó (k. I.) Országos ünnepséget rendeznek Szabó László tiszteletére az ezredik „csillagos cikk" alkalmából — tette hozzá a lakatos. Csirigán akkorát ugrott örömében, hogy majd keresztül ütötte fejével a padlatot s ahogy egy kicsit magához tért a nagy örömből, oda dobta a két ember elé a vadonat uj százas bankót: — Menjetek, fussatok, szaladjatok, egy percet se maradjatok, ebben a nyomban elhurcolkodjatok! — Mire kireggeledik, uram, hire-hamva se lesz egyikünknek se a régi portáján, — Ígérte a két ember. Csirigán pedig tudta, hogy a magyar ember sza­vát állja, ha a nyaka szakad is s azért örömében a szemét se tudta lehunyni egész éjszaka. S reggel felé, mikor elszunnyadt volna már, elrezzentette az álmot a szeméről a kopácsolás, a csilingelés. — Derék ember a kovács, kipp-kopp-kopp, nem pihen a kalapács, kipp-kopp-kopp! — Itt a gazda lakatos, kling-klang-klang, a mun­kája alapos, kling-klang-klang! Csirigán kiugrott a tornyos ágyból s ész nélkül szaladt az ablakhoz. Micsoda, a két szomszéd nem tartotta volna meg a szavát? Megtartották biz azok, kiköltözködött mind a kettő. Csakhogy Patyi lakatos a Kurucz kovács kis házába hurcolkodott. Kurucz kovács meg a Patyi lakatoséba. S mikor Csirigán kidugta a fejét az ablakon, már akkor a fél város ott nevetett a megcserélt két műhely előtt. S az utolsó görög boltost ez a nevetés kergette el a mi városunkból. A lefőzött Csirigán ugy megszégyelte magát, hogy másnap kutyástól ,macskástól elköltözött tőlünk s azóta se nézett-felé se az üres palotának, amely lecsukott ablakaival mogorván hallgatja kicsi szomszédjai vidám kötődését: — Berék ember a kovács, kipp-kopp-kopp, nem pihen a kalapács, kipp-kopp-kopp! — Itt a gazda lakatos, kling-klang-klang, a mun­kája alapos, kling-klang-klang! ; (A Délmagyarország munkatársától.) Egy éve mult el annak, hogy dr. Szabó László egyetemi tanárt, az országosan ismert.kiváló publicistát nagyszámú tisztelője meghívta Sze­gedre, hogy az írott szavakon Uil személyesen is megismerje a híres »csillagos cikkek« író­ját. Dr. Szabó László az elmúlt esztendő alatt bejárta a magyar vidék városait, hogy a szó erejével is propagálja cikkeinek tisztult gon­dolatait. Szombaton este a Tisza-kertben — ugyanazon a helyen, ahol egy év előtt — dí­szes bankettet rendeztek Szabó László tisz­teletére nagyszámú tisztelői. Az ünnepi asz­talnál a társadalom számos kiválósága mel­lett megjelent dr. Szalay József főkapitány, mint a Dugonics-Társaság elnöke, dr. Gaál Endre kulturtanácsnok és megjelent a szegedi újságírók ünnepe alkalmából Szegeden tar­tózkodó kiváló író: Kóbor Tamás is. Dr. Szivessy Lehel mondotta az első felköszön­tőt, aki visszanézett az elmúlt egy esztendőre, amikor az irón tul megismerték Szabó Lászlóban az embert is. Az író iránt érzett szeretetüket és tiszteletüket teljesen kiérdemelte az ember is. Sza­bó László minden írásával és minden szavával a magyar igazságokért és az emberi igazságokért dolgozott. Felkérte ezután dr. Szabót, hogy is­mertesse egy éves tapasztalatait. — Tisztelt uraim! — állott fel a kiváló publi­cista. E felszólalás hatása alatt talán jogosult va­gyok azzal kezdeni ezeket a szavakat: Kedves Ba­rátaim! Dr. Szabó László pohárköszöntőjében elmond­ta, hogy mit látott abban a husz magyar város­ban, amelyet a télen és a tavasz folyamán meglá­togatott? Mindenüvé hívták, mindenütt szívesen fogadták s több személyes jó barátot szerzett az országban, mint bárki más. Nagy örömmel látta, hogy az ország gazdasági helyzete nem olyan két­ségbeejtő, mint aminőnek Budapestről nézve lát­szik. Vannak vidékek, ahol az emberek fejét nem nyomja jobban a gond, mint a háború eiőtt, sőt vannak, ahol a gazdasági fejlődés jelei félreís­merhetetlenek. Ma az ország egyik legjobban fej­lődő városa Nyíregyháza, Kaposvár amerikai gyor­sasággal halad előre. Baja város ősi kultúrájának illeti, arról- egyelőre még nem beszélhetünk. Azok a városok, ahol nem hagyott maradandó nyomo­kat a kurzus, a következők: Baja, Nyíregyháza, Szolnok, Kecskemét, Kaposvár. Nagykanizsa, Hód­mezővásárhely, Makó és Békéscsaba. A többi vá­rosokban két táborra van elkülönülve a lakos­ság s egyik a másikkal csak hivatalosan vagy üzletileg érintkezik, társadalmilag nem. Legmesz­szebb van a társadalmi egységtől Szeged, Deb­recen és Pécs. Véletlenül a három egyetemi vá­ros. Az egyetemeket azonban megelőzték azok, akik e lakosság számbelileg jelentékeny részének gon­dolkodását a maguk külön erkölcstana szerint egészen átformálták. Nem hihető, hogy bárhol is nagyon jelentékeny volna a társadalmi egység el­lenségeinek száma, de a társadalmi életben egy hang is számit, mert a jobbérzésü emberek visz­szahuzódnak onnan, ahol valami Ízléstelenség vár­ható, s igy egy-egy kicsiny, de jól szervezett ja­nicsár-csapat egyszerűen diktálhat egy nagy vá­ros keresztény társadalmának. S e téren változás nem is yárható addig, mig a »helyes világnézet« a legfőbb jogcím az érvényesülésre. — Országunk szempontjából sajnos most semmi szépet és jót nem láttam — fejezte be beszédét dr. Szabó —, remélem azonban, hogy egy év múlva szebb és jobb dolgokról számolhatok be. A megjelentek lelkesen ünnepelték a kiváló pub­licistát, "majd dr. Fülöp Zsigmond szólalt fel. — Tulajdonképen nekünk kellene beszámolni arról, mondotta, hogy az elmúlt év alatt meny­nyit tanultunk, művelődtünk és élveztünk Szabó László cikkeiből. Elmondta azután, hogy az ősszel jelenik meg Szabó tanár ezredik csillagos cikke. Ebből az al­kalomból számosan annak az óhajuknak adtak ki­fejezést, hogy ezt a jubileumot meg kell ünne­pelni. Rendkívül sokan jelentkeztek, akik részt kér­tek Szabó László ünnepléséből. Elhatározták ez­ért, hogy itt Szegeden bizottságot alakjtanak, amely módot talál majd arra, hogy magát kiegészítse mindazokból a városokból, ahol Szabó László megfordult, ahol megszerették és ünnepelték. Aki szereti és tiszteli Szabó Lászlót, az csatlakozni fog eliez a bizottsághoz. A megjelentek melegen ünnepelték c szavaknál Szabó tanárt. nagyon szép uj hajtásai vannak. Gyönyörűen fej- j (A bizottság tagjai mar most: dr. Erdélyi László, lődik Kecskemét, városias kulturát teremtett Bé- dr- Sza,av József- Mór® „Ma" késcsaba Eleven erő lüktet Miskolc kereskedel- I Ws> Wlmmer Fülöp dr. Pálfy József, Back Ber­mi és gazdasági életében. Viszont Szeged a jaj- "át> Sílwsy Lehel, dr Palócz Laszlo, Pást­, . » ' U.oAf .1.. ^'/«einplTA ramc ilr VlOYAV P'll városok köze sorolhato, — ha elfogy a munka az egyetemi építkezések befejeztével, Szegedről való­színűleg sokan fognak kivándorolni. Sátoraljaúj­hely a levegőből él, — ott az emberek három­negyed része meg van fosztva a boldogulás min­den lehetőségétől. Az egykor oly gazdag Nagy­kanizsa mai élete csupa tengődés. Siralmas a hely­zete Pápa városának és nem sokkal jobbak a vi­szonyok Békésgyulán sem. Szolnok nagyon igyek­szik, de fejlődését gátolja a felette fölöslegesen atyáskodó bürokrácia, Debrecen a saját zsírjából él, Pécs pedig inkább csak tengődik, mint él. Ma­kót megmentette az intenzív kertgazdálkodás; Hód­mezővásárhelyt fentartja régi színvonalán a föld­birtok helyes megoszlása, Orosházát pedig nagy várossá fogja fejleszteni a mezőgazdasági ipar, főként pedig a baromfitenyésztés. Kecskemét, Ma­kó és Orosháza példája igazolja, hogy városaink fejlődésének egy titka van: az őstermelő lakosság­nak alkalmazkodnia kell a változott gazdasági vi­szonyokhoz. Ami pedig az úgynevezett »társadalmi békétt tor József, dr. Szekerke Lajos dr. Mezey Pál, Vass Károly, dr. Kószó István, dr. Széli Gyula, dr. Pap Róbert, Tölgyes Gyula, Gombos István, Törley Artúr. Elnöknek felkérték dr. Fülöp Zsig­mondot, titkárnak Vér Györgyöt.) Igen hatásos beszédet mondott ezután dr. Se­bestyén Ernő budapesti ügyvéd, aki Szabó tanár­ral érkezett Szegedre és aki' lelkes szavakkal ün­nepelte Szabó Lászlót és Kóbor Tamást. , Dr. Szlvessy Lehel meleg szavakkal köszöntöt­te ezután Kóbor Tamást, aki ekkor lelkes tapsok között állott fel és megkapó szavakkal fordula­tos beszédet mondott. Számos felköszöntő hangzott még el, amelyek­nek során melegen ünnepelték dr. Szalay Józsefet, az irodalmi főkapitányt. 878 NSi és férfi LICHTMANN és BALLY cipőkiilönlegességek gyermek- és munkascipők a legjobb kivitelben Belvárosi Cipőüzletfér^vár^ffi KíJRJtN tilHVTNVTV MAlNttíZOKPGT vKAN.ŰtADí lT ItMvMribi-KÚKt'OKCT

Next

/
Thumbnails
Contents