Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-25 / 118. szám

SZEOED : Stterkeíilőíég : Dc6k Ferenc ucca X Telefon: 13-33.'Kiadóhtvalal, s.ölc»«nkenyv»Ar és Jegyiroda : 'Aradi ucca S. Telefon s 30A. ^ Nyomda: UJw (Jpól ucca 19.Telefon: 16-34.« » « » « » Péntek, 1928 május 25 ® & & IV. évfolyam US. szóm MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 131. izém.« »«<»«» HÓDMEZÖVÁSÁKHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: AndrAssy ucca 23. Telefon: 49. szám. «» « » « » « » Előfizetési ara havonta 3-20 vidéken és a WvAro»ban 3-80, kUlWIdön 6-40 pengő. Egyes sz&m 16, vasér- és Ünnepnap 24 111 tér Egy pengő ötven Egy Somogyi-telepi polgár levele, amely post festa a Délmagyarország tegnapi számában jutott a szegedi közönség elé, a jelek szerint valóban tömérdek embernek a szivéből jött, rengeteg néma panasznak adott hangot Szegény és derék adófizetők, nincsetlen robotosok keserűségének lett tolmácsa ez a nyilt levél, amelynek visszhangja támadt mindenfelé, ahol a hazafiság szigorú és igazságtalan ügynökei és haszonbérlői a szelid erőszak és enyhe fenyegetés mostanában többször bevált eszközeivel dolgoztak. Mert a közelmúltban csakugyan virágzó és gyümölcsöző konjunktúrája volt annak a hangnak és módnak, amelylyel ma már valamivel kevesebb sikert de még mindig élég tekintélyes hasznot lehet learatni és elkönyvelni. Abban a közelmúltban, amelyet a történelem kurzusnak fog hivni, ha a feledés fátyolát nem boritja az egészre, igen szép számmal és igen nagy garral akadtak, akik nem elégedtek meg azzal a ténnyel és dicsőséggel, hogy ők magyarok, de még azzal sem, hogy ők jő magyarok, hanem egyszerre csak minden különösebb ok nélkül megállapították és kijelentették a világ előtt, hogy ők debizony és csakazértis jobb magyarok és ezen a jogcímen és alapon egészen egyszerűen rossz szemmel nézték és vogelfreinek tekintették mindazokat, akik csupán csak magyarok, mint ahogy a mindennapi kenyér egész közönségesen mindennapi kenyér óhajt maradni A szabadalmazott és fölhatalmazott hazafiság nevében a legkülönfélébb vállalkozásokba fogtak, amelyeknél nem az volt a fontos, hogy valami haszna legyen belőle a köznek, egyedüli és kizárólagos joggal arra törekedtek minden erejükkel, hogy nekik hasznuk legyen belőle. Ma már meglehetősen leapadtak ennek az alkalmi konjunktúrának zavaros és sekélyes vizei, de azért néha-néha még földagad a régi kedv, olykor-olykor még akad alkalom, amely az ilyen vállalkozások vitorláinak kedvező szeleket szolgáltat. Az őszinte és becsületes lelkesedésnek, a tiszta és nemes hitnek, az általános és mélységes bizakodásnak ezt az ünnepi hangulatát használta föl az az országos bizottság, amely ezúttal egy imádságban utazta be a magyar vidéket és szedte be a szegénység, az ártatlanság és önzetlenség filléreit, amelyek egy szines lap fejében bizony másfél pengőre, rúgtak lejenként, ami nem valami túlságosan csekély pótadó egy napra ebben az egyre keservesebb és egyre kilátástalanabb világban. Hogy ezt a rendkívüli és váratlan pót adót, amelyet semmiféle állami és városi hatóság se rendelt el, hanem az a bizonyos országos bizottság a saját szakállára és az adózó polgárok terhére rótt ki, milyen hangnemben és milyen modorban vasalták be ország szerin tova, arról beszámol az a névtelen adófizető, aki nyilt levelével fölkereste lapunkat és akinek sorai olyan élénk visszhangra találtak mindenütt. A Krisztus koporsóját se őrizték ingyen — gondolják és talán mondják is ilyenkor a legszebb eszmék és a legfájóbb gondolatok élelmes és rendületlen házalói, de talán a magyarság trianoni koporsójából még se kellene okvetlenül ilyen kiárusítást, rendezni és ilyen végrehajtást eszközölni. És talán mégse a jobb magyaroknak és a hazafiságot hirdető egyesületek vezérének kellene negyven fillérről ötven fillérre emelni a tragikus nemzeti érzés megnyilatkozásának* jelvényét azon a cimen, hogy most itt van a legjobb alkalom, amelyet kár volna elszalasztani! Budapest, május 24. Zsftvay Tibor házelnök tíz óra husz percbor hat képviselő jelenlétében nyitotta meg az ülést. Bemutatta az elnök Tótti Pál levelét, amelyben mentelmi jogának a szarvasi járásbíróság részéről történt megsértését jelentette be, valamint Székesfehérvár feliratát. Az appropriációs vitában dr. Horváth Mihály kecskeméti képviselő volt az első szónok. Azzal kezdte beszédét, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök tegnap másfél óráig osztogatta a sebeket, amelyek azonban szerencsére gyorsan fognak begyógyulni. — Hattyúdalunkat zengjük most — folytatta —, mert többé nem lesz ilyen appropriációs vita, miután a miniszterelnök házszabályreviziója alkalmasint eléri célját és együtt fogja tárgyaltatni az appropriádót a költségvetéssel. Ez mindenesetre baj, mert a költségvetési vitában a népség, katonaság nem szólalhatott fel és legalább az appropriációs vitában nyilt alkalom, hogy az ország bajaihoz hozzászólhassunk. Ezt a kis ellenzéket kár tehát megszorítani. Felolvassa Ugrón Gábornak egyik januári beszédét, amelyben Ugrón a közszabadságokért és a demokratikus fejlődésért szállt sikra. Fábián Béla: Ez az aszfaltdemokrácia programja. Horváth Mihály: Kétféle választójog van ma, nyilt és titkos. Sokat beszélnek e kinevezett képviselőkről. Szeretném, ha nem a belügyminiszter ur állítaná össze ezt a listát. Egyezzenek meg srépe» • pártok a keresztény szereted nevében. Fábián Béla: De akkor nem lesz meg a többség, j Horváth Mihály: Mayer miniszter ur szerint a j választásokon nem a titkosság, hanem az igazságosság a fontos. A magam bőrén tapasztaltam, hogy a választási törvényt sokféleképen lehet magyarázni. ami pedig igen nagy hiba. Az uj választási törvényt tehát ideálisan kell megcsinálni. A békeidőben a 48-as kerületeket kiskorúaknak te- | kintették, pedig ki volt nekünk Kossuth Lajoson kívül és ki van most is? Kossuthot követi még ma is a magyar nép. János&y Gáhor: Ma is szükség van rá, mindig szükség lesz rá. ' v* ' •-»->-• Az egyszerű és közönséges magyarok, keserűen és fájdalmasan veszik és megjegyzik! maguknak azt az eljárást, amellyel egy gyönyörű és emlékezetes esetből egynémely urak ilyen occasiót akartak csinálni Horváth Mihály: Mit vétett tehát Kowtiirti népe, mit vétett Félegyháza és Cegléd, hogy még mindig nem kapja meg a titkos választói jogot, az emberi méltóság legcsekélyebb követelését, hogy mindenki szabadon nyilváníthassa meggyőződését. Legalább az adófizetők kapják meg a titkos választói jogot. Modern választási törvényt kell végre csinálni. Az appropriádót nem fogadja el. Gáspárdv Elemér után Sriiágvi Lajos szólal fel. Beszéde elején megemlékezett Harmsworth látogatásáról. A nagy összefogás érzése ragadta meg Magyarországon mindenki lelkét Éreztük, hogy egy feladatra, egy célra vagyunk rákényszerítve és megvan a készség a nemzet minden egyes tagjában az összefogásra. Csak így, az egész nemzet összefogásával biztat a jövő sikerrel. Ez a hála, ami itt megnyilatkozott, a nagy sajtópropagandának is szólt. Minden jó nefcflnk most, hogy Angliában sajtószabadság van. Hogy ez a sajtószabadság mit jelent nekünk, azt mindenki tudja. S azt is tudja mindenki, hogy ez a sajtószabadság nálunk nincs meg. Amikor elismerjük a sajtó nagy jelentőségét a mi nemzeti ügyünk szolgálatában, el kell ismernünk belső vonatkozásban is. A bekövetkezendő nagy időre a magyar sajtónak is teljes szabadság ken. El kell dönteni a kérdést, tudja-e, akarja-e támogatni a kormány a hadikölcsönt jegyzőket. A javaslat ebben a tekintetben elhibázott. Szívtelennek tartom azt, ami eddig történt, mert homlokegyenest ellenkezik az igazsággal. Ezért éppen a népjóléti miniszter kerületéből hoz bizonyítékokat arra nézve, milyen hajmeresztő igazságtalanság a kisjégyzők kizárása. A törvény mai formájában elhibázott és igazságtalau. Nem fogadja «| a javaslatot. Gyömörey Sándor szólal fel ezután és az útépítést sürgeti. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány törvény utján gondoskodjék a természeti szépségek megőrzéséről. • v A román újságírók tiltakoznak a cenzúra és a törvénytelen letartóztatások ellen (Budapesti tudósítónk tele fon jelen lése ) Bukarestből jelentik: A három román újságíró egyesület ma délelőtt együttes ülést tartott, amely a sajtócenzurával és az újságírók letartóztatásával foglalkozott. A három egyesület kilenctagú bizottságot küldött ki, amely a legközelebbi napokban nyilvános ülést hiv össze Bukarestben, hogy felvilágosítsa a lakosságot, hogy a sajtószabadság kérdése nemcsak az újságírók problémája, hanem közérdekű kérdés. A gyűlés hosszas vita után határozati javaslatot fogadott el a cenzúra egyre tűrhetetlenebb alkalmazása és az újságírók letartóztatása ellen. Amennyiben a kormány tovább folytatja az újságírók jogellenes megrendsza-< hályozását, ugy a lapok nem szolgáltatják be többé a cenzúrabizottsághoz a köteles lappéldányokat és vállalják ezen lépésüknek minden következményét, sőt ha kell, beszüntetik a lapok megjelenését is. Az újságírók határozati javaslatát küldöttség nyújtja át a régensLanácsnak, amelyet arra kérnek, hogy vessen véget a mai állapotnak, amely ma egyet jelent azzal, hogy a sajtó törvényen kivűl áll. A sajtószabadságról, a választójogról, az állampolgárságról és a névmagyarosításról beszéltek az appropriációs vita mai szónokai „Milyen jó nekünk, hogy Angliában sajtószabadság van" - mondotta Szilágyi Lafos