Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-27 / 120. szám

1928 május 27. Ofií.MAGYARORSZAG 3 KíR Ji N MAINA R0KHCT ¿Kft/VCÍ AD CC I MINDÉNU7T v fTTl v w y v - V V w ' UMC^Di-s^.ektT A pénzügyi bizottság a tisztviselők karácsonyi segélyének elengedését iavasoija Kimondta a bizottság, hogy a város főbb rendkívüli segétyf nem adhat a tisztvi­selőknek - Javastaf a városi üzemek kölcsöne ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) 'A pénzügyi bizottság szombaton délben dr. So­ntoggi Szilveszter polgármester elnökletével illést tartott, amelyen a városi üzemek egy­millió pengős függőkolcsönére beérkezett aján­latok fölött döntöttek. A kitűzött határidőre — mint ismeretes — három pénzintézet nyúj­totta be ajánlatát a városhoz: Szeged-Csong­rádi Takarékpénztár, a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank szegedi fiókja és a Magyar­Olasz Bank szegedi fiókja. Az ajánlatokat a pénzügyi bizottság ülésén bontották fel. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár kilenc és fél­százalékos kamatláb mellett ajánlotta fel a kölcsönt. Az ajánlat szerint a kölcsönt egy­szerre és azonnal igénybe kell venni. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókja szintén 9 és félszázalék kamatláb mellett ajánlotta fel a pengő-kölcsönt, mig dollárban hét és fél­rrázalék kamatlábbal. A Magyar-Olasz Bank csak dollár-kőlcsönt ajánlott fel 7.92 száza­lékos kamatláb mellett. Az ajánlatok ismertetése után Wimmer Fü­löp a pengő-kölcsőn felvételét indítványozta, de ugy, hogy a város a Pesti Magyar Keres­kedelmi Banktól is, a Csongráditól is vegyen W 500—500 ezer pengőt. May Gyula is a pengő értékű kölcsön fel­vétele mellett szólalt fel és indítványozta, hogy mindkét pengő-ajánlatot benyújtó pénzinté­zetet részesítsék a kölcsönből. Scultéty Sán­dor is ellenezte a dollár-kölcsón felvételét, mert a dollárban felveendő kölcsön kezelése nehézkes. A bizottság végül ugy döntött, hogy a pengő értékű kölcsön felvételét javasolja a város tanácsának. A Magyar-Olasz Bank dollár ér­tékű kölcsöne nem jöhetett számításba. A Csongrádi ajánlatát sem találta megfelelőnek a bizottság, mivel a bank kölcsőnajánlatában kikötötte, hogy a kölcsönt azonnal és egy összegben kell igénybe venni, már pedig az üzemeknek csak esetenkint és csak részletek­ben van szüksége a pénzre. A pénzügyi bi­nak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kői­csönajánlatát javasolja elfogadásra. Scultéty Sándor bejelentette még, hogy Ké­szé István nyugalmazott államtitkár bead­ványt intézett a tanácshoz és a városi tiszt­viselők nevében azt kéri, hogy a városnak a tisztviselők részére kiutalt ötvenszázalékos ka­rácsonyi segélyt ne kelljen visszafizetniük a tisztviselőknek. Kéri azt is, hogy azok a vá­rosi tisztviselők is kapjanak segélyt, akik ed­dig nem kaptak. Az inditvány szerint százezer pengő már kifizetett segélyt kell elengednie a városnak, mig tizennégyezer pengőt kell adnia azoknak, akik nem részesültek eddig karácsonyi segély­ben. — Én indítványozom a kifizetett karácsonyi segély elengedését — mondotta Scultéty. A tisztviselők helyzete kétségbeejtő... Wimmer: A szabadkereskedelem helyzete is az. Somogyi: Én meggondolást ajánlok Kér­dés az, hogy van-e fedezet, mivel a kifizetett 100 ezer pengő mint bevétel szerepel a város pénztárában. Scultéty: A múlt évről jelentékeny megta­karítás van és igy a pénztárfeleslegből pótol­ható a 100 ezer pengő Somogyi: Én most nem vagyok ellenie, de többet nem pártolom a tisztviselők rendkí­vüli segélyezését. A városi tisztviselők jól van­nak dotálva és igy nincs szükség a folytonos rendkívüli segélyezésekre. A pénzügyi bizottság végül is ugy határo­zott, hogy javasolja a városi tisztviselőknek kiutalt segély elengedését, de egyben kimondja, hogy a városi tisztviselők a jövőben nem kap­hatnak segélyt. l£siii.0ist<dl Harinswoitfi. hu^ezer pengőt küldött (A Délmagyarország munkatársától.) Es­mond HarmswoTth, aki kíséretével együtt pén­teken hagyta el az országot, elutazása előtt hosszabb levelet irt dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek és leveléhez mellékelt egy húszezer pengős csekket is a szegedi szegények segélyezésére. Harmsworth levele a következő: Kedves doktor Somogyit Megkaptam na­gyon kedves levelét és végtelen megőrültem annak a hirnek, hogy Szeged városa üdvöz­lésemet és virágomat mennyire értékelte. Sze­retném ismét mélységes hálámat kifejezni azért a bámulatos fogadtatásért, amelyben a nagy magyar Alföld metropolisa részesített és ame­lyet Magyarország egyetlenegy része sem szár­nyalt tul. Szükségtelennek tartom azonban, hogy ismételten kijelentsem, milyen őrömet okozott ez a fogadtatás. Magyarországi tar­tózkodásom alatt azonban észrevettem azt is, hogy a sok őröm és ujjongás mögött, amellyel u x a mindenütt fogadtak, a trianoni békeszerződés zottság ugy határozott, hogy a városi tanács- | és Magyarország jelentékeny részének elsza­haurani sóspuszták homokjából. Hiszen az is Ve­het, hogy a Sidi ugyanazzal a tíz körmével ásta el a cserepeket, hogy azután megtalálhassa őket. Dehát erre Clairmont ur nem tudott tanút állíta­ni, s igy okosabbnak látta elhallgatni. Schapira dicsősége akkor érte el a delelőjét, amikor a birkabőr bibliából nyilvánosságra hoz­ta a tízparancsolat eredeti szövegét, amely sok­kal tökéletesebb volt, mint amelyet eddig nem tartott meg az emberiség. A minden nyelvre — magyarra is — lefordított uj tízparancsolatból világszenzáció lett, most már a Britisch Muzeum is komoly ajánlatot tettScha­pdrának. ígért neki a 40 darab irháért 20 millió fran­kot, ami bizonyára szép pénz egy nyalább birkabő­rért. amiből már ködmönt sem lehet varrni. Vi­szont Schapira keveselt 20 milliót a nlág legré­gibb kéziratáért, amit maga a jó Isten diktált és kért érte 25-öt Mig az alkudozások tartottak, addig Günsburg, a kéziratgyűjtemény első őre, hihetetlen fáradsággal lemásolta a moabita ákom­bákomokat, Conder angol semitológus nekifeküdt a fordításnak, néhány irhadarabot pedig kitet­tek közszemlére s állitának melléjük külön őrö­ket, mert akkora volt a tolongás, hogy mindjárt első nap betörték a tárló uj üvegét. Valószínű, hogy a birkabőr könyv a Britisch Mu­zeum örök tulajdonává vált volna, ha váratlanul meg nem jelenik Clairmont, akit a francia kultusz­miniszter a világhírű felfedezés tanulmányozására küldött Londonba. Nem épen a maga jószántából, [ eresztették sehová, hanem mert a kamara jobboldalán szigorú in- vargott Európában Clairmont, mint a végzet embere épen akkor je­lentkezett a Britisch Muzeumban, amikor Güns­berg és Schapira a kötet utolsó birkanyelvét tanulmányozták. (Kutyanyelvnek nem mondhatom, ami birkából származik.) A két moabita érthető hüvösséggel fogadta a harmadikat. Nem is ad­ták ki a kezükből a birkabőrt, csak ugy mesz­sziről mutatták neki Most már záróra van, tértek ki a dulakodás elöl, hanem majd holnap reggel tessék jönni S este már a szállására kapta Bri­tisch Muzeum értesítését, hogy Mr. Schapira nem hajlandó a kincset senkinek a kezébe adni, amig az övé. Clairmont azonban már nem is volt kí­váncsi semmire. Pár pillanat alatt nemcsak a ha­misítást konstatálta, hanem azzal is tisztába jött, hogyan csinálta Schapira a hamisítást Ugy, hogy pár százéves tóra tekercseknek alul-felül levágta az ujjnyi széles margóját, mindenféle levekben még archaikusabbra pácolta a bőrpántlikákat, az­után rájnk mázolta a moabita firkákat. Mint ki­tűnő szakember mindent kifogástalanul csinált, csak egyről feledkezett meg: elfelejtette kirój­tozni és elkoptatni az irhaszalagnak azt a szélét, amelyen levágta őket a régi tórákról. Ez a friss éles vágás vezette nyomra a francia tudóst, aki­ben volt annyi emberség, hogy rögtön felnyitotta az angol oollega szemét s nem várta meg, mig kifizetik a tízparancsolat megtalálójának a ¿mil­lió frankot. Schapira urat persze a tízparancsolatával együtt kidobták a Britisch Muzeumból s többé be sem Egy darabig össze-vissza csa­s egy év múlva, 1887-ben va­terpellációban kérték tőle számon, hogy miért nem lami holland korcsmában agyonlőtte magát. „ tette lehetővé, hogy az emberiség legszentebb erek- j lerongyolódott, háborodott elméjű ember motyói­iyé^e a francia nemzet birtokába jusson. ' ban aazybecsű, igazi régbégeket találtak. kitása következtében milyen rettenetes nyo­mor és szenvedés rejtőzik. Szomorú és meg­rázó kiáltásokkal fordultak hozzám segítségért Mivel kézzelfogható jelét is szeretném adni őszinte rokonszenvemnek és együttérzésemnek, látogatásom befejezésével bátor vagyok méltó­ságodnak egy 20.000 pengős csekket küldeni a szegedi szegények közötti szétosztás céljá­ból. Legjobb kívánságaim kíséretében vagyok az ön őszinte hive Esmond Harmsmorth. A levélhez mellékelt csekket a polgármes­ter már be is váltatta. Hosszabb levelet kapott Harmsworthtól dr. Kogutowitz Károly professzor, a vasárnapi fogadtatás megszervezője és Pávó Ferenc Ü> tanácsnok is, akinek szintén része volt a szer­vezési munkában. Rothermere lord fia mind­kettőjüknek hálás szavakkal köszöni meg fá­radozásukat. Dr. Kogutowitz Károly professzor, aki el­küldte ismeretes néprajzi térképét Rethor­merenek,maa következő angol nyelvű levelet kapta tőle: Nagyon hálás vagyok Magyarország cso­dálatos néprajzi térképéért, melyet volt oly jó nekem elküldeni. A magyar kérdés tanul­mányozása közben és cikkeim Írásakor, va­lamint azoknál a cikkeknél, amelyeket írattam, részletes térképe nagyértékü segítség volt szá­momra. Meg vagyok győződve, hogy ugyan­olyan jelentősége lesz, ha eljön az ideje, hogy Magyarország nj határait megállapiteuk. Re­mélem, hogy ez az idő nincs messze. Hive: Rothermere. Budapestről jelentik: Harmsworth titkára szom­baton megjelent S i p ö c z polgármesternél és át adott egy 100.000 pengős csekket Budapest sze gényei javára, azutiin a Társadalmi Egyesületek Szövetségének egy 100.000 pengős csekket a me­nekültek számára, Bezegh-Huszág Miklós fő­kapitánynak 5000 pengős csekket a rendőrárvák és özvegyek részére, egy 25.000 pengős csekket a népjóléti miniszternél tett le a budapesti kór házaknak, 5000 pengős csekket a kormányzó fe lesége vezetése alatt álló jótékonysági intézetek számára, a kultuszminiszternél 5000 pengőt a sze génysorsu egyetemi hallgatók számára. A szegedi polgármesternek küldött 20.000 pengőn kívül 20.000 pengőt küldött a debreceni polgármesternek és 10.000 pengőt a szegedi egyetemnek a menekült egyetemi hallgatók számára. Bothermere fia tehát 285.000 pengőt osztott szét jótékonycélra Magyar országon. Ondoláltassa haját RUSO villanygéppel, melytől hónapokig hullámos lesz a haja. Ár» 4 P-tm HEtM fodrásznál, TakaréRt&r a. 8. 304

Next

/
Thumbnails
Contents