Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-26 / 119. szám

1928 május 26. DM,MAGYARORSZÁG 9 Eles szinügvi bizottsági vita a Nászéjszakáról, az erkölcsi érzékről és a színház dolgaiba való illetéktelen beavatkozásokról . (A Délmagyarország munkatársától.) A' Rzinügyi bizottság pénteken délután ülést tar­tott Gaál Endre elnökletével. Az ülés meg­nyitása után dr. Pálfy József intendáns be­jelentette, hogy a belügyminiszter körlevelet intézett a város hatóságához, amely szerint vitéz Garamszegi Sándor vezetésével a Nem­zeti Színház harminctagu együttese junius és julius hónapokban felkeresné a vidéki váro­sokat és turnéjuk során az igazi passió-játékot mutatnák be. A körirat természetesen a város támogatásába ajánlotta a turnézni akaró tár­saságot. A szinügyi bizottság a bejelentést a legve­gyesebb érzelmekkel fogadta. Végül is ugy ha­tároztak, hogy erkölcsi támogatáson kívül mást nem kaphat a Nemzeti Színház együttese. Bejelentette ezután Pálfy, hogy a Csanád­vármegyei Szinpártoló Bizottság a jövő nyári évadra a szegedi szinház együttesét szeretné megnyerni. Makó városa ugyanis nincsen meg­Blégedve Kiss Árpád makói színigazgató mű­ködésével. A baj csak ott van, hogy Kiss 'Árpáddal az idei nyárra már megegyezett a város és igy csak a jövő nyáron lehet szó ar­ról, hogy a szegedi szintársulat átmenjen Makóra. Tarnay Ernő szeretné, ha a szintársulat pyári állomása Makó lenne. Ez anyagilag is jövedelmező lenne a városnak. Pálfv József indítványára kimondotta ezután a bizottság, hogy elvileg hozzájárni a makói nyári állo­más eszméjéhez és Makó városával e kér­désben szívesen felvenné a tárgyalásokat. Radnai Miklós, az Operaház igazgatója kér­dést intézett a városhoz, hogy hajlandó vol­na-e az opera-staggione Szegedre való lejöve­ielét. támogatni. Radnai az Operaház szegedi szereplését ugy képzeli el, hogy az operaegyüt­tes egy évadban 16 előadást tartana, később megállapítandó feltételekkel. Ez a terv a jövő szini évadra azonban már nem lesz megvaló­sítható és igy a színháznak szerveznie kell jö­vőre operaegyüttest. Dr. Pálfy bejelentette, hogy a házikezeléses szinház 1927 szeptember 18-tól május elsejéig 299 előadást tartott. Be­mutatásra került 25 prózai darab 112 előadás­ban, 22 operett 174 és 6 opera 22 előadásban. Dr. Gaál Endre felolvasta dr. Tóth Imre levelét. Dr. Tóth a bizottsághoz intézett leve­lében a többi között ezeket mondja: — Sajnálom nagyon, hogy a mai ülésen nem filtakozhatom a Nászéjszaka-féle erkölcsrontó darabok előadása ellen... Mert ez igy nem mehet tovább. A józan társadalom nem tűr­heti, hogy a szinház mocsár nívójára sülyed­jen le. A szinház kuliurát adjon és ne trá­párságokat. A levél hangja nagy megdöbbenést keltett a bizottság tagjai között. Dr. Pálfy: Én a levél hangját visszautasí­tom. Ilyen kitételeket senkinek sem szabad használni. A Nászéjszakának Pesten nagy si­kere volt és merem állítani, hogy a darab miatt senki sem botránkozott meg. Tarnay: Állok olyan erkölcsi alapon, hogy tengem nem kell kioktatni. A színházat nem lehet mocsárhoz hasonlítani. Bokor Pál: E levéllel és ezzel a hanggal senki sem azonosíthatja magát. Dr. Pálfy: Ujabban egészen divattá fajul, hogy a színházon kivül álló egyének akarják Ia szinház műsorát összeállítani. Szeretném, ha ennek a visszás állapotnak vége lenne. Társadalmi egyesületek és diá­kok még sem diktálhatnak a színigazgatónak, tnert a mai helyzetben látszólag kívülről irá­nyítják a színházat. Tarnay: Ennek tényleg véget kell vetni, \hogy kívülről igazgassák a színházat. — Mondja ki a szinügyi bizottság — in­Bitványozta Pálfy —, hogy a levél hangját nem tartja indokoltnak és azzal nem azono­Sitia magát. Gaál Endre: Most már szeretném tudni a szinház jövő heti műsorát. Itt van az őnagy­sága őrangyala. Nem pikáns darab? Tarnay: A darab tényleg nem zárdai fehér­ségű, de még sem frivol. Dr. Steless: Pesten nem volt elég pikáns és ezért bukott meg. A bizottság végül is kimondotta, hogy Tóth Imre levelének hangtál visszautasítja és napirendre tér telette. Az őnagysága őrangyala pedig megy. Dr. Szeless József a kisfizetésű kóristák érdekében szólalt fel. Több megértést és még több fizetést kér a kóristáknak, akik ma 140— 150 pengő éhbérért szolgálják a kulturát Bejelentette még Tarnay a szinház legkö­zelebbi müsortervezetét. Junius 2-án az Or­lov szerepel Lengyel Irénnel. Junius 5-én őnagysága őrangyala, 8-án és 9-én pedisr a Carmen van műsoron. v Nyomora miatt meggyilkolta öt kisfiát eay kiskáponi asszony, maid öngyilkosságot kísérelt meg Orosházáról jelentik: Borzalmas és meg­rendítő családi dráma játszódott le pénteken délelőtt az Orosháza melletti Kiskápon Egy anya borotváml elmetszette öt gyermekének nyakát, akik mindannyian rövii id5 alatt el­véreztek, majd 5 maga is öngyilkosságot kí­sérelt meg A szörnyű tragédia részletei a következők: Kultsár András Kiskápon szűkös anyagi vi­szonyok között élt feleségével és öt apró gyer­mekével, akik közül a legidősebb 6 éves, a legfiatalabb fí hónapos volt. A héttagú család a néhány lánc földből élt és a nyomor állandó tanyát ütött a család­ban. Emiatt azután állandó volt a civakodás a férj és feleség között. A helyzet mind tűr­hetetlenebbé vált. Az asszony rendkívül el volt keseredve földúlt családi életűk miatt és borzalmas tettre szánta el magát. Pénteken délelőtt, amikor ferje kinn dolgo­zott a krumpliföldön, élesre fent borotvával mind az öt ^ának elmetszette nyakát, akik hamarosan elvéreztek. Az asszony azután a borotvával el akarta vágni a maga nyakát is, azonban terve nem sikerült, mire marólúgot ivott és igy próbált a halálba menekülni. Azonban a marólúgtól sem halt meg. A hangos sikoltozásokra a szomszédok mindenfelől összeszaladtak, azon­ban a szerencsétlen gyermekeken már nem lehetett segíteni. Az asszony sérülése jelenték­telen. Amikor Kultsár Andrást hazahívták a mun­kából és otthon elébe tárult a rettenetes kép, eszméletlenül esett össze. Eszméletét még pén­teken este sem nyerte aissza Knltsárnét azonnal letartóztatták és átszál­lították a gyulai ügyészség fogházába. Másfélévi ftorfoure i/él/ek egy silcMassztó banhiigasgiatót Bank, a&ol sem az igaxgafósög, sem a telUgyelőblxottsög nem iuől semmiről (A Délmagyarország munkatársától. A' sze­gedi törvényszék V/tö-tanácsa bonyolult ügyet tárgyalt pénteken. A vádlottak padján Szokoly Ferenc, a Battonmi Takarékpénztár Rt. volt ürryvezető-igazgatója ült, akit a bank igazgató­sága különböző csalásokért, sikkasztásért és okírathamisitásért jelentett fel. Szokoly Ferenc 1923-ban került Battonyára, amikor a Battonyai Takarékpénztár meghívta őt a bank titkári állására. Szokoly a battonyai intezetet meglehetős rossz viszonyok kőzött találta Mindössze egíjmiVió korona alaptőkéje volt az intézetnek és az alkalmazottak fizeté­seit is csak nagy nehézségekkel tudták fo­lyósítani Szokoly első tevékenysége tehát az volt, hogy az alaptőkét felemellette ötmillió ko­ronára, a tartalékalapokat 25 millióra Ezt a pénztiqyi műveletet azon­ban a valósáéban sohasem haj­tották végre, e részvények árát sohasem fizették be és fiktív terheléseket könyveltek el még pedig ugy, hogy ezeket a terheléseket az ügyfeleik számláin vezették keresztül. Igy elsősorban Buzár .Tova számláját ter­helték meg. Ez a Buzár Jova Amerikából párezer dollárt hozott haza és ezen a pénzen akart házat vásárolni A dollárok értékesíté­sével a Battonyai Takarékpénztárt hízta meg, közben azonban visszahajózott Amerikába. Szo­koly a felemelt alaptőkéhez hiányzó összeget akként teremtette elő, hotrv mindszokat a részvényeket, amelyeket nem tudlak elhe­lyezni, maqa vette át, az ellenértékkel pedig Bazár Jova számláfáf ter­helte meg. Arra is gondolt Szokoly, hogy ha a Pénzin­tézeti Központ revideál, szabályszerű adóssági kötelezvényt találjon a számla fedezetére Egy­szerűen kiállított egy ilyen adóssági kötelez­vényt és Bazár Jova nevét aláirta. A kötelezvényt azután elhelyezték a bank értékei közé. Hátra volt ezután a 3900 dollár értékesítése Szokoly felvitte a dollárokat Budapestre és azokat a Hungária banknál értékesitette. Az ellenérték jelentékeny résziét tőzsdejátékra for­dították, egyrészéből a Battonyai Takarék­pénztárnak a Hungária banknál levő tartozá­sát törlesztették, másik részét pedig átutal­ták a Cobden bankhoz, amely, mint sok más kurzus pénzintézet, szintén hamarosan »el­készülte. A Cobden banknál Szokoly szám­lát nyittatott felesége nevére és a számláról a Battonyai Takarékpénztár­hoz diszponált bizonyos összegeket. Hasonló manipulációkat csinált Szokoly Plaukics András folyószámláján, aki 1500dol­lárt adott át a banknak érfékesités végett, hogy ezeket a dollárokat leire váltva utalják át egy aradi tartozására. A dollárok ujból meg­HtRJÍN MÍHŰCNÜli MALN A5Z.0KP0T • liMOWÁDt-L'oKi-őkt;

Next

/
Thumbnails
Contents