Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-03 / 100. szám

Í928 mftjus 5DELMAGYARÖWSZAGT 5 Kiváló angol férfi szövetek! | SafAt szabóság! Az egész város arról beszél, hogy az EXCELSIORBÓL ufjáalakult Dr. SALGÓ ÉS TSA TEXTILKERESK, RT.-nál, Somogyi u. 22. mily jól és olcsón Pus Ili raktári 1 | Hat havi hitelI [ üzleti elvünk: megbízható árut szolid áron! Régi -vevőinknek egészen kivételes kedvezmény! KüUHileges nöl dfvatkelmék í' | I Nagy vélasztékT Egy orgazdaságéri elitéit hivatalnok vádjai egy főhadnagy ellen Rágalmazás miatt egyhónapi fogházra ítélték {A Délmagyarorszáa munkatársától.) Panestes József szabósegéd 1925 elején a szegedi katonai gazdasági hivatalban volt alkalmazva. Ebben az Időben a katonai rakiérban lepedőlopások történtek és a gyanú Pancslcsra irányult, aki azonban tagadta a lopások elkOveiését. A hadbíróság elolt megtartott főtárgyaláson Pancsics azzal védekezett, hogy a nála megtalált lepedőket egy idegen embertől vásárolta és nem tudott azok lopott voltáról. A bíróságok Pancsics Józsefet orgazdaság cimén három hónapi fogházra Ítélték. Pancsics József azonban mielőtt büntetése Jogerőre emelkedett volna, levelet irt volt főnökének, Zombori Károly gazdászati főhadnagynak, amelyben kfilönböző rágalmakkal illette a főhadnagyot, aki a levelet átadta felsőbb hatóságának. Pancsics József ellen felhatalmazásra üldözendő rágalmazás cimén . indult meg az eljárás. A szegedi törvényszék I Hábermann-tanácsa kedden délelőtt vonta felelősségre Pancsics Józsefet, aki nem tagadtar hogy a levelet ő Irta, A levélben Pancsics azt kérte a főhadnagytól, hogy Járjon közbe, hogy az ellene megindított eljárást szüntessék meg. Majd többek között a következőket Irta: — Igaz, hogy önnek felebbvalőí előtt kellemetlen lesz az ügy és különösen az a tény, hogy mindezekben főhadnagy ar oitte a oezetőszerepet. Ha a kérésemet nem teljesitf, ugy nekem módomban lesz főhadnagy ar karrierjét tönkretenni ós egysorba helyezni a magamfajta toloafokkol. Pancsics a főtárgyaláson állításait bizonyítani kívánta, de a törvényszék a valódiság bizonyítására irányuló kérelmet, mint elkésettet elutasította. Pancsics Józsefet ezután bűnösnek mondották kt és egy hónapi fogházra Ítélték. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbezést jelentett be. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI mm XXXIX Ismét a Szegedi Híradónál. Kemfecheytől nagyon hamar megjött a válasz: Endrényi nem akar többet adni negyven forintnál. Vasúti jegyet expressz küldöm. Kemechey. 1893 december 1-én este már ismét Szegeden voltam és másnap megkezdtem a munkát a Híradó nál. A rendőri riporton kivül a közigazgatási ügyekkel is sokat kellett foglalkoznom, ami csak javamra vált, mert alkalmam volt aránylag gyorsan megtanulni mindent, ami a közigazgatási jogban lényeges. Jogtanárom Lévay Béla volt, Szeged város tanácsának iktatója. Minden reggel elmentem az iktatóba és átnéztem a város postáját. Minden aktát elolvashattam még az iktatás előtt és még a »bizalmas« jelzésű leiratokat is előbb olvastam, mint a polgármester. Mi szegedi ujságirók akkoriban korlátlan bizalmat élveztünk és ezzel a bizalommal soha vissza nem éltünk. Ha Béla bácsi egy aktára azt mondta, hogy »fiam, erről ne Írjatok«, — akkor ez a megjegyzése hatásosabb volt minden cenzúránál. Ha valamely ügyet nem értettem, vagy valamely ügynek az előzményeit nem ismertem, Béla bácsi a legnagyobb készséggel és türelemmel megmagyarázott mindent. Sok fiatal zsurnaliszta igen sókat köszönhetett Lévay Bélának, aki »Don Dugó« néven nagyon mulatságos dolgokat irkált előbb a szegedi lapokba, majd utóbb a pesti Magyar Ujság-ba, de amikor közigazgatási dolgokról volt szó, oly pedánsan tudott mindent megmagyarázni, mint egy német jogtanár. Hosszú időn át tapasztaltam a budapesti sajtóban, hogy közigazgatási dolgokról értelmes dolgokat csak azok az újságírók tudtak írni, akik Szegeden tanulták a mesterségüket, a Lévay Bila szűk kis szobájában, ahova sohasem férkőzött DB sem a titkolódzás, sem a nagyképűség. Munkaköröm kiterjesztésével egyidejűleg Sűrűbbé vált az érintkezés a Szegedi Napló embereivel is. Kulinyi Zsigmond mindig nagyon kedves volt hozzám. Békefi Antal nem szeretett, mert azt, hogy mindig nagyon komor voltam, igen rossz szimptomának tartotta. Nem sokkal előbb került Szegedre a Napló közigazgatási munkatársa, PaJócz László, ki akkoriban a szorgalom, a pontosság és az alaposság mintaképe volt előttünk. Palócz a legegyszerűbb hírnek is »utána nézett« és sohasem azt irta le, amit hallott, hanem mindig csak azt, aminek utána járt. A Napló a városi dolgokról mindig sokkal többet irt Palócz idejében, mint a Híradó és Palócz mert kritizálni is, mert az, amihez hozzászólt, neki már a kisujjában volt Egy tekintetben azonban teljesen félreismertem: nagyon praktikus embernek tartottam s azt hittem, hogy irtózatosan meg fog gazdagodni R közgazdasági tervei révén. Ma már tisztában vagyok vele, — tudom, hogy a közgazdaság terén poéta volt: ábrándozó volt ott, ahol csak az remélhet sikert, aki ha kell, kész minden akadályt legázolni. i A Napló rendőri, csendőrségi és törvényszéki riportere Tömörkény István volt, aki mellékesen a Hüvelyk Matyi című humoros lapot is végig teleirta, anélkül, hogv ezért egyéb honoráriumot kapott volna, mint lepfőlebb egy fél liter bort a Matyi szerkesztésének hivatalos ideje alatt: pénteken délután. Tömörkény akkor még legényember volt és meglehetősen viharos éjszakákat élt át. Kószó István elköltözött Szabó Ignácéktól s a Csongrádi-sugárut és a Lengyel-utca sarkán Tömörkénnyel együtt kibérelt egy sarokházat Kivül csúnya volt a ház, — aki építtette, valószínűleg megszökött az államkölcsön törlesztése elől és a házat kívülről már be sem vakoltatta. A két Pista azonban belülről szépen rendhehozta a házat, hogy miért, azt nem tudom, mert a lehető legkevesebbet tartózkodtak benne, reggel négytől nyolcig. Egyszer én is vendégük voltam ebben a »Bagolyvárban.^: 1893 Szilveszter estéjén együtt mulattunk a Tiszában; éjfél után hazakísértük a hölgyeket s azután »folytattuk az ügyet«, melynek csak végállomására emlékezem: a mai Kossuth Lajos-sugárutnak mindjárt az elején volt egy »depó«, — magyarul pálinkamérés, — Tömörkény itt tűzoltókat, csatangoló katonákat, utcaseprőbet, stbit talált és figyelte eredeti »kisjsólásaikat«. Reggel felé értünk a Bagolyvárba, ott még egy kicsit vivtunk és miután szeretett' bennünket az Isten, sem a petróleum-lámpást nem vertük le, sem egymás szemét nem ütöt-^ tűk ki, — én azonban, mint »gyenge legény«, végül is a divánra estem, ahonnan fölemeltek s ugy, amint voltam, ágybatettek és betakartak. Mikor felébredtem, üres volt a ház,, az óra tizenegyet mutatott Gyorsan megmosakodtam és szaladtam a Városházára, hogy az Újévi tisztelgésekről irni tudjak, óriási meglepetésemre minden hivatal nyitva voít^ ügyfelek jártak-beitek a folyosókon és senki sem volt ünneplő ruhában. Nagyon nehezen jöttem rá, hogy már január 2-ika van, — egyi: napot teljesen átaludtam ez életemből. Ez volt az első és utolsó eset, hogy »kirúgtam a hámból.« A Riradó szerkeszt őségé a régi \*Qlt. azzal, a különbséggel, hogy a színházi szezonná Való tekintettel egy kritikussal is gyarapodott a redakció. Bartos Fülöp kereskedelmi és polgári leányiskolái tanár ur irta a kritikát, gondolom, teljesen díjmentesen. Körülbelül ugyanennyi volt a fizetése a Napló sztui kritikusának, Bal la Jenőnek is, akinek kritikai irányával nem értettem egyett, mert a spép fiatal művésznőket mindig dicsérte; azt hit-, tem, hogy valamennyiben szerelmes (persre csak plátói alapon) és csak később jöttén ná, hogy nem a művésznőkbe szerelmes, haneöij a színházba. Miután a szűkmarkú kiadóktól teljesen független ember volt és szép jövedelemmel rendelkezett, egyike volt a legelegánsabb fiatal embereknek s nem is igen ver-, senyezett vele más, mint a színháznak egy másik szerelmese, Ujj Béla. Bár mindkettőjükkel jóban voltam és igen kellemes legénylakásuk volt, Baliának az Attila-utcában, Ujj Bélának az Iskola-utcában, — nem szerettem hozzájuk járni, mert náluk a társaság már az első pohár bor után átalakult dramaturgiai sZakértebazIetté, melyen még azt is megvitatták, hogy helyesen volt-e szabva Pogány Jancsinak vagy Szendreí Ellának a blúza. Szegeden, mint a Híradó munkatársa semmi okos dolgot nem csináltam. Gondoltam, hogy beletanulok a vezércikkirásba, de nem igen volt rá alkalmam, mert Kemechey és Irányi Dezső mellett most már egy uj állandó vezércikk irónk is volt: Cserő Ede dr. Ez a fiatal ügyvéd nagyon óvatos ember volt, csak arról BELVÁROSI MOZI KORZO MOZI Május 3-án, C8üt»rt0k«n Henny Portén válópöre. Vígjáték 8 felvonásban. Fíazereplö: HENNY PORTÉN. AaonHvflli Május 3-án, csütörtökön Ar Idény legkncaglalóbb vtgjétéko ? ! ! Férjhez adom a feleségein. Vígjáték 8 felvonásban, Fősiereplö: Leofrlce Joy. B^ HHFI5prCfllfi5 VIOIQy« Színmű 6 felvonásban. FSazereplö Ellen Rlcnter. FrWoHn nem megy vissza * Eethó álma. Bur>e«zk 2 felvonásban. Boxleajtk 2 (elvonásban Előadások kezdete 5,7,9, vuii- ii ünnepnap 3,5.7 é* 9 órakor. Előadások kezdete 5,7, 9. VM4T- és ünnepnap S 6.7és*9 órakor.