Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-22 / 140. szám

1928 junius 22 DÉLMAGYARORSZÁG Hiért kevés a forgalom a szeged—temesvári gyorsvonaton (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Détmagyarország, hogy dr. Szívessy Lehel ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag indítványt nyújtott be a polgármesterhez, hogy a törvényhatóság kérje a kereskedelemügyi miniszter közbenjárását a jugoszláv kormánynál a temesvári vonalon utazók vizumdijának leszállítására. Mig ugyanis az Olaszország felé utazóktól a jugoszláv kormány csak 10 dinár álutazási vízumdíjat szed, a temesvári forgalomban puszta átutazás esetén is 150 dinár teljes vízumdíjat kell fizetni, ami a forgalom kifejlődését természetszerűleg megbénítja. Mint illetékes helyről értesülünk, ez a kérdés már hosszú Idő óta foglalkoztatja a hivatalos köröket, amennyiben a szegedi és temesvári kereskedelmi és iparkamarák még 1926 novemberben, mikor a vonal megnyitása először került komoly formában szóba, saját kormányaik figyelmét felhívták, hogy már a megnyitás előtt történjék intézkedés az átmeneti vízumdíj életbeléptetésére. Ez a tény a magyar körökön kivül fe!;vő okoknál fogva nem történt meg. Az idén, mindjárt a temesvári gyorsvonat beállítása után, a szegedi és temesvári kamarák ismét előterjesztéssel éltek kormányaiknál, hogy Belgrádban a szükséges lépések megismételtessenek. Ugyanezen alkalommal szóvátették azonban az ui gyorsvonatok indokolatlanul hosszú menetidejét is, ami szintén egyik akadálya az utasforgalom fellendülésének. Ezek szerint feledékenység nem történt — közlik illetékes helyen —, hanem egy olyan nehézséggel állunk szemben, amely eddig még nem volt megszüntethető, noha sürgős elhárítása nem is annyira magyar, mint inkább nemzetközi forgalmi érdekből igen kívánatos volna. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI LXVII, Magyar Adria Egy újságíró társam, Garády (Gauss) Viktor e század első éveiben lekerült a szülővárosába, Fiúméba, ahol a tengerészeti hatóság épületében egy kis akváriumot létesített, melynek ő lett a vezetője, minden hivatalos minőség nélkül, valami igen csekély fizetéssel. De címet, azt kapott: »halászati szakértős lett a tengerészeti hatóságnál. Szakértelmére azonban eleinte csak akkor reflektáltak, ha valaki »emberevő cápát« fogott a Quarneroban: ilyenkor Garádynak kellett megállapítania a cápa nemét, mert a him cápáért más jutalomdijat fizetett a hatóság, mint a nőstényért. Szterényi államtitkár 1908 nyarán Garádyt, noha nem volt semmi formális kvalifikációja, kinevezte a tengerészeti akadémia tanárának, de a tanítás alól fölmentette és az akvárium vezetésével bizta meg. Garády előszeretettel »Bíologiai Állomás.'-nak nevezte az akváriumot, melyben azonban semmi tudományos munka nem folyt. Garádynak igen nagy ambíciója volt, hogy az jÁllomást fejlődjék s ezt az ambíciót jogosultnak tartottam. 1908-iki látogatásom alkalmával Leidenfrost Gyula budapesti tanárjelöltet is ott találtam az »Állomásion: ha jól emlékszem, ő volt az első, aki ott tudományos kutatást végzett: a »Szent Péter hala«.-, vagy valami hasonló nevü halacska koponyaszerkezetét tanulmányozta. 1908 őszén Leidenfrost többszőr felkeresett Budapesten az »Állomása ügyében. Érintkezésbe léptem a zoologusokkal, értekezleteket tartottunk idősb Entz Géza professzornál az egyetemen s elhatároztuk, hogy a Tengeri Biologiai Állomás ügyében memorandummal fordulunk a kormányhoz. Entz professzoron kivül dr. Daday Jenő műegyetemi és dr. Rátz István állatorvosi főiskolai tanár és dr. Horváth Géza nemzeti muzeumi osztályigazgató irta alá a memorandumot, mely az első betűtől az utolsóig az én müvem volt, noha az én nevem nem szerepelt rajta. Igen büszke I voltam rá, hogy a zoologia legkiválóbb tudósai annyira helytállónak tartották a memorandumomat, hogy változtatás nélkül elfogadták és aláírták. A kormány azonban a memorandumra még csak nem is felelt; a kultuszminisztérium ugy vélekedett, hogy ez az ügy a kereskedelmi minisztériumra tartozik, a kereskedelmi minisztériumban pedig a tengerészeti ügyosztálynak akkoriban véletlenül olyan főnöke volt, aki »ki nem állhatta« a tengert. Ennek az ügynek nem is lett volna folytatása, ha nem én lettem volna benne. Mindent elképzelhetőnek tartottam, csak azt nem, hogy egy "gy, amelyben benne vagyok, ne sikerüljön. Kinyomattam tehát a memorandumot és az összes szakembereknek megküldtem. Azután irtam és kinyomattam egy röpiratot »Magyar Adria« cimmel, névtelenül és ebben fölvetettem egy oly bízottság alakításának tervét, amely bizottság az Adriával kapcsolatos kérdéseket tanulmányozná. Mindenüvé eljuttattam ezt a röpiratot, ahol az Adria iránt valami érdeklődést reméltem. Tömérdek helyeslő és bátorító levelet kaptam a legkiválóbb tudósoktól és hajózási szakemberektől. Erre kidolgoztam és kinyomattam a Magyar Adria Egyesület alapszabályainak tervezetét és szétküldtem az érdekelteknek hozzászólás céljából. Ez mind nemcsak sok energiát, de némi pénzbeli áldozatot is követelt tőlem, mindenesetre sokkal többet, mint amennyit a feleségem erre a közügyre fordithatónak tartott; a jó lélek mindig sóhajtva adta oda a nyomtatványokra és egyebekre szükséges összegeket a háztartási pénzből, de mindig odaadta. A dolog már jól előre haladt, mikor arról értesültem, hogy Gohda Béla miniszteri tanácsos egy Magyar Tengerészeli Egyesület alapítását tervezi. Elmentem tehát Gonda miniszteri tanácsoshoz, ki akkor a vasúti, hajózási és posta-tanfolyam igazgatója volt s egy perc alatt megegyeztünk abban, hogy nem a Magyar Tengerészeti Egyesületet, hanem a Magyar Adria Egyesületet fogjuk megalapítaniössze is hívtam az alakuló közgyűlést a Magyar Tudományos Akadémia üléstermébe, 1908 november végén. A közgyűlés napján reggel egy minisztériumi szolga megjelent a lakásomon (1907 őszén a Kinizsy-utca 23. sz. házba költöztem, mert már legalább négy szobára volt szükségem). A szolga üzenetet hozott: Szterényi József kereskedelmi államtitkár ur hivat. Tíztől kettőig az államtitkár ur előszobájában ültem, holott tőle nem kértem és nem kívántam egy szál gyufát sem. FIGYELEMI A Korzó Mozi előadásai pénteken és szombaton fél 6és9 órakor, vesárnap 3, fél 6éí9 óraikor kezdődnek BHlWI'.WftMMUWB'VH1 *'».MIMII W—Hl Az audencia azután csak egv percig tartott: őméltósága azt kérdezte, hogy a Magyar Adria Egyesületben ki lesz az elnök? — Mindenesetre Gonda Béla, — feleltem.Láttam, hogy ez nem nagyon tetszett őméltóságának. aki kijelentette, hogy jelen lesz az alakuló közgyűlésen. Rögtön Gonda miniszteri tanácsoshoz siettem, aki elmondta, hogy nem dicsekedhetik Szterényi őméltóságának támogatásával. Még aznap délután azt hallottam, hogv Gondát aki sokáig volt a tengerészeti ügycsztály élén, Szterényi államtitkár ur helyezte Id a minisztériumból a közlekedési tanfolyaimok élére. Mindez azonban nem halott ráim; pár heti együttműködésünk alatt már tapasztaltam, hogy Gonda miniszteri tanácsos nagyon lelkes ember és óriási energiáján benne tétlenségre kárhoztatva. Megfigyeltem azt is, hogy széles látókörű és teljesen elfogulatlan ember, jó szónok, — általában a legkitűnőbb és legmagyarabb koponyák egyike. A xszak-kőrőknek«, melyek mögöttem sorakoztak, kiadtam a jelszót: Gonda Béla lesz az elnök vagy senki. Az alakuló közgyűlés előtt az akadémia elnöki szobájában Berzeviczy Albert, akit a loyalitás utolérhetetlen mintaképének tartok, előre elmondotta nekem, hogy mivel fogja megnyitni az ülést és kérdezte, hogy ne hagyjon-e ki valamit a beszédéből, vagy ne vegyen-e bele még valamit? Én egyszerűen el voltam ragadtatva ennek a bestédnek az eszméitől. Az ülésterem zsúfolva volt. Berzeviczy elmondta beszédét az Adria szerepéről a régi magyar-olasz kulturkapcsolatokban A beszéd hatása igen nagy volt. Utána, mint referens, én ismertettem a megalapítandó intézmény feladatait és szerkezetét. Szterényi államtitkár ur is beszédet mondott arról, hogy egy ily intézmény nagyon jelentős és hasznos lehet; megigérte közreműködését és támogatását, de hogy a dolog nagyobbszabásu legyen, több előkészületet kivánt. Erre dr. Csánky Dezső országos levéltáros indítványozta', hogy halasszuk el a megalakulásL s a további előkészítés céljából Berzeviczy Albert elnöklete alatt alakitsunk egy nyolctagú bizottságot. Nem tartottam célszerűnek, hogy erőltessem a dolgot s hozzájárultam a halasztáshoz, tannál is inkább, mert Szterényi államtitkár odajött hozzám és ezeket mondta: — Küldjön táviratot Garádynak, hogy a tengerészeti hatóság vezetőjének jelentse be, hogy szolgálati ügyben felrendeltem Budapestre. Majd együtt megbeszéljük ezeket a dolgokat. Garády már másnap itt volt Budapesten s azután itt »lógott« vagy tiz napig, de nem tudott az államtitkár elé jutni. Ugyanalckor itt járt Paolo Orano is, az olasz »szabadjgondolkodók« vezére is, akinek eszméivel ugjyan nem ériettem egyet, de akit mint iró-müvészt nagyon sokra becsüllem. Orano későbbi nagysikerei igazolták, hogy őt helyesen Ítéltem meg. Garády végre is dolga végezetlen ment b'aza Fiúméba. Az elhalasztott alakuló közgyűlésen választott »előkészítő bizottság« semmi életjelt nem adott magáról. Januárban irtam Berzeviczy őexellenciájának, hogy »miután nem engedem, hogy az én nevemhez valaha is »egy oly akció emléke tapadjon, melyet megkezdtem, de be nem fejeztem«, — kérem ÍRPI VARASI M O ZI Junius 22., 23., 24-én, »»E/a^S/^S*«^»»» 1* ££ * pAníPií^,, ílnm «>nn „„rfrnap K. O R Z O M O I junius 22, 23. 24 én, péntektől vasárnapig g r sfcl © 1 1» E lábornok utolsó utfa Rómából Kírgsbayig. ftiandon K K«hi. Hühnefeld és Fitzmauritze startja és érkezése ünnepléséről ¡¡észült helyszíni (elvételek. Azonkívül E n C 1 SS AM rtalzac világhírű regénye ^¿EKELg Irlo H Dráma 8 felvonásban. Főszereplő: Eílsobeth Hergner. Dénes Oszkár, Radó Sándor Radó Teri! Mit monű az Ali Baba | filmoperett 3 film és 3 szlnpsdi részben. Szövegé- H.irmath Imre, zenéjét Márkus Alíríd írta. • Azonkívül; fl Unnfmavlra rAiréil Romantikus történet 8 felvonásban, Főszereplő H U niilUntdrllB !U2Sd|Ü. VírqíMa Vally és Georoc O'Brie.n. I Előadások kezdete: 5, 7, 9, vas«r- és ünnepnap 3, 5, ?, 9 órákor. Előadások kezdete péntek, «zcmba'on tél 6 és 9 órakor, vasárnp 3, fél 6 és 9 órakor, g