Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-15 / 110. szám

1928 május 17. DFXM .4 CV 4 R ORSZ AG » A felekigénylők törekvéseivel szemben erélyesen védi a város újszeged! birtokait MU tervez Újszegedre a városi tanács? Ismeretes, hogy a város ujszegedi villatelekés kertbérlői néhány hónappal ezelőtt bérletük öröktulajdonuí való megváltását kérték az Országos Földbirtokrendező Bíróságtól. A kérelem folytán az eljárás meg is inÖult. Mivel Újszeged a város belterületéhez tartozik és a földbirtoktörvény értelmében az OFB csak a közgyűlés hozzájárulásával rendelheti el a belterületi ingatlanok megváltását, dr. Vásárhelyi Béla törvényszéki tanácselnök beadványt intézett ebben az ügyben a közgyűléshez és kérte a szükséges hozzájárulás megadását. A közgyűlés a tanács javaslatára ugy határozott, hogy a Temesvári-körűt, a BárkertsQr, a Holtmarossor és a Faiskola, sor által határolt terület igénybevételére nem Wja meg az engedélyt, mert erre a területre az ujszegedi népliget fejlesztése esetén szükség lesz, ellenben hozzájárult a közgyűlés ahoz, hogy a telekigényeket a földbirtokbiróság ezen a területen kivül elterülő városi ingatlanokijól elégítse ki. Vásárhelyi Béla a közgyűlés határozata álapján megkezdte az érdekeltekkel és a város képviseletében dr. Turóczy Mihály főügyészszel a tárgyalásokat, aki azt a javaslatot tette, ¡hogy a közgyűlés által meghatározott területen azoknak a bérlőknek, akiknek házuk van bérparcellájukon, hasilsa ki az OFB azt • területet, amely házuk belsőségéhez szükséges, a többit hagyja meg a város tulajdonában, de utalja ki hosszú lejáratú bérletül továbbra is a bérlőknek. A telekigénylők memorandumot intéztek az OFB-hoz és a házhelyrendezést Újszeged egész területére kérték. Dr. Turóczy Mihály főügyész a telekigénylők memorandumára vonatkozó észrevételeit Írásba foglalva nyújtotta át Vásárhelyi Béla tanácselnöknek. Válasziratában elmondja, hogy az ujszegedi Erzsébet-liget nagysága mindössze 33 hold, tehát idővel fel. tétlenül szükség lesz a Népkert területének kibővítésére. Ezt parancsolja a város közegészség ügye üdülés és szórakozási szükséglete, amelynek kielégítése annyira közérdeke Q város egész közönségének, hogy ez előtt minden magánérdeknek el kell törpülnie. Erre fi területre azért is szüksége lesz a városnak, mert itt kívánná megvalósítani az állatkert és a vurstli terveit Itt akarja elhelyezni a különböző sportpályákat és játszóhelyeket és mindazokat az intézményeket, amelyeknek létesítését a város fejlődése a közeljövőben szükségessé teszi. Ezért ragaszkodik a város hatósága az ujszegedi területek tulajdonjogához. Szeged város semmi esetre sem akarja fiz ittlévő bérlőket megkárosítani, ezért már most kijelenti, hogy a park kibővítése alkalmával a megváltás alól mentesíteni kért területen lévő bérlőket a bérleten létesített beruházásokért a mindenkori értékkel kártalanítani fogja. Hivatkozik arra is a főügyész, hogy ezen a területen csak vagyonilag jól szituált polgárok építhettek maguknak nyaralót, akik igy nem is igényelhetik az OFB-től, hogy őket méltányos feltételek mellett ezen |a drága helyen házhelyhez juttassa. Sokan ¡viszont üzleti szempontból ragaszkodnak bérletük megváltásához, mert Szegednek egyetlen nyaralóhelye Újszeged és igy az ottlévő helyiségekért olyan horribilis lakbéreket kapnak a nyaralóktól, amelyért akár a Balaton mellékén is nyaralhatnának. Hogy az ujszegedi villalelek-bérlők mozgalmának üzleti háttere van, az kétségtelenül megállapítható abból js, hogy egy-egy telekbérlet bérleti jogainak átruházásáért horribilis lelépési dijat kapnak fi bérlők. Az igénylők memorandumaikaban arra hivatkoztak, hogy az árviz után minden jelentkező a város területén ingyen telket és negyvenéves építési kölcsönt kapott. A főügyész válasziratában ezt az állítást megcáfolja és elmondja, hogy csak a z kapott telket, aki be tudta igarolni, hogy az árviz előtt is telektulajdonos volt már, az árviz után ugyanis a királyi biztosság uj városszabályozási tervet készített, amely teljesen megváltoztatta a telkek fekvését. Újszegedet viszont az árviz nem is érinteíle, sőt az u j szegediek a váz elől menekülő lakosság elszállásolásával annak idején busás hasznot is húztak. A szociáldemokrata Iparosok passzivitása folytán a kisebbség győzött az ipartestületi választáson Körmendy Mátyás listájára az ipartestületi tagoknak alig hatodrésze szavazott A szociáldemokrata szavazatokkal fényes győzelemhez futott vo!na a balpárt Ma és holnap utoljára A szegedi ipartestületben tömörült iparosság vasárnap délelőtt tartotta meg tisztújító közgyűléséi, amelyet a mult vasárnapról határozatképtelenség miatt el kellett halasztani. A tiszujitó közgyűlést hetekig tartó választási küzdelem és olyan nagyarányú korteskedés előzte meg, amilyenre nem igen van példa a szegedi ipartestület történetében. Mint ismeretes, az iparosok tábora két pártra szakadt a választások előtt és ez a két párt akarvaakaratlanul is politikai jelszavakkal vette fel a választási küzdelmet. A jobboldaliak a régi vezetőség megválasztásában látták programjuk megvalósításának biztosítását, a baloldaliak viszont éppen a régi vezetőség megbuktatására törekedtek, mert megítélésük szerint ez a vezetőség nem szolgálja a szükséges mértékben az iparosok érdekeit. A választási küzdelem egyre fokozódó erővel tombolt és az elmúlt hét utolsó napjaiban érte el tetőpontját, amikor a szociáldemokrata párthoz tartozó kisiparosok felmondták a baloldali polgári Iparosokkal kötött fegyverbarátságot és passzivitásba léptek. Röpcédulákon szólították fel párthiveiket, hogy tartózkodjanak vasárnap a szavazástól. A szociáldemokratáknak ez a lépése természetesen a jobboldal esélyeit lényegesen megjavitotta. A választás kimenetele azonban még igy is bizonytalan volt, a szakadás előtt a baloldaliak bizonyosra vehették győzelmüket. A választás eredménye ezt a várakozást teljes mértékben igazolta. A szavazatok többségét az erősen megszer- I vezett és a demagógia fegyverével hadakozó jobboldalnak sikerült megszereznie, de azért ez az esemény még sem tekinthető győzelemnek. A többség a leadott szavazatok számához viszonyítva elenyészően csekély és nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha a baloldali tábort az utolsó pillanatban nem osztja ketté a szociáldemokraták passzivitása, a baloldal sokkal fényesebb és impozánsabb győzelmet arat. A választás eredménye igy megközelítőleg sem tükrözi vissza a választók többségének akaratát. II tisztujitó közgyűlés különben erős rendőri felügyelet mellett rendben és minden nagyobb zavar nélkül folyt le. Már kilenc óra előtt felvonultak a Széchenyi Mozi elé az iparosok, akik között megkezdték munkájukat a korlesek. Röpcédulákat, újságokat osztogattak mindenfelé, különösen a fajvédő újság vasárnapi példányát, amely példátlan személyeskedő támadást intézett ebAZ ELSODORT EMBER A legnagyobb filmsiker. bői az alkalomból a balpárt jelöltjei ellen. Az iparosok csoportokba verődve tárgyalták az eshetőségeket és olvasták a kezükbe nyomott nyomtatványokat. A közgyűlést tiz óra után néhány perccel nyitotta meg Körmendy Mátyás elnök a Széchenyi Mozi zsúfolásig megtelt termében. Ar í elnök az elöljáróság tagjaival együtt a mozi ; színpadán foglalt helyet, ahol jelen volt dr. \ Horváth Lajos tb. tanácsnok, iparhatósági biztos és vitéz dr. Petkóczy Lajos rendőrtanácsos is. A rövidre fogott titkári jelentést dr. Gyuris István titkár olvasta fel és azt a közgyűlés minden megjegyzés nélkül elfogadta. Hozzászólás nélkül kapta meg a tisztikar a zárszámadás elfogadása után a felmentést is a közgyűléstől. Vita először a kantárellenőri állás szervezésének kérdése fölött keletkezett, amikor Körmendy bejelentette, hogy Gombos Istvánnal eljárt ebben az ügyben a kereskedelmi miniszternél, aki megígérte, hogy rövidesen kiadja a kontárkérdést szabályozó rendeletét. A vita szenvedélyessé vált, amikor a vezetőség az iparosmenház létesítésére vonatkozó javaslatot terjesztette elő. A legtöbb fölszólaló tiltakozott a terv ellen és azt hangoztatta, hogy az iparosokat megszégyeníti a kegyelemkenyér, menház helyett a nyugdíjintézményt kell megteremteni. Felszólalt ennél a kérdésnél Moskovits Lajos is, aki az iparosnyugdij ügyében életrevaló tervezetet dolgozott ki és azt a főispán utján feljuttatta a kormányhoz, de még válaszra sem érdemesítették. A közgyűlés végül is nagv többséggel elvetette az iparosmenház létesítésére vonatkozó indítványt, majd hozzájárult a tagdijak harminchárom százalékkal va'ó felemeléséhez. Ezután következett a tárgysorozat főpontja a tiszfujüás. Az elnöki tisztséget dr. Horváth Lajos iparhatósági biztos vette át, megalakította a szavazatszedő küldöttségeket, elrendelte a névszerinti titkos szavazást és a mozi helyiségei' kiürítette. A szavazó urnákat a mozi szűk páholyaiban állították fel. A bejáratoknál rendőrök álltak szigorú őrséget és az urnák elhelyezéséig senkit sem engedtek a szavazók közül a terembe. A szavazás tizenkét órakor kezdődött meg. A választók tizes csoportokban juthattak be a mozi nézőterére, ahol megkeresték urnájukat és borítékba zárt szavazó lappá' szavaztak. Az iparosok hatalmas tömege az előcsarnokot és a Horváth Mihály-uccának a mozi előtti részét töltötték meg nyugodtan várakozva, amig bejuthatnak az urnákhoz. A kortesek természetesen mindenütt dolgoztak, mindenütt kapacitálták a választókat, még benn, a szavazóhelyiségben is, ahol Jároli Gézát, a jobboldaliak főkortesét az iparhatósági biztos háromszor is figyelmeztette, hogy a szavazóhelyiségben tilos a korteskedés. A helyzet teljesen bizonytalan volt, mind a két párt holtbiztosra vette győzelmét, dr a baloldaliak talán jobban bíztak győzelmük-