Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-06 / 103. szám

SZEOED: 9z=rke»ztO*«g! OeAk Ferenc uccB iL. Telefon: 13-33. ^ KladóhlvaleJ, KÖlMönkönyvlár és Icgylrodo : Aradi iicca 9. Telefon : 30fl. - Nyomda : Ltlw ' fpóf ncco 1®. Teleion: 10- 34.« » « » « »> Vasárnap, 1928 május 6 « » 0 rv. évfolyam 103. szám MAKÓ : SzeikeutOtéD és kladóMvata] t (Jrt ucco O. Telefon: 131. Mám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andréssy ucco 25. Telefon : 49. szám. «» « » « » « » Előfizetési ára havonío J-2Q vidéken és a Mvarotban 3-flO, uuifffldOn 0-40 pengő. Egyes szára 1«, vat&r- és Ünnepnap 24 fillér Levél fiasca »írjak, ne írjak, egyre számolom határozatlan az öt ujjamon« — kezdte valamikor Gyulai Pál hires szatíráját a népszerűségről. Ezt a pár sort is ilyen kétség közt kezdi szántani a toll, éppen Gyulai Pál kirepítő fészkéből, amelynek neve nem található meg főbbé a magyar helységnévtárban. E sorok írójának Julián barát vándorbotját adta kezébe írói hivatása s azzal járta be őt hónap alatt azt a három aszteroidot, amelyet egy világkataklizma lefeszített a Hungaria nevű csillagzatróL Az öt hónapos bolyongásnak nem volt, nem is lehetett semmiféle politikai vonatkozása. Egy magyar írót, akinek a napi politika köztudomás szerint se kenyere, se üzlete, meghívtak maguk közé az idegen impérium alatt élő magyarok, mert magyar szivük magyar szivet érzett irányában: ez az egész. Egy alföldi magyart, aki se nem nagytőkése, se nem hazárd vállalkozója a maga mesterségének, csak aprópénzes kisembere, vendégükül láttak a pozsonyi, kassai, szabadkai, váradi, marosvásárhelyi magyarok, asztalukhoz ültették, kenyerükkel, borukkal tartották, néhányan talán egész életre szóló barátságukkal is megtisztelték és mindnyájan elbeszélgettek vele életük dolgairól nyiltan, őszintén, függönytelen lélekkel,. mint ahogy olyan emberrel lehet, aki nem politikus és nem keres politikumot se a szavakban, se a szavak mögött Semmit nem mondtak, ami szenzáció volna, semmit nem tudakoltak és semmit nem üzentek és e sorok írója mégis ugy érzi, hogy tartozik beszámolni arról, amit akaratlanul is elhozott magával vándorútjai eredménye gyanánt Tartozik beszámolni még akkor is, ha az igazmondása inkább árt, mint használ úgynevezett népszerűségének. Tartozik kimondani még a fejbeverés kockázatával is, hogy még Julián barát testvéreket talált az idegenné vált őshazában, addig ő idegen, mert az otthonitól elütő világot talált az őshazából letépett magyar aszteroidákon. Félreértés ne legyen belőle: e feljajdulás keserűségének, amely nem ide szól, nincs személyi eredője. Legkevésbé ezen a helyen, ahol történelmi nevek viselőinek muzeális hangulatu Ősi kastélyaiban , olyan vendégszeretet várta a címtelen és ranjjtalan magyar irót, ami odahaza, a trianoni i atárokon belül elképzelhetetlen. E sorok írójának, aki soha se tagadja meg plebejus voltát, mindig felejthetetlen élmény lesz, hogy sorsa forgószele a maga tradiciótlan világából néhány napra oda sodorta Erdély amnykorá-ba, ahol patinás városokban, bércek lábához simuló falvakban, ódon bibliotékák kandallós ölén, mohos sirkővü temetőkben mindenütt él az a történelem, amit az Alföld fia csak mumifikálva ismer. Élnek, még p'dig őseikhez nem méltatlanul, az egykori kancellárok, diplomaták, hadvezérek, könyvtáralapilók, iskolafundálók, irodalomépitók, müvészettámogatók sarjadékai. S ha a közélettől visszahúzódva, ha anyagi erejükben megtizedelve, ha a fűit llian el fuimus Troies jegyében élnek is, ma is élén járnak a kultúrának és egyek a népükkel, a harisnyás székellyel, aki ösztövér marhájával csöndben szántogatja sovány földjét. — Vajha a magyar mágnásokban ugyan az a lény uralgana, mint Erdély uraiban, — sóhajtott föl Kazinczy száz évvel ezelőtt az Erdélyi levelek-bon. S -¡t mikor n késő utó'L aki most bejárta a »szent Öreg« nyomdokait, visszhangozza sóhaját, eltűnődik azon, vájjon aki az ő nyomdokain bolyong száz év múlva, fog-e még találkozni magyar lélekkel a Kárpátok gyűrűjében Pozsonytól a Hargitáig? Isten kezében a jövendő s e sorok írója e kérdéssel, amely őt hónap alatt sokszor felsikoltott a lelkében, nem akarja megrezzenteni a jövendő vödreiben alvó vizeket, de szeretné fölriasztani az odahaza alvó magyar lelkeket: — Tudjátok-e, ti maradék-magyarok, hogy elszakított véreitek már csak nyelvükben egyek veletek, de lelkükben már idegenkednek tőletek, akiknek mentalitását ők meg nem érthetik? Tudjátok-e, hogy aki közülük akár kényszerűségből, akár az idegenbe szakadt gyermek sovárgásával »haza« látogatott, az csüggedten tért meg otthonába és nem kívánkozik többé a vendégszeretetünkre. Tudjátok-e, hogy a szeme könnyel és a szive keserűséggel szalad tele, valahányszor arról győződik meg, hogy ti otthon csináltok ugyan irredenta albumot és irredenta mézeskalácsot és irredenta bubifrizurát és mindenféle irredenta üzletet, de nem vesztek tudomást az elszakított magyarság uj kultúrájáról, irodalmáról, müvei szetéről és fogalmatok sincs belső életéről, küzdelmeiről, igazi szenvedéseiről? Tudjátok-e, hogy a ti dolgaitok már nem érdeklik őket és lapjaikban unottan futják át a pár soros híreket, amelyek örökös marakodásaitokról, személyi tülekedéseitekről szólnak s nagyszájú frázisaitokat meghazudtoló irgalmatlan önzésfceket tükrözik vissza? Tudjátok-e, hogy az otthoni magyaroknak és az elszakított magyaroknak ma-holnap nem lesznek közös problémái? Tudjátok-e, hogy az elvesztett háború csak területeket szakított el, de a ti oktalan politikátok megindította a lelkek elszakadását? Tudjátok-e, hogy ha Erdély, Szlovenszkó, Jugoszlávia elszakított magyarja, akinek eddig csak a szenvedéseit tudtátok szaporítani, jobb és igazabb magyarnak vallja magát nálatok, a történelem Ítélőszéke előtt nektek kell a fejeteket lehajtanotok? Falvakat kellett kiüríteni borzalmas német lápégés miatt Szikraeső hull a házakra — A íüzet nem lehet lokalizálni (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bochumból jelentik: A német-holland határon keletkezett lápégés katasztrófális jelleget ölt. A tüz a heves szél következtében rendkívül gyorsan terjed és több falut kellett eddig már kiüríteni. Az egész vidéket sürü füstfelhők borítják ás szakadatlanul szikraeső hull. Katonaságot vezényeltek ki a tüz lokalizálására, de eredménytelenül, mert a talaj mélyen a föld színe alatt Sg. A menekülő lakosságot a közeli városok állomás- és iskolaépületeiben helyezték el. Az „Itália" nem tud tovább repülni a dühöngő vlhár miatt (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A Skandináviából érkező időjárási jelentések után az Itália aligha indul el egyhamar. Vadső felett orkánszerü vihar dühöng. Ennek dacára Mobile tábornok egész személyzetét a léghajón tartja, hogy minden pillanatban indulhasson. Valószínűnek tartják, hogy a léghajónak még 3—i- napig kell vesztegelnie és csak azután indulhat el a Spitzbergákra, ahonnan 11 fokos hideget jelentenek* Kétszázezer paraszt Gyidafehérvárott Élelmlszerszállltó autókkal és csónakokkal vonalnak lel a parasztok —: Eddig nem volt sehol rendzavarás (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Gyulafehérvárról jelentik: Szombaton egész napon át nagy tömegekben érkeztek a parasztok Gyulafehérvárra, hogy a holnapi nagygyűlésen résztvegyenek. Ma reggel Petrozsényból és Lupényból körülbelül ötezer bányamunkás érkezett Délután a resicabányai munkások beszüntették a munkát és elindultak Gyulafehérvár felé. A város uccái a parasztok festői és tarka csoportjaival van tele, a hangulat derűs, eddig teljes a nyugalom. A i hatóságok és a kongresszus résztvevői egyaránt ügyelnek arra. hogy az incidenseket kerüljék. Különösen nagy hatást keltett 6000 aradkörnyéki paraszt megérkezése. Csoportjuk élén 400 lovas haladt, majd vezetőjük Pop Csicsó István következett, utána élelmiszerszállitó teherautók jöttek és a sor végén ujabb teherautókon esónakwk, Amelyeket a tömeg azért hozott magával, hogy átkeljen a folyókon, ha a hatóságok megrongálnák a hidnlot A nap folyamán megérkeztek a nemzeti parasztpárt igazgatóságának tagjai is, akik délután Maniu Gyula elnöklésével ülést tartottak, amelyen résztvett Vajda-Vojvodn Sándor, Popoviei Mihály, Pop Cslcsó István, Steke Constantin és Mietialabe. Az ülésen megállapították a holnapi gyűlés programját. Reggel 8 órakor istentisztelet lesz, fél 10 órakor megkezdik a színházban a kongresszust, amelyen a párt vármegyei szervezeteinek külön kiküldöttei vesznek részt. Az elnöki tisztséget Manhi Gyula látja el, aki egyúttal ismertetni fogja a politikai helyzetet. Azután rögtön a határozati javaslatok szavazására kerül a sor. A kongresszus5*1 egyidőben a város óriási főterén ftt szónoki emelvényről beszédeket intéznek a tömeghez. A pártvezetőség számol azzal, hogy Erdélyből 2M.804 ember vesz részt ezen a gyűlésen. Á határozati javaslatok elfogadása után Maniu Bukarestbe utazik, hogy azokat • régenstanács elé terjessze. A gyûMst wm (Wzlnlfák M és egvfltt marodnak mindatiriií. ml(J Maniu ' iss-^i ¡írni frkerik a váíns^rRt,