Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-23 / 141. szám

~f$58 junft'is ?3 «KHR1B CÉLÍfSerAEÖRSZAG &otlka-&xavaK a ttoitlca-poríré§o& Shakespeare mondta: »Vannak dolgok egen S földön jó Horatia, melyeket bölcselmetek felfogni inem képes.« Igy volt húsz hónappal ezelőtt, amikor a beteg főkapitány ágyához elhoztak egy leve­let: El Szegedről! És igv van most is. ami­kor a toU leirja s a szem elolvassa: Bottka Sándor meghalt. Vannak dolgok égen s földön jó Horatio... • Régi beszélgetések merülnek föl most, hogy a szive nem ver többé. Amikor elszenderüit a napi riport-hajsza, amikor egymással szem­ben ült a főkapitány és az újságíró a bezárt ajtók mögött a három órai harangok zugá­sában. Amikor régi álmodások és uj tervez­getések lelkesültek az elcsöndesült hivatal pi­henésében. A régi szavak zengenek most és egy régi riport, ami akkor Íródott, amikor egy éve mult az áthelyezésnek. Lefojtott és eltitkolt keserűséggel, de erő­szakos mosollyal mondta a főkapitány az el­helyezés egyéves fordulóján (a régi riport beszéli ezt): — Most már nagyon jól érzem magam, nyu­godtan és zavarok nélkül. Most látom csak, mennyire rámfért ez a nyugodtság, mert ami­kor fölkerültem ide őt zaklatott szegedi év után, öt permanens esztendő multán, akkor éreztem csak, hogy mi volt az az öt év i,. És a régi riport mást is beszél. Az elmúlt őt évről akkor igy beszélt a főkapitány: — Néha azt hittem, helytelenül járok el, amikor igyekeztem minden erővel megvédeni a békét. Néha azt hittem, mesterségesen fojto­gatom el a kicsapongó gőzöket és egyszer majd megtörténik a kazánrobbanás. De most azt érzem, az idők engem igazoltak. Szeged nekem adott igazat. Szegeden nem volt sis­tergés és elmaradt a kazánrobbanás is . ., Meg kellett őriznem az ucca békéjét és a pot­yárok nyugalmát. Azért vagyok rendőr. . . Úgy érzem, nem kell semmit sem megbánnom. A régi szavak zengenek most és felmerül egy régi riport. * \ _ • Négy év előtt egy anzikszot küldtem a fő­kapitánynak. És akkor Párisba visszairt egy levelet. Talán szabad most ideirni néhány fiott ka-szót: ».. .. Remélem, Párisban léte alatt meggyő­ződött már arról, hogy az egész világ egy falu, amelynek legfeljebb cifrábbak egyik­egyik uccájában a kirakatok s főbb bánattal vannak kikövezve másutt a járdák. . (Ezek a Bottka-szavak talán egy kicsit job­ban a napfényre hozzák a főkapitány arcá-. nak vonalait.) • És legutóbb is irt egy levelet. Ezt a levelet meg kellett őrizni és a főkapitány bizonnyal megbocsájt, hogy ide állitom most az újság acetilinjének kévéjébe. Szeretném, ha a fő­kapitány portréja tisztán és árnyék nélkül maradna meg az emlékezés érzékeny virágai között. így irt Szegedről a főkapitány: ».. . . beszélgetésünknek az volt a lényege, hogy mostanában nem mehetek vissza Sze­gedre. Amikorra pedig az idők folyása majd engem igazol, akkorára én már rozzant és rokkant leszek, aki legfeljebb azért látogat­ha'ok el Szegedre, hogy örvendhessek annak a szép városnak s büszke lehessek derék kö­zönségére. Az én nevemnek egyszer kell még meg­jelennie a szegedi nyilvánosság előtt. Ha majd históriai tárgyilagossággal irjameg valaki évtizedek múlva'a mai Szeged történetét, ak­kor nekem kell a legszebb pár sort kapnom. Lássa, nem is vagyok éppen szerény, de ma nem lehetek Szegednek hasznára. .... Szenvednem kell olyan bűnért, ami­ben igazán nem vagyok vétkes, mert hiszen politikai szempontból éppen az a legnagyobb hibám, hogy tárgyilagos vagyok, tehát nem tudok páilember lenni.« És a megrendítő befejező sorok: »Csak arra kérem, ne feledje el soha, ami­kor rólam lesz szó, hogy a szegediek szere­tetééri már eddig is olyan árat kellett fizet­nem, ami családom exislenciáját veszélyeztette. Nekem pedig még sok éven át családommal szemben is megmaradnak a kötelezettsé­geim . . .€ És a toll leirja most. a szem elolvassa: Bottka Sándor meghalt , Shakespeare mondta: >Vannak dolgok egen j s földön, jó Horatio. . .« vér György. Huszonnégy évi és iizhóiiapl börtönbüntetést smhotí ki & törvényszék a pénzhamisítás! porfeen Kiss Istvánt hat évre, Szerencsés Fekete Verái hét évi fegyházra ítélték . (A Délmagyarország mun katársától) « A törvényszék Vild-tanácsa háromnapos fötárgya­j lás után pénteken délután hat órakor hirdette ki j ítéletét a monstre pénzhamisitási ügyben. Délelőtt > a perbeszédek hangzottak el, majd a bíróság fél­beszakította a fötángyalást és az itéletkibirdetés idejét délutánra tűzte ki. Az itélelkihirdetés órájára zsúfolásig megtelt ér­deklődőkkel a hatalmas esküdtszéki terem. A bí­róság hat órára lett kész az ítélettel. A vádlottak­idegesen ültek helyükön. Bozófcl Jánosné minden negyedórában összeesett. Aránylag Szerencsés Fe­kete Vera és Kiss IstváD voltak a legnyugodíab­bak. Őket már nem érhette meglepetés. A bíróság az összes vádlottakat bűnösök­nek mondotta kl. Részben pénzhamisítás, részben hamispénz csalárd használatának h&nletlében. A törvényszék ezért Kiss Istvánt hal évi fegy­házra Ítélte. A bíróság az itdlet kiszabásánál sú­lyosbító körülménynek vette Kiss konok meg­átalkodottságát, mivel két ízben is szabafiáfcna helyezték és mindkél esetben isméi pénzhamisítás­ba kezdett, Mé«rárns Kálmánt egy évi börtönre, ördög Fe­rencnét két éri fegyházra, Otpafc Tlonát egy év és hat hónapi, Kiss Istvánnét hat hónapi, Mé­száros Györgynél hat hónapi, ifj. Halász Mihályt egy év és hat hónapi, Kulcsár Ferencet egv évi Oratovics Alajost egy évi, Btuóki Jánosnét egy évi és hat hónapi, Kecskeméti Jánost egy évi és tíz hónapi. Rozúki Jánost egy évi és hat hónapi) Kecskeméti Jánosnét hal hónapi börtönre, mig Börcsök Józsefet két évi cs hal hónapi. Szerese-és Fekete Verát pedig két évi fegyházra ítélte. A bíróság rövid indokolásában kimondotta, hogy a főtárgyaláson bebizonyítást nyert, hogy a vádlottak nyerészkedési célzattal pénzt hamisítottak, részben pedig csalárd fon­dorlattal forMJiomhn hozták a hámi« pénzl. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem feleb­bezést jelentett be. A gyáripar képviselete a felsőházban Wtmmer Fülöp Irta: Mosl, hogy e képviselet ügye két évi szinte regénybe illő vajúdás után véglegesen elin­téztetett, helyénvalónak látom e kérdést még egyszer az érdekeltek elé vinni és rámutatni arra, hogy mennyire helytelen módon olda­tott meg ez a kérdés, a vidéki gyáripar sé­relmére. Az eredeti (1926. XXII.) törvény és az erre vonatkozó első, 10.182/1926 számú rendelet szerint a hét kereskedelmi és iparkamara ál­tal hat felsőházi tag volt választandó, még pedig két kereskedő, két gyáriparos és két kisiparos, akik közül egyik-egyik a budapesti, másik-másik pedig valamelyik vidéki kamara tagje. A GyOSz már a választási mozgalom leg­kezdetén azt a különben jogos álláspontot foglalta el, hogy a szövelség elnöke Fellner és a szövelség alelnöke Chorin képviseljék a gyáripart a felsőházban, de mivel Fellner nem voll kamarai tag és mivel a fenlemlitett rendelet szerint mindketten, mint budapesti gyáriparosok, nem voltak megválaszthatok, ugy véltek ezen segíteni, hogy kijárták a mi­nisztérium 11.064/1926 számú rendeletéi, amely­nél fogva az első választás ugy végződött, hogy megvélasztotlák Fellnerl, mint buda­pesti, Chorint pedig mint vidéki (pécsi) gyár­iparost; megválasztottak továbbá három ke­reskedőt, Belalinyt, Székácsot és Sesztinát, evvel szemben csak egy kisiparost, Pálfy Dánielt. Felebbezés folytán a közigazgatási biróság ezl a választást megsemmisitette, minek foly­tán a hét kereskedelmi és iparkamara, a GyOSz és főleg a kormány azon feladat elé álliilatlak, hogy a közigazgatási biróság által, különösen a 11.064/1926 számú rendelei miatt megsemmisített első választás pótlásául ujabb, feltétlenül törvényszerű választás mód­jában állapodjanak meg. Helyes volt az az igyekezet, hogy az első megsemmisitelt választás alkalmából a felső« házba kiküldöli tagok lehetőleg ujből meg­választassanak. E célból a budapesti kamaránál nagyon helyesen ahoz a kormány állal is elfogadott elfáráshoz folyamodtak, hogy a kormány a budapesti kamara elnökét, Belatlnyt a felső­ház örökös tagjává nevezze ki, amivel egy­úttal kifejezésre Jut az, hogy a kinevezés a budapesti kamera mindenkori elnökét meg­illeti. Ezáltal a budapesti kamara alelnökének, Székácsnak, valamint SeszIInának, mint vidéki kereskedőnek újbóli törvényszerű megválasz­tása biztosítva volt. Ahelyett azonban, hogy e példát köveive, a CyOSz is csak Fellner elnök kinevezéséi kérte és kétségtelenül éppoly könnyen keresz­tülvitte volna, — amely esetben biztosítva volt Chorin megválasztása, érintetlen maradt volna a kereskedelmi kamarák, illetve a ke­reskedelem és ipar szabad választásának elvi­leg fontos joga és igy még egy „vidéki gyár­iparos" kiküldése is, azzal a mindenkit kielé­gítő eredménnyel, hogy 1. a OyOSz elnöke és alelnöke képviselje a gyáripart a felsőházban, 2. a kamarák választási joga érintetlen ma­rad és 3. a vidék is hozzájut az ő vidéki gyáripari BCWROSI MOZI ..J^'^l K. ö R O M O Z I juniu! 23., U-tn, szombaton és vasárnap 1 © 8 8 1» E tábornok utolsA Utii Rémiből Klngsbavig. H SZEMEN fslandon jf Köhi, Hülinefeld es I-iizmauritze startja és érkwése ünnepléséről készült helyszíni felvétele*. H Azonkívül: C "P E IF) C 1 SP 1LM Balzac világhírű regénye: JflilEwiSlLK ! Dráma 8 felvonásban. Főszereplő: ElUabelh Bergner. |j Dénes Oszkár, Radó Sándor * Radó Teri 1 Mii mond az Ali Saba fllmoperett 3 film és 3 színpadi részben. Szövegé' Harraath Imre, zenéjét Márkus Alfréd irtó. • Azonkívül: • Unnlmirira »AirRomantikus történet 8 telvnnásbin. Főszereplő I B MULHIIIDNRC LUTSAJA. Vlrqln'a VaIly és Georor O'Brlon. I Előadások kezdete: 5, 7, 9, vasar- és ünnepnap 3, 5, 7,9 órakor. Előadások kezdete izomba'on fél 6 és 0 órakor. vanárn p 3, fél 6 és 9 órakor. g

Next

/
Thumbnails
Contents