Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-11 / 107. szám

1928 május M. DÉLMAGYARORSJAG Bíró Benő ellen nem rendelik el a fegyelmi eljárást Nyugdíjas tisztviselő ellen csak hivatal vesztéssel büntetendő vétség esetén van értelme a fegyelminek (A Délmagifarország munkatársától.) Meg­frta a Délmagyarország, hogy a szegedi ítélő­tábla a felebbviteü tárgyaláson helybenhagyta fc törvényszék felmentő ítéletét abban a ré­gen húzódó rágalmazási pörben. amelyet Biró Benő nyugalmazott műszaki tanácsos, a vá­rosi mérnöki hivatal volt helyettes vezetője Inditott Csonka Endre nyugalmazott városi mérnök ellen. A pör alapja az volt, hogy Csonka Endre többek jelenlétében azt állí­totta Biró Benőről, hogy az negyvenzere darab kedvezményes áru téglát kért attól a tégla­Igyártól, amely szállítója volt a városnak. A törvényszék annak idején lefolytatta a bizonyí­tási eljárást és annak eredménye alapján megállapította, hogy Csonka Endre állítása megfelel a valóságnak, hogy Biró Benő maga­tartása sértette a közhivatali ethikát Ezért Csonkát fel is mentette a vád alól. A felmentő ítéletet indokai alapján most a tábla is hely­benhagyta. Ez az itélet nagy feltűnést keltett a város­ban, különösen a városházán beszélnek róla ¡Bokát A táblai ítélethirdetés után olyan hirek terjedtek el, hogy a polgármester fegyelmi el- i Járást indíttat Biró Benő ellen, aki nyugdíj- | han van ugyan már, de azért aktív szolgálata idején kifejtett hivatalos ténykedéséért fegyel­mileg még ma is felelős. A Délmagyarország munkatársa kérdést in­tézett ebben az ügyben a polgármesterhez, aki a kővetkezőket mondotta: — A fegyelmi eljárás megindításának eb­ben az esetben nincs helye, mert az a cselek­mény, amelyet a város egyik nyugdíjas tiszt­viselője, aktív korában állítólag elkövetett, nem oly súlyos fegyelmi vétség, hogy büntetése állasvesztés, vagy hivatalvesztés lehetne. Nyu­galomban lévő tisztviselő ellen pedig csakis akkor lehet fegyelmi eljárást indítani, ha olyan súlyos fegyelmi vétség terheji, amelyért hivatalvesztés járhat, vagy amely miatt az anyagilag megkárosított város kártérítési pört indithatna ellene. Biró Benő esete egyik fel­tételnek sem felel meg. Amit az itélet szerint elkövetett, az tényleg fegyelmi vétségnek szá­mitana, ha még aktiv szolgálatban lenne, de nem olyan súlyos természetű fegyelmi vét­ség, hogy a nyugdíj elvesztésével lehetne meg­torolni. Enélkül pedig a fegyelmi eljárás meg­indítására nincsen ok. Az ipartestület ellenzéki listáiénak elnökjelöltje Gombos István, társelnöke Kis Géza Alelnökük: Hoifács Undor, Váradi Márton és Czeglédi Lajos (A Délmagyarország munkatársától.) A' A közelgő ipartestületi választások hivatalos Jelöléseit — mint ismeretes — már publikál­ták. Ezeket a jelöléseket nagy felzúdulással fogadta Szeged iparostársadalma, mert nem látott egyebet, mint azt, hogy újból a régi reakciós elemekkel akarják kormányozni a kisiparosságot. Különösen Takács Béla és Metzger Péter jelölését kifogásolták erősen, tőleg az előbbiét, aki annak idején felborí­totta az iparosbékére irányuló tárgyalásokat. Körmendy Mátyást bukott embernek tekin­tik már saját szakosztályában is, amelynek je­löltjei közül tudvalevőleg az u emberei egy­től-egyig kibuktak. Nagy örömmel fogadja most Szeged kis­iparossága a csütörtökön este nyilvánosságra hozott ellenzéki jelölésekel, amelyek régi, ki­próbált és érdemes iparosokat óhajtanak az ipartestület élére. Néhány héttel ezelőtt a Reffay-vendéglőben tartott értekezletet az ipar­testület ellenzéke, amely kilenctagú jelölő bi­zottságot küldött ki. Ez a bizottság csütörtö­kön este az ipartestület élére a következő ve­zetőséget jelölte: Elnök: Gombos István szabómester. Társelnök: .Kis Géza mészárosmester. Alelnökök: Hodács Andor kocsígyárló, Vá­radi Márton cipész, Czeglédi Lajos asztalos. Számvizsgáló bizottság: Bokor Adolf dro­guista, Suhajda József cukrász, Czétényi Jó­zsef cipész, Kertész József női szabómester, Schatz Izsó szabómester. Az elnökségi tagok nevei már a csütörtöki előljárósági ülés előtt és után is szóbakerültek és a jobboldaliak is elismerték, hogy ez a lista nagyon jól válogatta ki az iparosérde­kekért szakadatlanul harco'ó iparosokat Az ellenzék bizakodó hangulatban, a győ­zelem biztos tudásában várja a vasárnapot, i amikor a Széchenyi Moziban egységes front­! ban sorakozik fel a baloldal jelöltjei mellett. Nem folynak be a város bevételei Háromszázhúszezer pengőre rug a haszonbérhátralék — Nincs pénz tűzoltó­felszerelésre (^4 DéJmagyarorszáa munkatársától.) Dr. Pálfy József tanácsnok, az előljárósági ügy­osztály vezetője kedden és szerdán Popp Ferenc tűzoltóparancsnokkal együtt Budapes­ten járt, hogy a szükséges tűzoltó felszere­lési tárgyak megvásárlásáról tárgyaljon az ajánlattevő gyárakkal. A tanács, mint ismere­tes, elhatározta, hogy hozzájárul a tűzoltóság fölszerelésének százhetvenezer pengő értékű uj felszerelési tárggyal való kiegészítéséhez, ha ezt tiz esztendő alatt kell csak évi tizen­hétezer pengős részletekkel kifizetnie. A költségvetésben ugyanis csak tizenhétezer pengő szerepel a tűzoltóság felszerelésének kiegészítésére. Pá!ly tanácsnok a csütörtöki tanácsülésen bejelentette, hogy Budapesten megtekintette a kiszemelt gépeket, azonban a számvevő­ségtől nyert értesülése szerint a vásárt el kell halasztania a városnak, mert a szüksé­ges fedezet nem áll rendelkezésre. A költ­ségvetésileg előirányzott bevételek ugyanis nem folytak be teljes mértékben. Ez a bejelentés nagy Iehangoliságot kel­tett a tanácsban és ezt a lehangoltságot még fokozta a polgármester kijelentése: — Bizony a városrendezési munkálatokkal is várnunk kell — mondotta a polgármester —, mert a város bevételei megközelítőleg sem valósulnak meg olyan mértékben, mint ahogyan a költségvetés összeállítása alkal­mával gondoltuk. A bérlők nagyon nehezen fizetik a földbéreket, eddig háromszázhúszezer pengő a föld­bérhátraték, a tenyészállatok eladásából ötvenkétezer pen­gőre számítottunk, ehelyett csak tizennyolc­ezer pengő folyt be. Kevesebb a kereseti adó, a forgalmi adó, csökkent a vámjövede­lem is. Ennek a nagy visszaesésnek az álta­lános és egyre fokozódó ipart és kereske­delmi pangás az oka. Sok mindent el kell halasztanunk a Jövő évre, valószínűleg azokat a városrendezési munkálatokat is. amelyeket az idei program Keretében kívántunk elvé­geztetni. A tanács tagjai néma csöndben hallgatták ezeket a bejelentéseket. Senki sem akadt, aki az elhalasztás gondolaiával szemben ki­fejtette volna, hogy a városi munkálatok el­odázása még fokozza a pangást és annak következményeképen a városi Jövedelmek még jobban visszaesnek. A tanács tagjai megjegyzés nélkül vették tudomásul a pol­gármester bejelentéseit. Eladja~e a város a telepek házhelyeit? A polgármesterhelyetles el akarja adni, a polgármester ellenzi az eladást — A vasuiasfelep lelkeit eladják (A Délmaqy arország munkatársátólA1 vasutastelep lakói beadványt iné/ztek a vá­ros tanácsához és azt kérték, hogy a város adja el nekik örökárban öröktulajdonul azo­kat a házhelyeket, amelyet örökbérlet for­májában kaplak a becsérték négy százaléká­nak megfelelő évi bér ellenében és amelyen felépítették házaikat. Fodor Jenő polgármes­terhelyettes a csütörtöki tanácsülés elé ter­jesztette a vasutastelepiek beadványát és azt javasolta, hogy a város teljesítse ezt az in­dokoltnak látszó kérelmet, de ezzel kapcso­latban mondja azt is ki a tanács, hogy a város körül létesített lakótelepek, a Somogyi­telep, a Rokkant-telep házhelyeit is hajlandó örökáron eladni a jelenlegi bérlőknek. A pol­gármesterhelyettes számítása szerint a tele­pek házhelyeinek eladása esetén körülbelül 1,700.000—1,800.000 pengő folyna be a vá­ros pénztárába, ameiy évente tiz-tizenkétezer pengő kamatjövedelmet hozna. Ez pedig lé­nyegesen több, mint a telepek jelenlegi bér­jövedelme. A város tehát a házhelyek el­adásával kétségtelenül jó üzletet csinálna. A polgármeslerhelyettes javaslata fölött hosszabb vita indult meg. A polgármester határozottan állást foglalt a javaslat tllen, amelyet nem tart időszerűnek: — Az embereket gyarlóságuknál fogva ál­landóan csiklandozza az a vágy — mondotta —, hogy öröklulajdonul szerezze meg azt a telket, amelyben lakik. Éppen ezért,_ ha most a város lehetőséget teremt arra, hogy a te­lepek lakói megvásárolják házhelyeiket, mind­egyik igyekezni fog a szükséges pénzt vala­hogyan előteremteni. A telepek legtöbb lakója azonban nagyon szegéűy ember, aki saját­kezüleg építette fel kezdetleges házát az ol­csón bérelt telken és az anyagot kölcsönből szerezte be. Ha eddig ki is fizette a felvett kölcsönt, most ujabb kölcsön után nézne, amely azután kis ingatlanát tizenkét-tizen­négy százalékos kamattal terhelné meg a je­lenlegi hitelviszonyok mellett. Ez a kamat pe­dig tönkretenné a kisegzisztenciákat. A város különben is csak akkor adhatná el a telepek házhelyeit, ha mind eladhatná, mert annak semmi értelme nincsen, hogy egy-egy uccá­ban csak két-három telket adjunk el, a többi pedig a városé maradjon. — London legelőkelőbb negyede, a City, ma sem azoké, akiknek házuk van rajta — szólt közbe Berzenczey Domokos. Fodor Jenő azonban kitartott javaslata mel­lett. Azt ajánlotta, hogy a város részletre adja el a lelkeket azzal, hogy a telkek jelen­legi bérlői, ha ebben az évben kifizetik, en­gedményt kapnak, egyébként hat-tíz félév alatt is kifizethetik. A tanács nem hozott végleges határozatot, azt azonban kimondotta, hogy a vasutasoknak a kérelmét, ha a telep minden bérlője meg­vásárolja a telkét, teljesiti. Hegyomlás miatt vonatkisiklás CBudapesti tudósítónk telcfonjeleníése') Milánóból jelentik: Az ancona—brindisi vasút­vonalon szerdán este hegyomlás következté­ben egy személyvonat mozdonya és három zsúfolt kocsija kisiklott. Tizenkét ember mea­27 s^o^ m^besült, .

Next

/
Thumbnails
Contents