Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-27 / 120. szám

Tre* mffcs W SZEGED Püspökbazár-épület Tavaszi kötöttáru és férfi fehérnemű újdonság márkájú világhirii selyem­harisnyák minden színben Szenzációs választék fürdő-kosztümökben. Gyuri, a parádés Kocsis Hat évig gondozta a lovaimat lelkiisme­totesen, nem lopta el előlük a zabot, még lalán a magáéból is juttatott volna nekik ttükség esetén, annyira szerette a jószágokat. Képletesen ugy fejezte ki magát, hogy a ló attól hizik, amit a jászol fenekén otthagy s azzal megdörzsölik a marját. A jármüveket is tisztán tartotta, akármilyen későn értünk is haza, a kocsit nem hagyta mosatlanul. A kocsiparkom öt járműből állott: egy ba­OÉr, egy félfödelü, úgynevezett parizienne, egy «rnyős kocsi, melyen a szőlőbe jártunk, egy perasztkocsi és egy szánkó. Ne tessék azt hinni, hogy a kocsipark fölött én rendelkez­tem, ezt a jogot Gyuri magának tartotta fönn. Ha némi engedményre akartam rábirni, hogy például nyáron ne az ernyős kocsit használ­ok beteglátogatásra, melyre a felszállás sok­kal körülményesebb volt, hanem a félfedelüt, rendszerint azt vetette ellene, hogy ha minden jármüvet lestrapálunk, mibe fog be, ha lako­dalomra kérik el a kocsit, ami elég gyakran megtörtént s az ellen soha sem volt kifogása, mert ilyenkor többnyire jókora borravaló ütötte a markát. Gyurinak sok virtusa volt, cte mig nálam szolgált, nem igen mertem dicsérni, féltem, hogy elkapatom, most halála után ugy érzem, tartozom neki azzal, hogy érdemeit felsorol­jam, csak azt nem tudom, hova adresszál­jam jelen soraimat, hogy tudomást vehessen róla Alig hiszem, hogy direkt a menyor­lizágha jutott, mert egyházi törvények szerint nem élt kifogástalan életet. A hites feleségé­től hamarosan elvált, a második asszonnyal olcsóbbak lettünk kai A két literes Mercedes­Benz után csak 5°/o luxusadó térítendő iMereedes—Bbvz Automobil Rt. * Budapest, IV., Váci ucca 24. Telefon 140-70, 229-24. M11 már csak bagolyhiten élt s ennek az uralko­dása alatt is lekiismeretfurdalás nélkül elég gyakran félrelépett. Dacára ennek a házbeli cselédek felett foly­ton erkölcsbiráskodott. Káplán táblabiróék­nak volt egy szemrevaló szakácsnőjük, aki tán nem haladt állandóan az erény utján s szerelem dolgában szerette a változatosságot s mikor ennek dacára eljegyezte feleségül egy őrmester, Gyurinak az volt a megjegyzése rá, hogy tudva miért vesz el lazaerkölosü nőt, ilyet tudatlanul is kaphatott volna. Annyi esze volt, hogy ha el nem véti a pályaválasztást, esze után akár miniszter vagy legalább is államtitkár lehetett volna. Intel­ligenciájára és finom tapintatára mutat az is, hogy ha beteglátogatás alkalmával észre­vette, hogy koporsófedél van az eresz alatt, jeléül annak, hogy a beteg, akit gyógykezel­tem, jobblétre szenderült, szó nélkül tovább hajtott a legközelebbi betegünkhöz. Azt a laikus publikum el sem tudja kép­zelni, hogy milyen kellemetlen helyzetben van az orvos, ha véletlenül olyankor végez láto­gatást, mikor már a beteg meghalt Ráérős öregasszonyok templomi ájtatosságukat elvé­gezve összejönnek a halottas háznál, nem any­nyira részvétből, mint inkább szórakozásból s megbeszélik a halálesetre vonatkozókat s felvetik annak a lehetőségét, hogy ha tán más orvos kezelte volna a beteget, életben maradhatott volna s ha ilyenkor véletlenül az orvos is betoppan a házhoz, semmi sem az a pergőtüz, melyben katonáink a Dober­dón voltak, ahhozképest, amilyenben az or­vos ilyenkor részesül. A szemrehányást rend­szerint azon kezdik: »No ez már möggyógyult, ennek má nem kőll sé doktor, sé patikaszőr.« Valamirevaló orvos ilyenkor tudja megmu­tatni, hogy ha a sors véletlenül ügyvédi pá­lyára vetette volna, tudott volna-e azon bol­dogulni. Meg kell győzni a halotti gyülekeze­tet arról, hogy a siker csak azon múlott, hogy későn hivtak a beteghez orvost, vagy be kell bizonyítani, hogy a tüdőlob, melybe belepusztult, áldás volt ránézve, mert rég­óta sem a szive, sem a veséje nem ugy műkö­dött, ahogy kellett volna s csak a sok szen­vedéstől szabadult meg. Szinte megható, hogy milyen hálára lehet hangolni ityen nyilat­kozatokkal az érdekelt feleket. Gyuri kocsis jó szónok volt, észjárása és \ szavajárása nem mindennapi, ezáltal érde­« melte ki,, hogy midőn valami ünnepi alkalom­J ból a szegedi uri kocsisok Kossuth apánk szobrát megkoszorúzták, a testület megbízásá­ból a beszédet ő tartotta s a szobor talpaza­tára a koszorúi ő tette le. Széna és szalma beszerzésével őt szoktam megbízni. Egyszer a tápai réten vett szénát s azon megjegyzésemre, hogy olyan messziről hajós lesz majd hazahordani, azt felelte, hogy az van messze, ami nincs. Valami házidologra nézve a feleségem éa én egymástól függetlenül különböző utasítást adtunk neki. A feleségemet iparkodott az én akaratom felé hajlítani: csináljuk ugy, ahogy a tekintetes ur parancsolta, ha már neki ilyen a törvénye. Gyuri valamikor altiszt volt a brcwzftroK­nál, nagyszerűen ülte a lovat, ő tanította mind a két fiamat lovagolni, büszke volt a tanít­ványaira, neki meg nagy tekintélye volt előt­tük. Emelte a tekintélyét az is, hogy mikor nálam nagyobb urnái szolgált, kapott egy­kék posztóból készült ezüstgombos ltvrét, melynek kiegészítő része volt egy piros mel­lény. Ugy nézett ki benne, mint egy cirkusz­beli stallmeister. Ha parádét akart kifejteni, abba öltözött Az apja gulyás volt, eltanulta tőle, hogy szabad tűzön, bográcsban, hogy kell papri­kást főzni. Paprikás krumplit, krumplis tar­honyát, csirke-, borjú- vagy báránypaprikást olyan nagyszerűen tudta elkészíteni, hogy ő felsége a király is megelégedhetett volna vele, Dr. Kovács Józsefi Olcsó, szép divatos ERNYŐK Káldor J. és Tsa cégnél Kárász u. 8. sz. a. szerezhetők be, mert ott van a legnagyobb választék.

Next

/
Thumbnails
Contents