Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-22 / 115. szám

mm május 22. DÉLMAGYARORSZAG LICHTMANN, SCHIFFER, COOKS ftiüönSsgességek ROYAL CIPŐÁRUHÁZ Rova!-épa!et.| ¿1 balolátali púríoR fiatalmas íérJ&ódliiá&a a némei birodalmi vála&szíasolcon. Németországban uj kormány alakul tulnyomórészben szociáldemokrata miniszterekkel (Budapesti tudósítónk telefonjelentésc Berlinből jelentik: A belügyminisztérium a következő, egyelőre még nem végleges válasz­tási eredményt tette közzé: Leadtak 30,592 442 szavazatot, amelyekalap­ján 489 mandátum kerül betöltésre. A 489 mandátum a következőképen oszlik meg: Szo­! iáldemokrata párt 152 (-)- 21), német nem­zeti párt 73 (— 30), centrum 62 (— 7), né­met néppárt 44 (— 7), kommunista párt r>4 (+; 9), demokrata párt 25 (— 7), gazda­sági párt 27 (-[- 6), nemzeti szocialista párt 12 (— 2), nemzeti parasztpárt 8 (ujpárt), keresztény nemzeti parasztpárt 13 (ujpárt), lőredékpártok 7. Az uj birodalmi gyűlés pártviszonyai rend­kívül érdekesen alakulnak. Az úgynevezett weimari koalíció pártjai a szociáldemokra­ták, demokraták és a centrum már most 235 mandátummal rendelkeznek, ami gyakorlati­lag «winyit jelent, hogy az 510 képviselőből álló parlamentben minden olyan határozat megakadályozható, amihez kétharmad többség szükséges. Ugyanilyen a helyzet a szociálde­mokraták és a kommunisták esetleges együtt­működése esetén. A weimari koalíció a vá­lasztások eddigi eredményei alapján még nem éri el az abszolút többségei, ami az 510 man­dátumot alapul véve 256 szavazat volna. Ez­zel szemben az úgynevezett nagy koalíció (szo­ciáldemokraták, demokraták, centrum, bajor népppárt és némel néppárt) túlnyomó több­séggel rendelkezik, amellyel szemben semmi­féle ellenzéki koalíció nem tudna opponálni. Éppen ezért szinte egyöntetű a sajtónak az a véleménye, hogy az uj kormány csupán az úgynevezett nagy koalícióra támaszkodhat. A fajvédő pártok bukása miatt elkeseredett jobb­oldali lapok máris uj választások kiírását sür­getik. Politikai körökben tudni vélik, hogy a szo­ciáldemokraták hajlandók az uj kormány megalakítására. Már meg is indultak a kom­binációk arról, hogy kik lesznek a tagjai az uj birodalmi kormánynak. Altalános az a meggyőződés, hogy az uj kormány legnagyobb részét szociáldemokratákból állítják össze. Bi­rodalmi kancellárnak Braun porosz miniszter­elnököt emlegetik, továbbá Hermáim Müllert és Frankent, a szociáldemokrata parlamenti frakció elnökének nevét. A belügyi tárca je­löltje Sei>ering volt porosz miniszterelnök. Az még mindig nincsen eldöntve, hogy a Marx-kormány mikor mond le. Az uj biro­dalmi gyűlés iunius 10. és 15-ike között tartja \ első ülését. A berlini sajtó hűvösen fogadta Benest Berlin, május 21. Benes cseh külügyminisz­ter berlini látogatását a német sajtó igen hű­vösen fogadta. Azt kérdik a lapok, hogy mit szándékozik Benes Berlinben cselekedni és miről akar a birodalmi kormánnyal tárgyalni. Berlinben az a nézet, hogy Benes látogatása azt a célt szolgálja, hogy megvitassa a kor­mánnyal egész Európa terveit. Miután Stre­semann nincs abban a helyzetben, hogy Be­nest személyesen fogadhassa, ezért csupán tá­jékozódásról lehet szó, melyek nem vezethet­nek konkrét eredményre. Amíg a baloldali sajtó Benes látogatását hűvösen fogadja és egyszerűen tudomásul veszi, a jobboldali sajtó kifejti aggályait a cseh külügyminiszter kö­zépeurópai tervei tekintetében. „Szeged város hazafias közönségének — hálás köszönettel E. Harmsworth" A „City of Budapest" Rothermere fiának hatalmas virágcsokrát dobta le a Széchenyi-térre Apró jelenetek 8zeged nagy vasárnapjából Senki sem tudja pontosan, hogy vasárnap, a magyar igazság fogadalmi ünnepén hányezer vi­déki zarándokolt Szegedre. Vannak, akik az ide­genek számát hatvanezernél is többre becsülik. A város zsongó méhkas volt ezen a napon, tele művészi színfolttal, napsugárral, lelkesedéssel, könnyes, reménykedő örömmel. A környék népének hatalmas megmozdulása nem múlhatott el anélkül, hogy néhány mélységesen kedves jelenet ne adódott volna. Ezek közül tes­lünk el néhányat. A Tisza-szálló előtt, amikor megérkezett a ne­mes lord mosolygó arcú fia, nagyon sokan össze­verődtek, hogy láthassák a vendéget, akinek látá­sával nem tudott senki sem betelni. A nagy tö­megben egy igen öreg, töpörödött anyóka is szo­rongott és apró, szürke szemének tekintetét egyet­len pillanatra sem vette le a kapuról. Amikor a löncs után kilépett Esmond Harmsworth, az öreg. valószínűleg tápéi anyóka szeméből kibuggyant a könny. Szines zsebkendő-.- 1 törölgette le arcán végigfolyó könnyeit, imádságos arccal, hangosan, hogy nagyon sokan meghallották, igy szólt: — Hogy a jó Isten őrizze meg nekünk az ara­nyost. Ippen olyan, mint az édősapja a 1 e 1 k ö m , . , • Nagyon öreg házaspár battyog a főlvonuló me­net egyik vidéki csoportjában. Kilencven körül járhat mindkettő. Az öreg, reszketős lábak nem igen tudnak lépést tartani a tömeggel. A ren­dezők noszogatják az öregeket. Gyorsabban, gyor­sabban, mert torlódás lesz. Az öreg ember megbotránkozva néz a türel­metlen sürgetőre: — Nem azér gyüttünk, hogy siessünk. Mink bi­zony látni is akarjuk a mi jó, öreg királyun­kat. • A legkedvesebb jelenet, amely méltóan, szépen koronázta be Szeged virágvasárnapját, hétfőn dél­ben játszódott le a város fölött, a levegőben. Tizenkét óra előtt néhány perccel erős berregés vonta fel a magasba az uccai járókelők tekintetét. A messzeségből hirtelen hatalmas gépmadár ka­nyarodott elő és leereszkedett a Széchenyi-tér fölé. Három propeller]« szédületes sebességgel fúrta a levegőt. Olyan alacsonyra ereszkedett le a hatal­mas gépmadár, hogy az emberek lei betűzhették felírását. A gép hajójának egyik oldalán azt olvashatták: CITY OF BUDAPEST. A korzó hirtelen benépesedett és az emberek ajkán önkénytelenül tört föl az ujjongás: — Harmsworth repülőgépel A gép merész ivben a városháza tornyát kerülte meg, majd háromszor körülrepülte a Széchenyi­teret. Egyik ablakából egy férfi hajolt ki és hatalmas kendőt lengetett a tér közönsége felé. A polgármesternek azonnal jelentették az angol gép látogatását. A főispánnal együtt kisietett a közgyűlési terem erkélyére és integetett a repülő­gép utasainak, akik közül az egyik a következő pillanatban hatalmas, rózsaszínű virágcsokrot do­bott le a Széchenyi-térre. A csokor lassan hullt le a földre és röptében hosszan úsztak utána a széles, selyem nemzeti szinü szallagok. Oda­esett a virágos kofák melletti parktükörbe. A korzó egész közönsége a csokor köré sereglett és ha Mihályffy László műszaki tanácsos ott nem terem a kellő pillanatban, a fellelkesült emberek szétszedik a gyönyörű csokrot. A virágot Mihályffy azonnal felvitte a polgár­mesterhez, aki kiállt vele az erkélyre, amely előtt már hatalmas tömeg várakozott. — Itt hozom Esmond Harmsworth üdvözletét, — mondotta harsány hangon a polgármester és magasra emelte a rózsaszínű rózsákból, azaleák­bóí, szekfükből. ibolyákból összeállított gyönyörű csokrot. — Mi van a szallagon? — kiáltották föl a polgár­mesterhez. — Majd fölolvasom. Ez áll rajta: »Szeged város hazafias közőnségéneK — hálás köszönettel E. Harmsworth.« A tömeg, amely százakra szaporodott közben, harsány éljenzéssel vette tudomásul a polgármester szavait. A virágot később lefotografálták az erkélyen, majd a polgármester szobájába vitték, ahol csu­dájára jártak az emberek. A csokrot a muzeumba helyezik el, mint a vasárnapi ünnepség egyik szép emlékét. A gép még leirt néhány kört a város fölött, utasai integettek, majd eltűnt Budapest felé. m. I. A hősök emlékünnepe Szegeden A hősök emlékének vasárnap áldoztak a szegedi temetőkben. A lélekemelő ünnepség az idén mére­teiben és pompájában messze elmaradt a tavalyi ünnepségek mögött. A templomok előtt és a for­galmas utvonalakon felállított perselyekbe alig 500 jjengő gyűlt össze a tavalyi 2000 pengővel szemben. Vasárnap délelőtt az összes szegedi templomok­ban gyászistentiszteleteket tartottak. A tulajdonképeni ünnepségek a temetőkben vol­tak. A belvárosi temetőben a hősök emlékoszlo­pára rövid emlékbeszéd keretében dr. Hunyadi V a s s Gergely ügyvéd helyezte el a város közön­ségének koszorúját. A görögkeleti temetőben dr. Lehel Pál mondott emlékbeszédet, mig a refor­mátus temetőben dr. R ö t h Dezső városi aljegyző koszorúzta meg a hősi halottak emlékmüvét. A Szegedi Zsidó Hitközség kegyeletes érzéssel adózott elhunyt hősei emlékének. Az ünnepi em­lékezés első része a zsinagógában folyt le, ahol Lamberg Mór főkántor megható éneke után L ő w Immánuel főrabbi tartott magas szárnyalást! beszédet. Megemlékezett az elhunyt zsidó hősi halottakról és a haza veszteségéről. Isten áldá­sáért fohászkodott a hazára, sikert kívánt a meg­indult visszaszerző mozgalomra. A gyermekkar Himnuszával ért véget a templomi ünnepély, amely után a régi templom falán elhelyezett emléktábla elé vonult a közönség, ahol a népiskola tanulói Hiszekegye után dr. Frenkel Jenő rabbi tartó ti beszédet, amelyben többek között megemlékezett Rothermereről, akinek igaz emberi érzése meg­érezte azt az égbekiáltó igazságtalanságot, amit ezzel a félreismert, "ezeréves nemzettel elkövettek. A beszéd után Klein Artúr tanuló »Beszél a már­vány« cimü verset szavalta el, majd Winter Magda »Egy idegen sir« cimü vers szavalásával * szivekig meginditotta az egybegyűlteket. A gyer­mekkar Himnusza, zárta be a kegyeletes aktust. Délután 5 órakor a zsidó temetőben folyt le a további emlékezés. A cinterembcn Lamberg Mór és Fuchs Vilmos megható éneke után Lőw Immánuel főrabbi mondott szivbemarkoló, gyö­nyörű imát, majd a hősök sirjához vonult az emlékező közönség, ahol Szeged város képvise­letében Fenyő Lajos műszaki főtanácsos és a szegedi helyőrséget képviselő tiszti küldöttség he­lyezte el a szeretet és az emlékezés koszorúját. Kerékpárokban a Siyrla (5 Triumph vezető márka. Egyedül kophat* Szántó. Sándor^

Next

/
Thumbnails
Contents