Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-16 / 111. szám

1928 május 17. DFXM .4 CV 4 R ORSZ AG » Szeged 250 kövezetlen uccájára hivatkozik a rendőrségi hozzájárulás összegének megállapítása előli A polgármester szerint a költségvetésnek egyetlen rugalmas tétele a város­rendezési tétel (A Délmagyarország munkatársától) A' városok kongresszusa nemrégen foglalkozott azzal a rendelkezéssel, amelyet a belügymi­niszter az appropriációs javaslatba illesztett be és amely szerint a törvényhatósági és ren­dezett tanácsú városok 1929 január elsejétől kezdve kötelesek hozzájárulni az állami rend­Őrség fentartásának költségeihez. A hozzájá­rulás ősszegéi az illető város vagyoni hely­zetének és bevételeinek figyelembevételével a belügyminiszter állapítja meg, az összes vá­rosok hozzájárulásainak összege azonban nem haladhatja meg az állami rendőrség fentartási költségeinek busz százalékát, ami körülbelül nyolcmillió pengőnek felel meg. A városok kongresszusa természetesen elhatározta, hogy sikra száll a városok ilyen ujabb megterhelése ellen. Háromtagú küldöttség is járt ebben az ügyben a belügyminiszternél, a küldöttség egyik tagja Somogyi Szilveszter polgármester volt, de a belügyminiszter kijelentette, hogy elhatározását semmiesetre sem változtatja meg. Az érdekelt városok most várják azt a belügyminiszteri rendeletet, amely felosztja köztük a nyolcmillió pengős terhet, amelyből Szegedre, mint Budapest után az ország legna­gyobb és leggazdagabbnak vélt városára igen tekintélyes összeg fog jutni. A Délmagyarország munkatársa kérdést in­tézett ezzel az üggyel kapcsolatban dr. So­mogyi Szilveszter polgármesterhez, aki a kö­vetkezőket mondotta; — Amit lehetett, a városok kongresszusa megtett, hogy elhárítsa ezt a veszedelmet a várostól. Akciónk eredménye azonban alig több a semminél. A miniszter kategorikusan kijelentette a nála járt küldöttség előtt, hogy elhatározását nem másíthatja meg. Annyit ígért mindössze, hogy az első években nem használja ki a törvényhozástól nyert teljes fölhatal­mazást és a husz százaléknak csak egy részét veti kia városokra. A hozzá­járulás összegét azonban évről-évre emelni fogja mindaddig, aivig eléri a teljes husz százalékot. Hiába sorakoztattunk fel súlyos érveket, hiába hivatkoztunk azokra az uj terhekre, amelyek a háború óta hárultak a folyton csökkenő bevételű városokra, hiába hivatkoztunk arra, hogy a városrendezés problémája egyre sür­getőbben és egyre súlyosabban nehezedik ránk, a miniszter hajthatatlan maradt. így tehát bele kell nyugodnunk a változtathatatlanba, bár egészen valószinü, hogy a hozzájárulás­ból ismét Szegedre hárul Budapest után a legnagyobb rész. Lokálisan megkíséreljük még a védekezést. Arra fogunk hivatkozni, hogy Szegeden kétszáznegyven kövezetlen uccánk van, hogy sürgősen el kell készítenünk az uj csatornahálózatot, már pedig minden ujabb teher a városrendezési célokra szánt összeget kisebbítheti csak, mert a költségvetésnek ez az egyetlen rugal­mas tétele. Valami igazság azért van a bel­ügyminiszter szándékában, hiszen azelőtt a rendőrség föntarlásának egész terhe a vá­rosra hárult. A rendőrség államosítása előtt azonban ez a teher lényegcsen kevesebb volt Nagyon jól emlékszem rá, hogy főkapitány­koromban milyen nehezen, milyen hosszú har­ook után tudtam csak fölemeltetni a rendőr­legénység létszámát százhúszra. Ma a szegedi rendőrlegénység létszáma, ha jól tudom, két­százötven és a tisztikar létszáma is lényege­sen nagyobb. Nem mondom, közbiztousági okokból ekkora rendörségre szükség van egy ilyen nagy városban, de a teher azért' mégis súlyos. Megkérdeztük a polgármestert, hogy az ál­lami polgári iskolák fentartásának terhe,.ame­lyet szintén a jövő évtől kezdve a kultuszmi­niszter hárított át a városokra, milyen nagy megterhelést jelent. A polgármester kijelen­tette, hogy számítása szerint ez a teher nem lesz lényeges, évente körülbelül tizenötezer pengőnek felel majd meg, bár három polgári iskola van Szegeden, azonban ennek a teher­nek az áthárítását is méltánytalannak tartja A polgármester megállapításához hozzáfűz­hetjük azt, amit nem mondott ki, de valószí­nűleg szintén érzett, hogy ez a teherátháritás különösen Szegeddel szemben méltánytalan, azzal a várossal szemben, amely szinte ere­jén felül áldozott az egyetemi és egyéb okta­tási célokra és gróf Klebelsbero Kunó ecész kultúrpolitikájára. Ayolc év után kedden reggel indult el elössör Közvetlen vonat Temesvárra Húrom utasa volt az első lcözvetlen temesvári gyorsvonatnak ellenőrző közegek. A Temesvárról induló vonat­hoz Szőregíg utaznak ki a magyar rendőrök és az (A Délmagyarország munkatársától) A temesvár—szeged—budapesti közvetlen vonat­nak kedden volt a — premiérje. A közvetlen vasutösszeköttetés Temesvár és Szeged között 1921., a szerbek ujszegedi kivonulása óta szünetel. A kivonuló szerbek ekkor Újszegedtől a szerb ha­tárig felszedték a síneket, úgyhogy a Simplon­express ezidőtől kezdve nem közlekedett régi ren­des vonalán, Szegeden keresztül. A közvetlen vonal visszaállítása érdekében évek óta folytak a legkülönbözőbb tárgyalások. Nemrégiben azután a tárgyalások közben felmerült differenciákat si­került eloszlatni és a szerbek is beleegyezésüket adták abba, hogy a Temesvárról kiinduló gyors­vonat szerb területet érintve érkezzék Szegedre. Budapestről az első közvetlen temesvári gyors­vonat kedden reggel hét órakor indult el és fél­tízkor érkezett meg Szegedre. Sző regen volt a vámvizsgálat. A megegyezés szerint Szőregem nem áll hosszabb ideig a vonat, mert az útlevél- és vámvizsgálatot utfcözben a vonaton intézik el sr útlevélvizsgálatot Szőreg és Szeged között bonyo­lítják le. A gyorsvonat Szegeden 10 percig tar­tózkodik és azután indul tovább Budapest felé Az első közvetlen gyorsvonatnak, amely először Budapestről indult ki, három olyan utasa volt, aki Temesvárra igyekezett Az este negyednyolc­kor Temesvárról Szegedre befutó gyorsvonatnak csak . egy utasa volt, aki Berlinbe utazott Szege­den azonban a Budapestre igyekvő utasok néhány perc alatt ellepték a vonat három hatalmas sze­mélykocsiját, úgyhogy ez a vonat mégis utasok­kal telve robogott Budapest felé. Az uj gyorsvonatnak közvetlen összeköttetése van Bécs, illetve Bufcarest felé, úgyhogy az uj gyors vonatpárnak nagy forgalmat jósolnak vasutas­körökben. A temesvári vonattal egyébként meg­volt a nyári menetrend premiérje is, amely — a jefek szerint — sikert aratott Agyonlőtte magát egy fiatal lány, mert vőlegényét a szülei választották ki (A Délmagyarország munkatársától) Ked­den délelőtt jelentették a szegedi ügyészség­nek, hogy Derekegyházán tragikus körülmé­nyek között öngyilkosságot követett el Csikós Margit, egy jómódú derekegyházi földbirto­kos feltűnően szép lánya. A fiatal uri leány­menyasszony volt, vőlegényét szülei választot­ták ki, amiért a leány búskomor lett. Először éhségsztrájkot rendezett, majd elhatározta hogy megválik az élettől. Tettét hétfőn délután hajtotta végre Szü­lei aludtak, amikor a leány atyjának zsebéből kiemelte annalc revolverét, kiosont az udvarra, ahol a revolvert homlokára illesztette. A kö­vetkező pillanatban dörrenés verte fel az ud­var csöndjét, a fiatal Csikós Margit holtan esett le az udvar kövezetére. Segíteni már nem lehetett rajta, azonnal meghalt A golyó fejét valósággal szétroncsolta. A derekegyházi csendőrség a tragikus esel után nyomozást in­dított, hogy az öngyilkosság körülményeit tisz­tázza. Harmincezer Idegent várnak Szegedre Harmsworth képviselő látogatása alkalmából Vasárnap délután öt éráig nyitva tarthaiják üzleteiket a szegedi kereskedők (A Délmagyarország munkatársától ) Neve­zetes napja lesz vasárnap Szegednek, amelyből kiveszi részét a közeli, sőt távoli környék la­kossága is. Idegenek nagy tömege, köztük egész sereg külföldi és budapesti ujságiró érkezik ide Harmsworth szenátor kíséretében és amennyire megállapítható, olyan nagy az ér­deklődés országszerte, hogy különvonatokat kell beállítani, hogy a vasúi i személyforga­lom vasárnap lebonyolítható legyen. Kiste­lekről, Makóról, Szentesről, Orosházáról, Hód­mezővásárhelyről és még 46 helységből jön­nek érdeklődök. Ha még számításba vesszük, hogy a tanyákról is minden épkézláb ember bejön, akkor seramiesetre sem lehet túlzott­nak tartani azt a számítást, amely harminc­ezerre becsüli a vasárnap Szegeden tartóz­kodó idegenek számát. A vendéglősök, élükön a Tiszával, ahol az ünnepi ebédet rendezik, erősen készülnek a vasárnapra és ez a készülődés, ha nem csaló­dunk, éreztetni fogja hatását a piaci árak át­meneti emelkedésében, bár a hatóság — mint értesülünk — résen lesz, hogy jogtalan ár­emelésekkel ne ronthassák a város jóhirét. Illetékes helyen felmerült azonban az az igen helyes gondolat, hogy az idegenjárás előnyeit a szegedi kereskedők is élvezzék, akikre a hosszú hónapok óta tartó és a szeszélyes idő­járással fokozott üzlettelenség után nagyon rá­férne egy kis forgalom. Szegednek ma már olyan fejlett kereske­delme van és a kereskedőknek oly dus a raktáruk, hogy a kisebb városok és községek lakossága szívesen használná fel vasárnap az alkalmat szükségleteinek beszerzésére Az ünnepélyt előkészítő bizottság vasárnapi ülésén felmerült fez a gondolat és el is hatá rozták. hogy sürjjős lépéseket tesznek a kor-

Next

/
Thumbnails
Contents