Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-15 / 110. szám

11128 május 15. mmm DfeL MACTAKÖKSZAG T, LICHTMANN, SCHIFFER, COOKS különlegességek ROYAL CIPŐÁRUHÁZ RoyahépUlet.' Mtí vésheti ^ , A filharmonikusok utolsó hangversenye. A virá­gos, napsütéses, kifelé hívogató tavaszra várt az a könnyű program, amelyet a filharmonikusok utol­só bérleti hangversenyükre tartogattak. Jórészt már hallott müvet. Hogy a második fagyosszent zord tekintete rázárta az ajtót a szabadba kívánkozó hangulatra és mi május 13-án is fázósan télies igényekkel ültünk a hangversenyteremben — ez dicséretére legyen mondva a filharmonikusoknak — ezúttal nem nagyon ártott meg a hangverseny­nek. Ha különösebb szenzációt nem is jelentett a produkciójuk, becsületes, igyekvő munka volt. Nem számolhatunk be sem emelkedésről, sem esésről, de az eddig elért technikai fokon s már többször lejátszott müvekkel élvezeteset nyújtottak. Men­delssohn: Hebridák nyitánya, Havdu: D-dur szim­fónia, Pierné Izeyl szuit és Liszt I-ső rapszódiája voltak műsoron. A filharmonikusok idei nagy ün­nepélyei után ez az összeállítás már valószínűleg csak amolyan kényszerleszállás lehetett, hogy a bérletben vállalt kötelezettségének eleget tegyen az egyesület. A feladat nem nagy volt és igy siker­rel is járt. Egy uj müvet is bemutattak, Piernének, » szellemes francia zeneszerzőnek kisebb mun­káját. Pierné. aki ugyanolyan jó operett- és opera­szerző, mint szimfonikus, élénk és ragyogó zene­kari színeit, különös édességü, kissé szácharinos lírával öntözgeti. Mindkét jellemző sajátság ki­domborodott az előadásban. A zenekar azonban erre az utolsó hangversenyre láthatóan megcsap­pant. Sok játékost nem találtunk a helyén, akiket eddig a filharmonikusok lelkes propagálóinak is­mertünk. Az ok nem egészen a filharmonikusok belügye, de bennünket elsősorban a hangversenyek kiállítása, készültsége, a zenekar fejlődése érde­kel. Ebből a szempontból pedig most már igazán fontos lenne, ha az egyesület nagyobb gondot fordítana tehetséges amatőrök beszervezésére. Naggyá a zenekar csak ugy lehet, ha megneveli a maga számára a tehetségeket, a dilettánsokból és az ifjúságból, összetartással, bensőséges érintke­zéssel meg is tartja, sőt fokozza érdeklődésüket. Ebben az irányban a filharmonikusok működésé­ben sok hiányt tapasztaltunk, amit azonban az uj szezonban jóvá tehet az egyesület. 1. v. Növendékhangverseny. A városi zeneiskola szé­pen sikerült növendékhangversenyt rendezett hét­főn délután a piaristagimnázium dísztermében. Az alsóbb osztályok növendékei közül ezúttal külö­nös megemlítést érdemelnek Auer György, a he­gedütanszak növendéke, Gorny Dalma, B a da­lik Magda, Korén István, Spalla Kornélia, Rammer Vilma zongoristák. A haladók közül ügyesnek bizonyult Kelemen Sándor, de tapsot kaptak Jeck Viola, Z se bők Rózsa, Tanay Valéria zongoristák, S z i r á n y i László hegedűs. Muzikálisan és szép tónussal játszotta hegedűn Kuglis Zsuzsa Hubay Poémes hongroises-át. Az énektanszak növendékei közül szép produkciót nyújtottak Vékony Gabriella: Thoma Éva, a kezdők közül Kovács Ilona és Kézdy Elza. A hangversenyt egy Mozart-trió zárta be, amelynek szereplői Bielek Mária zongorista, Ivánko­vits Ferenc hegedűs és Csűrik Dénes csellista őszinte elismerést arattak. A gimnázium díszter­mét megtöltő közönség megelégedéssel távozott a növendékhangversenyről. A színházi iroda hirei Nászéjszaka ma este utoljára Lábas« Juci fel­léptével. Tizenkét zsúfolt ház után közkívánatra még egyszer műsorára tűzte a színház Lábass Jucival a szezon egyik kimagasló sikerű operett­újdonságát, a Nászéjszakát. A fővárosi nivóju együttes élén továbbra is Neményi Lili, Pártos Klári, Tolnay, Páger, Bilicsi. Herczeg és Ve­szely állanak. Denevér. Strauss János, örökértékü nagy ope­rettje ezen a héten még csak szerdán kerül szinre, a főszerepekben Sz. Patkós Irma, Neményi Lili, Gaizler Lola, Tolnay, Szórád, Bilicsi, Herczeg, Keleti és Rónaival. Csütörtökön délután mérsékelt helyárakkal: Ci­gánykirály. Nem nősülök — az uj negyedik felvonással. Csütörtökön este eleveníti fel a színház az el­múlt szezon legnagyobb sikerű vígjátékát, az azóta világsikereket aratott Nem nősülök-öt. A fel­elevenítés érdekességét fokozza az, hogy ezultal kerül Szegeden először szinre a rendkívül mulat­ságos és ötletes negyedik felvonás, melyet Buda­pesten az ötvenedik előadás után kapcsoltak a da­.rabhoz. A ragyogó szereposztás ezúttal is biz­tosítja azt a sikert, amely a Nem nősülök előadásait mindenkor kiséri. Olympia — Lábas« Jucival. A szezon egyik nagy eseményének ígérkezik a pénteki Molnár­premier. Parádés szereposztásban, pompás uj ki­állításban, Tarnay Ernő rendezésében pénteken vo­nul be a szegedi szinpadra Molnár Ferenc leg­újabb és máris az egész világot bejárt vígjátéka, az Olympia. A címszerepet Lábass Juci fogj* játszani, akinek ez lesz ragyogó szinpadi pálya­futásában első prózai szerepe. Szombaton délután ifjúsági előadás: Álarcosbál. Vasárnap délután mérsékel! hely árakkal: A leg­kisebbik Horváth lánv. Sport Mss első Különvonat, amely "két pontot Qoscott Qasza Pestről (A Délmagyarország kiküldött munkatársá­tól.) Nagy reményekkel és nagy rummy­csatákkal indult a különvonat. És ez volt az első, amely hazahozott Pestről két pontot. 369 Bástya-hivő indult el a vonaton. Most elfelejtkeztek a piros-fekete zászlókról és sza­lagokról; ugy futott be a különvonat a leg­szebb város pályaudvarára, mint a többi vo­nat: virág nélkül, zászló nélkül, fölpántliká­zott ablak nélkül, nóla nélkül. Most valahogy csöndesebb, mélyebb és igazabb volt a hit a győzelemben és fájdalmasabb a remény. Nem volt mellet-verés, önámitás, kaputdöngetés, — csak rendületlen remény a győzelemben. 396 ember törhetetlen hittel akarta, hogy húsz­ezer ember gyűrűjében Szeged csapata le­győzze a Nemzetit Ez volt az első különvonat, amely haza­hozott Pestről két egész pontot. Pántlika nélkül, dobszó nélkül, csak ugy csöndben és biztosan. •i- • Az üdvözlés is elmaradt az állomáson. Le­tűntek az udvarias idők, amikor sok reve­renciával és kevés őszinteséggel a vezérek köszöntötték a szegedi különvonatot. Most csak százak, rokonok és barátok, várták a szege­dieket. és e nem hivatalos üdvözlés őszintébb volt. A százak mind ott voltak a mérkő­zésen. Egy órákor már tízezernyi tömeg ülte meg a tribünöket. Az emeletes épület jobbsarká­j ban a debneecni háromszáz kapott helyet, a balsarokban Szeged. Debrecen hangos volt, Szeged csöndes. A debreceni háromszáz Bocs­kay-zászlót szorongatott, kereplővel játszott, 6ipokkal hangoskodott. És olykor botok emel­kedtek a fejek fölé, amikor baj volt a biró körül. A nagytribűn gúnyosan nevette a debre­ceni sarkot és voltairei mosollyal mondta: vi­dék... Szegények aztán gyorsan elhallgattak. Minden ellenük esküdött: szerencse, tudás, biró és győzelem. Hiába támadtak, hajráztak és ostromoltak, Zsák hálója nem akart ki­nyílni. Hiába volt minden. Bevettek egy fur­csa labdát és sorsuk betelt. Szegények. Az egész tömeg sajnálta őket. Szépen, stílusosan és gondosan játszottak, passzoltak, »húztak«, trükköztek, — csak éppen gólt nem tudtak lőni. Kikaptak szegények. Nem érdemelték meg. Olyan csöndes, halálosan szomorú, tra­gikusan szótalan lett a debreceni sarok. Még akkor sem mozdult meg, amikor a derbg bot­rányain hullámzott a huszezernyi tömeg. Sze­gények. Alig van segítség az utolsó helyen. • Aztán feldübőrgött a szegedi sarok. Nem lengettek piros-fekete, zászlókat, nem emeltek botokat a tömeg feje fölé, csak egy hangban viharzott egész Szeged: — Tem-pó Bás-tga.•. Huj, huj, hajrá... A kezdésnél ugy látszott nem lesz semmi uj, nem változott semmi, nem lesz. győzelem, a különvonat most sem visz haza pontokat. Mert — természetes — a szerencse most is elmaradt, a piros-feketék kapták a szeles ol­dalt. A választás most sem sikerült. De azjtán rendbe jött minden. Nem volt nagy mérkőzés, nagy játék, vér­beli futball, izgató csemege, jó snort. De szén mérkőzés volt mégis. Két pontot harcolt ki a Bástya az Üllői-uton Pesten és különvonat is volt! És ez sokat jelent. Nyugodalmas, biztos mérkőzés volt kevés emócióval és sok csönddel. De húszezer em­ber látta: mint viszi haza a különvonat az összes pontokat. így is jó néha. • A ferencvárosi tömeg is örült: egy régi ferencvárosi csatár is benne volt a szegedi győzelemben. Fröhlich szépen a hálóba he­lyezett két labdát. Bizonytalanul kezdett, az­után megmutatta, hogyan kell futballozni. A kis Schwartz most is a háló felé kapart egy labdát, a megint magáratalált Wahl segítette be a Nemzeti kapuba. Varga megint meg­lepetést szerzett a szélen, összekötőjével sok okos és stílusos dolgot kovácsolt össze. Len­dület és tudás is volt a csatársorban, a há­rom gólból lehetett volna öt is, — ha Solti nem az Üllői-uti roppant arénában játszik. Nem mindenki szereti a húszezer fejű tö­meget. A szövetségi kapitány sokáig figyelte Kro­nenbergert és a védelmi hármast is. Baum. partnernek az egész aréna tapsolt. A szegedi sarok önfeledten nézte vakmerő bravúrjait És a szövetségi kapitány beállitolta az an­golok ellen. • A nagy derby remegő izgalmában, amikor egymást harsogták tul a ferencvárosi és a Hungária-uti torkok, amikor egymásután hi­bázott a két nagy kapus, Kiss Gyula igy szólt a sajtópáholy erőltetett hűvös nyugalmában: — Pehér és Amsell harcában Baumgartner győzött... i A pontokat Aozö különvonat nem verte fel a mezők éjszakai csöndjét. Az őröm őszinte volt és igaz. Valaki tanuk előtt ismételte meg igéretét: — Öt kiló pompás paprikát kap Fröhlich, mert Ö rúgta az első gólt... És itthon már zengett az ucca. Itthon már tombolt az öröm. Éjszakai járókelők ismé­telték az üdvözlést: — Győzött a Bástya! (vét") Az MTK nyeri a bajnokságot A szegedi alosztály vasárnapi mérkőzései nagy meglepetéseket hoztak. Az MTK—SzTK-meccs ered« ménye ugyan reális, de óriási meglepetés a rapid­tempóban javuló KEAC, továbbá a vásárhelyi MTE győzelme a KTK felett. MTK—SzTK 1:0 (8:0). Heves küzdelemben győzlo le a bajnokság döntőjében a jobb csatáraorral rendelkező MTK az SzTK-t és immár alosztály« bajnoknak tekinthető. KEAC—Vasutas 4:3 (3:3). A KEAC feltűnő gyö« zelme végleg lerontotta a Vasutasok bajnoki aspi. rációit. Az egyetemi csapat a szenzációs győ« zelmet nemcsak jő, hanem lelkes játékának ij köszönheti. A HMTE—KTK mérkőzést előbbi nyerte meg ,5:3 arányban. Első szent áldozás! fényképel« legolcsóbban készülnek SIMONYI fénvkénísinél Korzó Mozival aiembes

Next

/
Thumbnails
Contents