Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-08 / 104. szám

DÉLMAGYAKORSZÁG 1928 máju-j $ Mária királyné, Stirbey Barbu és Jorga — Maniu mellett Bukarest, május 7. A Politikának jelentik Bukarestből: A régenstanács, ugy látszik, már nem hajlandó tovább tartani Bratianu kor­mányát. Állítólag Máría királyné és Stirbey Herceg máris állást foglaltak Maniu mellett. • Jorga kijelentette, hogy a rezsim megváltoztatása nemcsak szükséges, hanem elkerülhetetlen is. Bukarest rémes éjszakát élt át Belgrád, május 7. A Pravdának jelentik Bécsből: Romániából kerülő uton érkezett hí­rek szerint Bukarest tegnap rémes éjszakát élt át. A város uccáin paraszt tömegek har­cokat vívtak a katonasággal és csendőrség­gel. Az összeütközések nagyszámú áldozatot követeltek. Hir szerint a bukaresti útvonalon a parasztság és a katonaság közt összeütközések voltak, A katonaság gépfegyverekkel akarta a tömegeknek útját állani, sok helyen azonban a katonai alakulatok barátkozni kezdtek a tüntetőkkel s azokat tovább engedték. A hely­zet rendkívül komoly. A kormány tagjai ál­landóan együtt vannak s hir szerint elhatá­rozták, hogy a legvéresebb eszközöktől sem riadnak vissza, csakhogy magukat ü hatal­mon megtartsák. _ \ A kormány cáfol és enyhit (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.') Belgrádból jelentik: Késő délutáni órákban ismét helyreállt a telefonösszeköttetés Buka­resttel és újból megindulhattak a sajtóbeszél­getések, de a külföldi tudósítók csak olyan anyagot adhatnak, amelyek nem kellemetlenek a kormány számára. Ezekre a tudósítókra minden lekintetben pressziót gyakorolnak, sőt néhány újságírót le is tartóztattak »hamis hirek terjesztése« miatt. Ilyen körülmények között bizonyos óvatossággal kell fogadni az itt következő bukaresti híreket. Bukarestben a mai nap nyugalomban telt el. A rendőrség szerint a tegnapi uccai tüntetése­ken a katonaság nem használt fegyvert. A bukaresti politikai körök hangulata változat­lanul ideges. A politikai helyzet alakulása egyelőre még teljesen bizonytalan. Maniu Gyula, aki vasárnap este indult el Gyulafehér­várról, még nem érkezett meg Bukarestbe, mert többször megszakította útját, hogy mér­sékletre intse a paraszttömegeket. Maniu va­lószínűleg az éjszaka folyamán érkezik meg Bukarestbe. A gyulafehérvári helyzetről még mindig nin­csenek megbízható jelentéseit A lapok egész oldalakon fehéren jelennek meg, mert a oen­zura törölt minden olyan tudósítást, amely a kongresszus utáni eseményekről számolt be. Hivatalos közlés szerint a Gyulafehérvárról elindult parasztlömegek csak Tövisig jutottak, ahonnan hosszas tárgyalások után visszautaz­tak falvaikba és letettek arról a lervükrffl, hogy Bukarest ellen vonuljanak. Bukarest ellen akartak vonulni azok a ko­lozsvári diákok is, akik az ottani parasztpárt szervezeteihez tartoznak. Nagyenyedig el is jutottak, ahol egy vonatot akartak rekvirálni, itt azonban Maniu személyesen lépett közbe és ezután a diákok is elállottak tervüktől. A kormány lapjának közlése szerint a gyu­lafehérvári kongresszuson csak harmincötezer paraszt vett részt. A kormány elhatározta, hogy a jövőben nem engedélyez többé nyil­vános népgyüléseket. Bratianu és Duca a délelőtti órákban kihall, gatáson jelentek meg a régenstanáos előtt. Ügy hirlik, hogy a régenstanács csak május: tizediki nemzeti ünnep után fog végérvénye­sen dönteni. A kormány ismételten hangsú­lyozta, hogy a gyulafehérvári kongresszus va­lamennyi tagja útban van hazafelé és Gyula­fehérváron visszatért a normális élet. Londonból jelentik: Illetékes angol körök­ben a következőkkel magyarázzák, hogy miért akadályozták meg az angol hatóságok annak a két repülőgépnek a startját, amelyen Károly herceget és kiáltványát akarták Romániába vinni: Az angol hatóságok szombaton tudomást szereztek arról, hogy két gép startra készen áll, hogy Károly herceget Romániába vigye. Miután a hatóságok bizonyosra vették, hogy Károlynak nincsen engedélyé a Románia t^ rületén való leszállásra, a két gép startját megakadályozták. Újságírók előtt Károly ugy nyilatkozott, hogy kétszázezer darab kiáltványt nyomatott és boldog lett volna, ha csak tízezer kiált­ványt juttathatott volna el Romániába A Haívany-pör láblal tárgyalásának első napja az Iratok ismertetésével telt el Budapest, május 7. A budapesti ítélőtábla Degré-tanácsa ma délelőtt kezdte meg Hatvany Lajos báró pőrének felebbezési főtárgyalását. A főtái-gyalásra már korán reggel elővezették Hat­vány Lajos bárót, akinek védelmét Baracs Mar­cell látta el A személyi adatok felvétele után az elnök Is­merteti, hogy az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője felebbezést jelentettek be a bűnösség megállapítása, a minősités és a büntetés súlyos­sága miatt. Ezután az elnök belekezdett a Tö­reky-tanács ítéletének felolvasásába. Az ítélet sze­rint a törvényszék hétévi fegyházbüntetésre, 15.000 pengő pénzbüntetésre s 500.000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte el Hatvany Lajos bárót nemzetgyalázás büntette címén. A törvényszék ítéletének rendelkező része után a 120 oldalra terjedő Indokolást olvasta fel Degré elnök Majd Volkmann Jenő birő ismerteti az ügyet. Elmondja, hogy az ügyészség hatrendbeli minő­sített nemzetgyalázás büntette cimén emelt vádat Hatvany Lajos báró ellen, azon az alapon, hogy a vádlott a Bécsben Garami Ernő és Lovászy Márton szerkesztésében megjelenő »Jövő< cimll lapba hat cikket irt, a cikkekben foglaltak alkal­masak arra, hogy a magyar nemzet becsületét sértsék és hitelét csorbitsák. Részletesen elrefe­rálja ezután a tőrvényszéki főtárgyalás anyagát* Elmondja, hogy a Hatvany-ügy iratai 1924 noveníi ber 5-én ad acta kerültek és igy ettől a naptól* számítódik az a cezúra, amely a védelem szerint az elévülést jelenti. A védelem álláspontja szerint ugyanis e naptól kezdve három esztendeig semmiféle érdemleges intézkedés nem történt. Ki kell azonban jelen­tenem, hogy bizonyos intézkedések történtek az elévülési idő alatt Az előadó bíró ezután az inkriminált cikkeket olvasta fel, amelyek közül Hatvany csak egyet vállalt. A külügy! iratok ismertetésére Degré elnök zárt tárgyalást rendelt el, amely husz percig tartott; azután az elnök a főtárgyalás folytatását az idő előrehaladott voltára való tekintettel holnap déT­előtt féltiz órára halasztotta. A szegedi revíziós nagygyűlés programja A revíziós liga nagygyűlését előkészítő bi­zottság elnöksége kérte föl a .Délmagyaror­szágot az alábbi cikk közlésére: Május 20-ika Szeged történetében nevezetes nap lesz! Szeged lesz az első magyar város, amely ilyen óriás méretű tüntetőgyülés keretében fogja Rot­hermere lord fia, Esmond Harmsworth magyar­országi tartózkodása során az Alföld népe nevé­ben követelni a könyörtelenül igazságtalan tria­noni békediktátum megsemmisítését. Rothermere lord sok magyar embert megszé­gyenítő fanatikus hittel, örök hálára kötelező ál­dozatkészséggel indította meg az egész világra kiterjeszkedő revíziós mozgalmát. Alig féléve, hogy 90 hírlapja szócsövén keresztül megindította a nagy harcot s máris hatalmas kontúrokban kezde­nek kibontakozni az eredmények. Hírlapjain át fáradhatatlanul agitál az egész világon, de nem sajnálja a fáradságot s személyesen is harcol a magyar igazság győzelemre juttatásáért hol a ten­geren innen, hol a tengeren tul. Most elsőizben veszi fel a szorosabb érintke­zést a magyar néppel. Bizonyos okok egyelőre még rezerváltságra késztetik, elküldi hát fiát, Esmond Harmsworthot, a fiatal angol képvise­lőt közénk s vele együtt egész vezérkarát a ri­portereknek, a Daily M«tl igazgatóját, filmopera­tőröket. Szeretne meggyőződni arról, hogy a ma­gyar nép mit tud mozgalmáról, hogyan véleke­dik Trianonról, a csonkaország vájjon minő álla­potban van. Erről kell hazatérve a fiúnak apja előtt beszámolnia. Készüljünk fel tehát a nagy napra! Talpon legyen akkor minden épkézláb ember Szegeden! Ha üt az óra és elrablott területeinket karddal vissza lehetne szereznünk, ugyebár ott volnánk mindnyájan. Most egy gigászi kísérletről van szó: ezt a munkát békés eszközökkel, az igazság fegy­vereivel elvégezni. És nékünk egyetlen csekély­séget kell csupán tennünk: május 20-án délben angol vendégeink előtt mennél nagyobb tömeg­ben kell megjelennünk a Széchenyi-téren. Had irják meg lapjaikban, milyen szép nagy tér ez, hogy elfér rajta 20—30.000 ember s hogy ott volt az Alföld népe, ember ember hátán és mégsem fértek el, tízezrek szorultak ki a szomszédos uccákba és türelemmel lesték a pillanatot, amikor a tömeg felvonul az angol nép kiküldöttei előtt. Mikor pedig megindult az áradat, bandériumok, cserkészek, leventék, iskolás gyerekek, bajtársi szö­vetségek, társadalmi egyesületek a zászlók erdeje alatt, majd pedig a falvak és tanyák népe szí­nes ruházatában, órákig tartott a felvonulás, órákig harsogta a tömeg: Vesszen Trianon! Ennek igy kell lennie! Ott kell lennünk mind­nyájunknak. Olyan egységes, fenséges megmoz- 1 dulásnak kell ennek lennie, melynek emlékéről 1 még unokáink is mesélni fognak. Az előkészítő nagybizottság az íntézőbizoft ság, az egyes szakbizottságok naponta késő tig tanácskoznak, hogy tervszerű intézkedésekéi biztosítsák a világraszóló sikert. A teljes siker érdekében már most óhajtunk egyet-mást közönségünkkel közölni az előkészü­letekről. A május 20-iki program három főrészből áll: 1. az egyetemi közgyűlés (diszdoktoravatás), 2. a Széchenyi-téri tüntető nagygyűlés, U 3. a tüntető felvonulás a Kossuth-szoborral szemben felállított díszsátor előtt. MW kell tudnia a közönségnek? 1. Az egyetem aulája legfeljebb 300 személyt fogad be, ott tehát csak meghívott közönség ve­het részt, 2. a Széchenyi-téri nagygyűlésen az elhelyezés három csoportban történik: . a) a városháza közgyűlési termében csak meg­hívott közönség, b) a tér városházfelőli részén az egyesületet, testületek stb., c) a tér többi részén a közönség. 3. A tüntető felvonulásban résztvesz Szeged minden társadalmi rétege, a menet összeállítása a következő; lovasbandériumok, cserkészek, le­venték, vitézek, középiskolák ifjúsága, bajtárs? egyesületek, társadalmi egyesületek, tanyai népes-J ség, sportegyesületek, munkásság, a vidéki várq­sok és községek küldöttségei, Szeged város kö­zönsége. • ­Ebből az következik, hogy a közönség jobban jár, ha valamelyik egyesület keretében vesz részi) az ünnepségen, mert akkor feltétlenül biztosítva van helye a téren is, a menetben is. L Tudnivalók az egyesületek vezetőséget számára] Az előkészitőbizottság felkéri az egyesületek V«J, zetőit, hogy a legnagyobb odaadással lássanak hozzá az előkészületekhez. Május 10-ig jelentsék be a résztvevők hozzá­vetőleges számát az előkészítő bizottságnak. Május 13-án, vasárnap délután 6 óraiéi- a vá­rosháza közgyűlési termében tartandó ertekezle* ten minden egyesület elnöke vagy helyettese ok­vetlenül jelenjen meg. / Az egyesület nevezzen meg mielőbb 3—3 rende­zőt, akik a kellő utasításokat megkapják, hogy egyesületeiket a kijelölt helyre vezethessék és a tüntető felvonuláskor a rendet fentarthassák. Minden egyesület lehetőleg zászlók alatt, magyaros vagy népies viseletben jöjjön a gyűlésre és ve­gyen részt a felvonuláson. Lovasbandériumokban csak jó lovasok, meg­bízható lovakkal, szép felszereléssel jelenjenek meg. Minden bejelentés cimzendő: Revíziós nagygyűlés előkészitőbizottsága, Bécsi-körut 37. Ugyanonnan kérhető további felvilágosítás is.

Next

/
Thumbnails
Contents