Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-05 / 102. szám

"~<fr>mmm |I nIIIl«"n ¿fülön tudósítójának jelentés© szerint az időjárás az elmúlt éjszaka rendkívül kedvezőt' lenre fordult. A hajnali hóvihar még az Italia hangárját is megrongálta. Járhatatlanná vált a tengerparttól a hangárig vezető ut is, amelyet nagy fáradsággal kiépítettek. A Citla di Milano legénysége erősen dolgozik a hangár kijavításán. Az időjárási progBudapest, május 4. A képviselőház mai ülésén Zsitvay Tibor elnök az ülés megnyitása után jelenti, hogy a felsőház elnöke a szent korona őrzéséről szóló törvényjavaslatot viszszaküldle a képviselőházhoz. Következett a kultusztárca költségvetésének tárgyalása Az első szónok Farkas Elemér volt — A szinésznyomor egyedüli oka: — mondotta — a mozi, ez okozza a nagy konkurrenciát. A mozi az ember alacsonyabb ösztöneire van beállítva. A ma bemutatásra kerülő film erkőlcsnemesitő hatása egyenlő a nullával, f Zajos ellentmondások.) Esztergályos János: Petrovácz is tévedett, önnek is van joga tévedni! Ezután * J, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter. állott fel szólásra: J „ —- Hat éve, hogy a nemzet reám bizta a kultusztárca vezetését, kultúrpolitikai téren a hatalmát, tehát joggal elvárhatja, hogy beszámoljak arról, hogyan sáfárkodtam ezzel a hatalommal, ezzel a pénzzel és minő eredményeket sikerült elérnem. A kultuszminiszter beszéde során arra hivatkozik, hogy Szerbiában, Romániában és Csehszlovákiában kiváló kultuszminiszterek tervszerűen dolgoznak azon, hogy behozzák azt a távolságot, amellyel kulturális téren még előttük állunk. Az utódállamok a mi iskoláinkkal keményen bánnak. Ha tehát azt az előnyt, nmelyet ezekkel az utódállamokkal szemben kultúrpolitikai téren birunk, elveszítjük, akkor, mint Kossuth Lajos mondta: Veszve vagyunk. — Négy gépkocsi rohan az országúton. E gépkocsik közül az egyik Románia, a másik Jugoszlávia, a harmadik Csehszlovákia, a negyedik gépkocsi a magyar. Ha az elől haladó magyar gépkocsi mellett a másik három elroboghat és bennünket elhagyhat, vállalja-e ezért bárki is a felelősséget? Én erre nem vállalkozom. Én kultúrpolitikai fegyverletétel kultuszminisztere soha nem leszek. Én kulturális nagymajtényi és világosi fegyverletételbe sohasem fogok vállalkozni. — A kultusztárca Magyarország nyolcmilliós lakosságának egynegyedénél jóval többet kénytelen nap-nap után épületeibe, tantermeibe befogadni, foglalkoztatni, tanítani és oeve^oi. ÖÉLMÍGYÁHORSZAG n'ázis rendkívül kedvezőtlen, a Medve szigetektől délre fagyos éjszakai szelek fújnak, úgyhogy az Italiára a helyzet a lehető legkedvezőtlenebb. Fenforog az a veszély is, hogy a léghajó Vadsö és a Spitzbergák között teljesen bevonódik jéggel, ami könnye^ kataszt• rófális. következményekkel járhat¡¡. " V ~ / Ezzel az óriási feladattal kell megbirkóznia a kultuszkormányzatnak Igaz, hogy bőkezűséget követéllem a kultusztárca részére, mondotta ezután, de ezt a bőkezűséget csak a pénzügyminisztertől kértem, mert oktalan takarékosság lett volna, ha a magyar művelődés nem kapja meg azt, amire szüksége van. De a legnagyobb takarékosságot alkalmaztam a pénzek felhasználásánál. Ez az igazi, magasabb értelemben vett takarékosság, amelyet a nemzet minisztereitől joggal megkövetelhet Berhj Gyula: Kár, hogy, nincs itt a Kormány többi tagja! Gál Jenő: Kissé ellenzéki a miniszter url ! Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter elmosolyodik és a következőket mondja Gál Jenőnek: Nem vagyok ellenzéki. Gróf Klebelsberg Kunó beszédének második felében ismertette tí legközelebbi jövő programját. A néplskolaépitő program befejezése után hozzá óhajt látni egy 3000 objektumos pótprogram végrehajtásához. Ezenkívül bejelentette, hogy a néptanítói létszámot legalább kétezerrel szaporítani fogja. A legközelebbi teendő lesz ezután a nyolcosztályos népiskola megmlősitása. Programjában van a rádió bevezetése a tanyai iskolákba, továbbá a gramofonnak, mint segédeszköznek az alkalmazása. Foglalkozott végül a miniszter az egyetemi autonómiának a kérdésével és ezt mondta: — Én az egyetemeket megvédem. A nemzet súlyos gazdasági viszonyok közt jelentékeny összegeket költ egyetemekre, de éppen ezért nekem súlyos kötelességem, hogy rendet is tartsak az egyetemeken. Szóvátette a miniszter a késedelmeket a numerus clausus-felvételek lebonyolítása körül. Bár a tanárok túlnyomó többsége lelkesen végzi tudományos kötelességét, ezek a kisebbségnél előforduló bajok tagadhatatlanul ellenszenvet keltették az egyetemek iránt a nemzet igen széles rétegeiben ítespektusb'ól az egyetemi autonómiát nem belygatja meg. Ma még csak figyelmeztél, bár nagy és szomorú dolog, ha egy kultuszminiszternek ezen ű helyen ilyen eszközökhöz kell nyúlnia. Ha azonban figyelmeztetései nem 1928 május « használnak, erősebb eszközökhöz kellene nyúl* nla, 'amit őszintén sajnálna. Klebelsberg miniszter ezután pedagógiai kérdéseket fejtegetett A Collegium Hunga-' ricumokból és a külföldi ösztöndijakkal támogatott diákok soraiból az angol, francia,' németszakos tanárok most már gyorsabb tertí-! póban jönnek vissza és azonnal alkalmazást is nyernek. Gál Jenő: Ezért csinálták a numerus clattx sust. (Nagy zaj a baloldalon.) .!, — Respektusból az egyetemi autonómtt nagy gondolata iránt ma még csak figyelmei tetek, bár nagyon szomorú dolog, ha egy, kultuszminiszternek ezen a helyen ilyen esz-; közhöz kell nyúlnia. Ha ez a figyelmeztetés nem volna elégséges, olyan törvénnyel fogok jönni, amely egy évre felfüggeszti a tanárok nyugdijazhatatlanságát. Gál Jenő: A kinevezéseknél kell rostáim! Malasits Géza állandóan közbeszól: Kevesebb táborozást! Klebelsberg kultuszminiszter: Az egyetemi ifjúságot erős fegyelmi eszközökkel csak ak-^ kor szabad az előadások pontos látogatására rászorítani, ha az előadások kellő időtartammal pontosan megtartatnak, ha az előadások tartalmilag a legmagasabb követelményeknek megfelelnek. f — Ma, amikor le vannak fegyverezve omagyar ezredek, a szellem fegyverével védekezünk és hirdetjük a magyar igazságot. Egymásután tódulnak a képviselők a jobboldalról és a középről a miniszterhez, hogy; üdvözöljék. Gál Jenő ezt kiáltja^ ' ~ ' | — Szavalásból egyes! Kétbly Anna kifejti ezután, hogy a baloldalról sohasem sokai« lották sem a népjóléti, sem a kultusztárca kőit-' ségeit. Rá kell mutatnia azonban arra, hogy a nép«; i oktatás rovására nagyon felkarolták a felsőbb oktatást. Az iskolák fegyelmi rendszerét ostorozza ezután. A meglazult tekintélyek helyreállítása cimén Geszler-kalapokat alkottak. Bevezették?' a leányiskolákban a »tanárnő úrnő« megszólítást. A'; tízperces szünetekben nem engedik meg, hogy a kislányok zajongjanak, kinyújtózkodjanak és ug* ráihassanak. Egyes iskolákban hátratett kezekkel? kell a szünetben sétálniok, mintha a Markó-uccá« ban lennének. Nem helyesli az uniformizálás gon'-1 dolatát sem. Azt meg már egyenesen groteszk.'; nek tartja, hogy a tanárnőket is uniformizálni akarják. A tanárnők öltözködése ellen eddig aligha,' emelhettek kifogást. Györki Imre: Azért hordanak rövid szoknyát; mert hosszabra nem telik a kis fizetésűkből. Derültség az egész Házban. Kéthly Anna kevesli a költségelőirányzatot az| óvodák számára, A költségvetést nem fogadja el. Szünet után Petrovácz Gyula a kultuszminiszter beszédével foglalkozott A következő felszólaló Gömbös Gyula: Kevesli a testnevelési célra felvett összeget, elismerő szavakkal emlékezett meg a leventeintézményről,' amely mellett nem szabad megfeledkezni a régi. magyar sportegyesületekről sem. Bleyer Jakab szembeszállt azzal a felfogással," hogy a numerus clausus miatt külföldre kényszeritett ifjak nagyobb tudást sajátítanak el és előny? be kerülnek az itthon végzettekkel szemben. — A magyarországi németség — mondotta ezután — mindig elismerte a honalapító és nemzetfentartó magyarság vezető szerepét, ehez ragaszkodott is. Elvi és kulturális kívánsága tehát egészen más, mint más nemzetek kisebbségi követelése, Strausz István után Kocsán Károly szólalt feí.'i A Ház általánosságban elfogadta a kultusztárca költségvetését ) A napirendhez Pakols József szóit hozzá, felpanaszolva, hogy a Házszabályok elütötték őt aa általános vitában való részvételtől, majd állást foglalt a belügyminiszternek az öngyilkossági járvánnyal kapcsolatos -" rendelete ellen, amely megtiltja a sajtónak az öngyilkossági hirek közlését. Csík József ugyancsak a napirendhez szólva, kijelentette, hogy az öngyilkossági járványt csupán a gazdasági válsággal megokolni és az egész' ódiumot a kormány nyakába varrni nem lehet. Az öngyilkosság egyik fontos oka az, hogy az emberek nagy részéből hiányzik az erkölcsi erő. és a hit. j , Az ülés este fél 7 órakor ért yéaet. Kun Bélának moszkvai utasításra újból propagandát kellelt volna indítania Középeurópában Lukács György megtagadta a vallomást (Budapesti tudósítónk telefon jelentése') Prágából jelentik: A Vecerni List azt irja, hogy dr. Schmerál cseh kommunista képviselő, a kommunista internacionálé végrehajtó bizottságának tagja Kun Bélával együtt utazott Prágába és hosszabb ideig tartózkodott olt. Állítólag mindketten résztvettek a Havricsek téren lefolyt tüntetésen. Moszkvában dr. Schmerált és Kun Bélát arra választották ki, hogy újból megindítsák a propagandát Középeurópában és a Balkánon. Bécs, május 4. Lukács György volt népbiztossal szemben alapos a gyanú, hogy Kun Béla letartóztatása után, csütörtökön este rögtön külföldre utazott és biztonságba helyezte azokat az Iratokat és leveleket, amelyeket az ő megőrzésére bíztak. Lukács György rendőrségi kihallgatásakor minden kérdésre megtagadta a választ. Az edddigi nyomozás alapján kétségtelennek látszik, hogy Lukács György összejátszott Kun Bélával és ketten együtt dolgozták ki a magyarországi kommunistamozgalom tervét, ' ' " ? ' >*' \ > A kultuszminiszter „figyelmeztetést" Intézett az egyetemekhez „A népoktatás rovására karolták (el a felsőbb oktatást", — mondta Kéthly Anna Pakots József tiltakozott az »öngyilkos-rendelet« ellen