Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-24 / 142. szám

Előfizetési ara havonlo 3-ZO vidéken ét a fővárosban 3-00, kuimidtin 6-40 pengő. Egyes szAra 16, -vasár- ét Ünnepnap 24 Iliiéi Vasárnap, 1928 junfus 24 ® o® IV. évfolyam 143. szám MAKÓ: Szerkesztőség é* kiadóhivatal Irl ucca O. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andróssy ucca 25. Telelőn: 49. szóm. « » « » « » « » UH SZtOED: szerkesztőség : Deók Ferenc ucca ií. Telefon: 13—33., Kiadóhivatal, «cölcsönkönyvtór és Jegyiroda: Aradi ucca S. Teleion: 306. - Nyomda: LBw Lipót ucca 19.Teleion: 16-34.« » « » « » üf^ágirók Ünnepe Budapest legnagyobb nevü üjságíróit, élükön Rákosi Jenővel, akinek neve mellett sértés volna minden diszitő, vagy értelmező jelző, vendégül látja holnap Szeged városa és a magyar újságírás országos vezérei ünnepelni fogják Szeged városát. A vendéglátás és az ünneplés nem éppen szokatlan dolog a mai világban, amely némelyek szerint többet ju­bilál és ünnepel, mint amennyi most a magyar sorshoz illik. A holnapi vendcgjárásban éppen az a nevezetes, hogy senki nem nézi össze­ráncolt szemöldökkel s nem lesz még titkos ellenzéke sem. Nincs senki ebben a városban, aki természetesnek ne találná, hogy a hiva­talos Szeged azzal a tisztelettel fogadja a köz­vélemény törvényhozón, ami megilleti őket S bizonyosan sokan vannak, akik látogatásu­kat legalább is annyira értékelik, mint akár­milyen lobogóju aktiv politikusokét, — ami­vel nem akarjuk megbántani a politikusokat, de az újságírókat se. Amilyen nagy tisztességet jelent Szegedre ez a látogatás, olyan bizonyos, hogy néhány Cázúendővel ezelőtt a hivatalos városnak a sajtóval való ilyen összetestvéresülése, ha egyáltalán lehetett volna róla szó, nem lehe­tett volna ilyenszives és meleg. Szegeden ugyan, a polgári józanság mintavárosában, amit soha semmi szélsőség nem tudott sínéiből ki. fordítani, soha se volt sajtógyülölet, még ak­J-'or se, mikor a fertőző nyavalya bacilhisait egyenesen rá akarták kenni az emberekre. Itt nem történt semmiféle ürügy alatt semmi atrocitás a sajtóval, itt — amennyiben a vá­ros hatóságán és a város benszulött lakos­ságán állott a dolog — minden újság és min­den újságíró végezhette a maga kötelességét, ha becsületesen végezte. Ebben a városban, amely annyi hírességét adta a magyar írás­nak és újságírásnak, nem tették semmivé a régi tradíciókat a leggonoszabb idők se, a mi levegőnkben csak a sajtó-kalózoknak nem volt soha maradásuk. Azonban mi sem élünk légüres térben s ahogy forgott a magyar gló­bus keserű levében, ez a város is belekerült abba a depresszióba, amely Budapestről ki­indulva ránehezedett a magyar sajtóra. Ná­lunk is támadt bizonyos idegenkedés a sajtó iránt, amelyre a politika rákente a maga bű­neit, hogy magát menthesse a felelősség alól. Az emberek elfelejtették, hogy a háború ki­törése napján megszűnt a szabad sajtó, hogy attól fogva a sajtó hirdető-oszloppá vált, ame­lyikre mindig az uralkodó hatalom ragasz­totta rá a maga plakátját, ha háború volt, ha forradalom, ha ellenforradalom. Az embe­rek a visszhangot tették felelőssé a hangért és a tükörnek estek neki, amért Árkádia bol­dog virányai helyett kietlen sivatagokat mu­tattak és abban a magyar közélet kánkánjait és nyavalyatörős vitustáncait Minek beszélnénk róla többet? örüljünk, hogy ha a nyomorúság sivatagjából nem is, de az oktalan -gyűlölet kénköves pusztáiról kikerültünk. Ma már senki se veszi komolyan, ha egy-egy részeg, vagy eszelős hang rákur­janl a sajtóra és azt akarja elhitetni az em­berekkel, hogy mindaz a rossz, amiről a sajtó kötelességszerűen beszámol, a sajtó által történik meg. Abban az országban, amely fel­támadása reményét az angol sajtó egyik fe­rdéimének köszöni, valóban nem lehel jó­zan ésszel a sajtó ellen izgatni. És abban az országban, amelyben egy aktiv miniszter az újságírók legszebb jóléti intézményének az el­nöke és amelyben a miniszterelnök megjele­nik az újságírók gyűlésén, igazán nem sok kilátása van többé a sajtóellenes uszításnak. Ebben igazán teljes volna már a konszolidáció, nem kellene már hozzá egyéb, csak egy kis — sajtószabadság. De a politikának még a látszatát is kerülni akarjuk ma s a sajtószabadság reklamálása helyett egész szivünkkel fordulunk vendé­geink felé, akik a sajtó törött szárnyú aerop­lánján is olyan magassági rekordokat produ­kálnak, amik meghaladják a multat. A ma­gunk kis szentjánosbogár mécseivel, amik az Alföld sövényei között világítanak, testvéri büszkeséggel és alázatos hódolattal köszöntjük az újságírás álló-csillagait, akik az egész or­szágot bevilágítják a magyar firmamentumról, Talán nem érne bennünket a szerénytelen­ség vádja, ha ebből az alkalomból ejtenénk: j néhány szót a szegedi sajtóról és annak mun­kásairól is.. Hiszen a magyar sajtó nagy ve­zérkarának látogatását végre is annak kö­szönheti Szeged, hogy valahára megszervez-; kednek az ő ujságirói is. Különben is el kell ismernie mindenkinek, hogy a szegedi újságírók igazán nincsenek terhére a maguk dolgaival a közönségnek 6 ez egyszer nekik is jussuk volna pro domo beszélni. Nem tesz-: szük, mert a kérkedést csak olyan Ízetlennek tartanánk ezen a napon, mint sebeink mu­togatását. Csak egy szerény kérni valónk van. Abból az ünnepi lelkesedésből, amely,! holnap körülveszi a sajtót, tegyünk el valamitj a hétköznapokra is. És abból a hódolatból,1 amely méltán kijár a sajtó fejedelmeinek és, főméltóságainak, jusson valami megbecsülés a toll helyi közkatonáinak éss kétkézi nma- ; kásainak is. Opel rakétakocsija a második prébautnál felrobbant és teljesen elpusztult saság által előidézett légnyomásnak élőlényről gyakorolt hatását kipróbálják. A startlövés után (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.') Hannoverből jelentik: Burgwédel mellett egy használaton kivüli vasútvonalon ma volt az első kísérlet Opel »Rak. 111.« rakétakocsijá­val. A kísérlet sikerült. Egy rakéta szétrob­bant és a robbanás nem okozott kárt. A kí­sérletet számos meghívott vendég nézte végig. A tudományos intézetek ós a 6 ajtó képviselői is megjelentek. A Wolff-iroda jelenli: A1 Rak III. második próbaútján négyszeres rakétákat helyeztek el és egy macskát tettek a kocsiba, hogy a gyor­a Rak. III. Rakétái óriási tűzzel és borzalmas detonációval felrobbantak -i A lökés ereje csaknem ugyanabban a pilla-' natban a Rak. Ill-at a sínekből kivetette, ugy. hogy jobboldalt felfordult. A kocsi teljesen elpusztult. A második kísérlet tehát balul ütött ki és egyelőre további kísérletek nem végez­hetők. * Munkásasszonyok kövekkel dobálták meg a „sasokat1, (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése A J hoztak ki, akiket a hunkásasszonyok kövekkel csillaghegyi téglagyárban szombaton este ki­sébb összetűzés volt a gyár szociáldemokrata és fasiszta munkásai között. A szombati bér­kifizetéshez a fasiszta munkások 30 »Saste dobáltak meg. Már már veszedelmesre for­dult a helyzet, amikor a helyszínre érkező csendőröknek sikerült a verekedés elfaiulá-. sát megakadályozniuk. Radios állapotai súlyos Háromszázezer ember Jeleni meg a zágrábi temetésen' (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bel­grádból jelentik: Dr. Singer bécsi profesz­szor ma este visszautazott Bécsbe. Radics Ist­ván állapotára vonatkozólag kijelentette, hogy különös tekintettel a cukorbetegségére, az ki­elégítő, amennyiben szükségesnek mutatko­zik, ismét vissza fog térni Belgrádba. A ma este kiadott kommüniké Radics álla­potát komolynak mondja, mert láza emelke. dett. A közvélemény nagy érdeklődéssel várja a beteg állapotáról szóló híreket, mert a pa­rasztvezér mielőbbi felgyógyulásától várják a felkorbácsolt szenvedélyek lecsillapodását. Belgrádi politikai körökben Radics üzenete, amelyet Pribicsevics olvasott fel a zágrábi temetésen,. jó benyomást' keltett. Az üzenet azt a reményt kelti fel, hogy sikerülni fog a politikai válságot meg­oldani. Radics Pál és Basaricsek György temetése roppant nagy közönség részvételével, minden incidens nélkül folyt le Zágrábban. A szkup­stinának valamennyi pártja képviseltette ma­gát a temetésen, csak a demokrata- és radi­kális párt képviselői nem jelentek meg Nem képviseltette magát a kormány sem A teme­tésen mintegy 300,000 főnyi tömeg jelent meg, Zágrábban.

Next

/
Thumbnails
Contents