Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-26 / 119. szám

BZROEO: 9zerkeszl0«ég: DeAk Ferenc occn iL. Telefont 13"33. ^ Kiadóhivatal, Kölc»önkönyvt6r «« Jegyiroda : Aradi Occa 8. Telefon: 306, - Nyomda : Löw Upól acco 19. Telefont lO«34.« » « >» « » MAKÓ : ScerkcézMtég 6* kiadóhivatal : Vii ucca O. Telefont 131. MJtm.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY s Szerketztdség é» kiadóhivatal i AndróMy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » w » M » M „ BlOllzetesI ára havonta 3-20 vidéken «s a lóv&rosban 3-00, KUlIHldUn S-40 pengd. Egyes szára 16, vasár- es Ünnepnap 24 fillér A. kurxsusfajvédők szegedi orgánuma bizonyos organikus eszmei zavarokban szenved, •melyek néha igen feltűnő módon jelentkeznek- így például egyenlő áhítattal fordul az olasz fasizmus vezére és az internacionális katolicizmus látható feje felé. A fekete inget jfc a fekete reverendát egyenlő referenciával tiszteli. • Hiszen szép dolog ez a sokoldalúság, de ha az ember a dolgok mélyére néz, akkor olyan ellenmondásokra és lehetetlenségekre ¡bukkan, amelyeket csak egy kurzusfajvédelmi mentalitás tud kibékíteni és kiegyenlíteni. Némely lelkekben az oroszlán és a. bárány egészen szépen megférnek egymás mellett, természetesen anélkül, hogy tudomást vennének egymásról és vannak, akiknek a fából való vaskarika a létezésnek legideálisabb formáját jelenti. Egy milanói jelentést olvastunk legutóbb, lamely arról számol be, hogy a Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano élesen kikelt a nagy olasz hazafinak és nemzeti hősnek, Gabriele D'Annunzionak színdarabjai elten, amelyeknek előadásától eltiltotta a hivő telkeket, mivelhogy azok erkölcstelen és aljas megsaentségtelenitése a művészetnek és a vallásos szellemnek. Külőmben is a szentszéki Index- Librorum Prohibitorum a tiltott könyvek sorába helyezte az olasz háború megindítójának, Fiume főiszabaditójának, az uj Itália szellemi előhírnökének alkotásait. És erre az történt, hogy a tasiszta Olaszország, Mussolini népe valósággal tolongott abba a római jszinházba, ahol az istentelen pogány költő drámái sorozatosan szinre kerültek és a vatikáni hivatalos orgánum kénytelen volt tiltakozni a fasiszta kormány eljárása ellen, amely a katolicizmus fővárosában megengedi, hogy ilyen kihivó botrány történjék. Bizony itt valami baj lehet a fasizmus és a katolicizmus krétája körül, amelyet nálunk olyan gyönyörű harmóniában mutat be a kurzusfajvédők buzgó helyi harsonája, amely, ugy látszik, nem egészen tisztán látja a fasiszta fát a vatikáni erdőtől. Ugyanaz az Osservatore Romano igen erélyesen és fájdalmasan nehezményezi, hogy a fasiszta alapon megszervezett női sportegyesületek holmi fölvonulást és nemzeti játékot rendeztek Rómában. Az egészségtelen vágjak és ösztönök fölébredésére alkalmas az ilyen a római kúria lapja szerint, már pedig ezt minálunk cserkészetnek nevezik és nem hogy elitélőleg nyilatkoznának róla a fajvédelem keresztény alapokon nyugvó hirdetői, ellenkezőleg, egyenesen nemzetgyalázásnak tekintenék, ha valaki ellene merné fölemelni a szavát. Már most, ami a dolog érdemét illeti, kétségtelen tény, hogy itt valami, nem éppen jelentéktelen ellentét van a között a két hatalom között, amely ma Itáliában egymás mellet uralkodik. Az egyik világi hatalom, a másik egyházi, az utóbbi csak a lelkeket akarja szelíd igájában megtartani, a másik azonban, minden jel szerint, nem éri be az igével, hanem a testet is magának vindikálja. Henrik és Hildebrand harca ujul meg itt, a kalapos király küzdelme a tiarás fejedelemmel, Napoleon antagonízmusa a pápasággal. Most még csak a kezdődő vihar villámai lobbannak föl, ma még bekilő és szépítő kijelentések igyekeznek elsimítani az ellentéteket, de aki tudja, hogy az a Bentino Mussolini milyen fából van faragva, hogy honnan, milyen mélységekből jött és aki ismeri Péter utódának tradícióit és az Apostolica Sedes intencióit, az előtt nem lehet kétséges, hogy itt nem muló afférról és nem esetleges konfliktusról van szó, de sokkal lényegesebb és mélységesebb kűlömbségekről. A Giovinezza dallama bizonyára nem szelid és csöndes, békességes és lemondásos pastorale, hanem a vad és vakmerő, a hódító és kíméletlen ifjúságnak kemény és harsány indulója & a marcia su Roma fiatalságának vezére nem igen hajlandó megállani és visszafordulni, mint egykoron ama bizonyos Hannibal Róma előtt. A hazai fasizmus fekete inges és karakán fokosos keresztes lovagjai tehát a saját érdekükben kétszer is gondolják meg a dolgot, mielőtt a fasces cum securibus jelvényét a megváltás szimbólumával összekötik. Vagy velf valaki, vagy ghibetlin, a kettőt közös nevezőre hozni még egy Dante Alighierinek sem sikerült, pedig az nagyobb poéta volt Krüger Aladárnál és Pékár Gyulánál is. A cslnstaul fronton megtörtént az első összeütközés (Budapesti tudósítónk telefonjelentése') Londonból jelentik: A kinai hadszíntérről érkező legújabb jelentések szerint az újonnan kialakult pao-ting-fu—csingtaui fronton megtörtént az első összecsapás a déli és az északi hadsereg kőzött és tegnap dél óta heves ütközet van folyamatban. Tiencsini jelentések szerint az ottani kikötőben tegnap 880 japán ' katonát tettek partra. A jövő héten ujsbb 3000 katonát szállítanak Tiencsinbe, úgyhogy a helyőrség száma ezekkel a katonákkal őszszesen 4500 főne emelkedik- A japán hely. őrségnek 12 tábori ágyuja és 9 repülőgépje van. A Piaflaiiïieiit elfogadta Megszavazták a városok rendőrségi hozzáTárulásál 1~ Az előadó módosította a hadlkölcsönjegyzők segélyes zésére -vonatkozó szakaszt Budapest, május 25. Zsltvay Tibor 10 óra 25 perckor nyitotta meg a parlament pénteki ülését Herrmanu Miksa miniszter és 12 képviselő jelenlétében. Az appropriációs vita első szónoka Pakots József. — Ha volt is valamelyes illúzióm — kezdte beszédét —, minden tovaröppent a miniszterelnök beszédének hallatára. Az a fölény, az a hánya| vetiség és nemtörődömség, amelyekkel gazdasági panaszokról nyilatkozott, ez Jellemzi gróf Bethlen diktátor-allürjelt. Magyarország közvéleménye megszokta már a szólamot, hogy a miniszterelnök az egyetlen férfi, aki nemzetünket szomorú sorsából uj Mózesként kivezetheti. Ez teremtette meg azután a szervilizmint és a bizantinizmust. Az olyau parlament, amely ép ugy kinevezettnek mondható, mint Cromwell 1635-ben összeült parlamentje, jellemzi legjobban a helyzetet. —• A miniszterelnök a legcinikusabb formában intézett el sorsdöntő kérdéseket Figyelmeztetem a miniszterelnököt, hogy a diktatúrák szolgákét teremtenek és forradalmakat készítenek elő. — A közvélemény megállapítja, hogy Magyarország külpolitikailag erősebb helyzetben van, mint volt. Minden, ami előnyösebb, magával az idők haladásával jár. A konszolidáció nem kormányzati érdem, hanem az idő és a magyar nép munkateljesítményének eredménye. A sajtószabadságot a kgirtózatosabb béklyóba veríék. Alig van újság, amely őszintén merne írni. ElfoguH ítéletekről kell hilomást szereznünk, sajtóperekről, amelyekben kétféle igazságszolgáltatás van, aszerint hogy az illető milyen politikai hitvallást kftvet. A legfontosabb alkotmányjogi biztosítékot, a sajtót köti gúzsba a kormány. A sajtónak legnagyobb ellensége a vörös terror volt, akkor valósággal uniformizálták a sajtót. Az önök miniszterelnöke e rendszer szerint akarja uniformizálni a kft»- • véleményt? így vágjunk a gyülekezési és egyesü- j lési jog gyakorlásával is. A miniszterelnök a prole- | tárdiktatura alatt Garamival tárgyalt a jövő kiaia- j kulásáról, egy demokratikus uralom átvételéről és a titkos választójog bevezetéséről. Elmúlt kilene esztendő és ma még mindig korainak tartják a titkos választójogot? A kisgazdák rosszul töltik be történelmi szerepüket, mikor szolgamódon odaállnak Bethlen István gróf politikája mellé. Kezeniben van Nagyatádi Szabó István eredeti programja. »A Kossuth Lajostól lefektetett elvek alapján dolgozunk« — igy kezdődik a program. — (Olvassa): »Követeljük az általános titkos választó Jogot.« (Zaj a baloldalon.) Tessék követelni a titkos választójogot a miniszterelnöktől. Csontos Imre: Követeljük to! Gál Jenő: De nem nagyon hangosanCsontos Imre (nevetve): Követeljük, ahogy épp l«tiet! Pakots József: Még a legjobb indulatu külföld nek is az a véleménye, hogy csak demokratikus berendezéssel lehet elérni a revíziót. Ha vissza akarunk kapni területeket, nekünk kell példát mutatnunk a demokratizmusban. Mikor a magyar ügynek már olyan támogatói vannak, mint Rother mere lord. Harmsworth képviselő, Borah szenáto<Ctaude Fairére, sőt még Lloyd George to, akkor nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a denrokra tikus szabadságot kell elsősorban biztosítania a kormánynak. A békerevlzió kérdése körül kell csoportosulnia minden pártnak. Kolturpolitikánk egyik szégyenfoltja a diplomák nontriflkálAsánafc kérdése. A belügyi igazgatásban különös tendernek mutatkozik, mindenképen olyan hangalatot igyekszik a belügyi igazgatás feltüntetni, mintha félni kellene 1« a kommunizmustól. A szegény hadikölcsön károsultak segélyezését a kormány a gazdasági hely zet teljes meg nem értésével próbálja m^golfonl. mert éppm s lecíobban rászorult réWeket bosjv ják ki. Kócsán Károly: Az álfsmvasntaíc & ÜBanf