Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1928-05-13 / 109. szám
n DÉLMAGYARORSZAG W2S május 13. P* MEQMYIET a REFRACTIO^ optika. Legpontosabb szemüveg készítés! Minden darabért Javításokat villamos erőre berendezett műhelyünkben azonnal elkészítünk Folo cikk raíiiár. Kidolgozások. Nagyítások. Vegyszerek. kelemen ucc& v 601 meg az alsósra, ferblire és makaóra. Egyetlen hivatalos kötelessége volt vasárnaponkint kimenni Fugy ¡vásárhelyre misézni és prédikálni. Engem magával .szokott vinni (nem püspöki hintón, hanem a fugy¡vásárhelyiek szekerén) s az énekes misén a Dominus vobiscum ulán én énekeltem neki az Et cum spiritu íuo-1. Kántori működésem tisztára amatőr ködés volt, de a káptalan annyira méltányolta, hogy elismerése jeléül küldölt nekem négy szekér lüzelőfál. Az udvari papok nagyon szívesen fogadtak és vittek mindjárt a bíboroshoz. De mielőtt beléptünk volna, Yucskics tanár figyelmezik tett, hogy a beszélgetés során huszonnégy évesnek mondjam magam, mert huszonegy és fél éves korral nem lehet az ember felelős szerkesztő. A bibornok akkoriban már közel járt a hetvenhez, de jó erőben volt. Mosolyogva fogadott, jól megnézegetett, s az első szava csakugyan az volt, hogy »kedves öcsém, ugyan hány éves lehel?< Azt feleltem: »huszonnégy « — »Jó, mondotta a bibornok, — ha Rimler Károly elhiszi, akkor én is elhiszem.« (Rimler volt Nagyvárad polgármestere a nála kellett l ejelenteni, hogy felelős szerkesztő lettem.; Schlauch bibornok hosszasan beszélgetett velem, kikérdezte a politikai nézeteimet, konstatálta, hogy az észjárásom »egészséges« és azzal bocsójtoli el, hogy nagyon gyakran lesz alkalmunk aktuális kérdésekről eszmecserét folytatni (A bibornoknak már nem mondottam, hogy nem vagyok hajlandó eszméimet elcserélni.) Amikor már távozóban voltam, a bibornok megállított, nagyon rám nézett és így szólt: »Nagyon i'urcsa szemei vannak... Nagyon nyugodtnak látszik, de ezt csak mulatja.. Tombolni szeretne, de tökéletesen meg van fékezve.. Nagyon szeretném tudni, csinál-e majd valami nagy dolgot az élet bén?*; Nem nagyon értettem, hogy mire gondol a bibornok, de annyit már tudtam, hogy nem szabad kérdezősködnöm. Kosztra egyelőre a Walterei-ba szegődtem. Wálter vendéglője a Rimanóczy szállóval kap- i csolalos volt, a földszinten vendéglő, az eme- J leien délután kávéház, este. orfeum. Kávéházba í a szomszédos Magyar Királyba jártam, mely- j ni'k Waldmann volt a tuljadonosa, a hires szemorvos atyja. Lakást a Tisza-házban bérellem, a megyeháza melleit. Bulyovszky Gyula királyi ügyésztől béreltem ki egy három ablakos, őrási nagy utcai szobát, mely valaha a Tisza-család szalonja volt. Kaptam egy óriási kapukulcsot s mivel a szobám a folyosóra nyilott, soha nem is találkoztam a ház népéből senkivel. Az udvar óriási nagy volt s a telek túlsó sarkán állott a református templom. A szerkesztés munkája egy kis haleseltel indult meg. Elég jó újságot állítottunk össze s ennek örömére vacsorát adtam munkatársaim tiszteletére. Vacsora után az orfeumban pohárazgattunk, ahonnan hat üveg bort átlíüldtem a nyomdászaimnak. Szilveszter éjszaka volt. az embereim már előzően is ittak és. amjkor reggel három órakor a »formát« beemelték a gépbe, az első oldalt elejtették. AÍ összes betiik szétgurultak, ami nagy kár volt, mert a bibornok lapjának újévi számába igen ieles tollú emberrel irabam a vezércikket: dr. Kecskeméti Lipót főrabbival. T. i. én a felekezetek békességét komolyan szükségesnek tartottam és ápolni kívántam s nem féltem attól, hogy kalolikus testvéreimet a főrabbi egy-egy cikke hitükben meg fogja ingatni — s én viszont szívesen és gyakran irtam vezércikket az ultra-liberális Nagy vár ad-ba. Ezf. a politikát akkoriban sokan helyesnek tartatták s a bibornok, akihez ez iránt kérdést /intéztem, azt felelte, hogy az amit csinálok, a zsurnalizmus szempontjából érdekes, a 'katolicizmus szempontjából pedig egyáltalán nem veszélyes. Kecskeméti főrabbi cikkét á vidám Szilveszter-éjszaka után kissé nehéz kézzel szedték ki újra a szedők s igv a lapnak szerkesztésemben megjelent első száma, újév napján a hajnali órák helyett tizenegy órakor jelent meg. Tizenegy órakor természetesen még aludtam. Szemetby Béla szentszéki jegyző ébresztett fel, aki közölte velem, hogy a bibornoknál kell ebedelnem. Nagy és előkelő társaság volt jeled- A bibornok a szalonban fogadott hennünket. Egyszerre érkeztem Erdélyi Sándor akkori igazságügyminiszter fivérével, ki akkor a nagyváradi Tábla elnöke volt. A Tábla elnöke kezet csókolt a bibornoknak, — én természetesen soha, —» de a bibornok alig hogy üdvözölte a Tábla elnökét, rögtön velem kezdett beszélgetni s közölte velem, hogy »a hélyi politikában mielőbb meg kell ismerkednem a helyzettel, főként a Tiszáné és Gerliczyné afférjával. Ez valami nőegyleli kérdés volt, melyben szembe kerültek Tiszáék az arisztokrácia és a dsentri egy részével. A bibornok nem szerelte a Tiszákat. Több ízben találkoztam nála báró Gerliczynével, aki vagy Korniss grófnő volt, vagy talán egy Korniss grófnő is szerepelt az ügyben, ma már csak a névre emlékszem. Valamennyi grófnő és bárónő, ki »a mi pártunkon« volt, mind csillagkeresztes hölgy volt, mig Tisza Kálmánné, ha grófnőnek született is, csak palotahölgy« volt s igy a »mi pártunk« volt az előkelőbb — udvari szempontból. Talán ebből is eredt az egész affér... A bibornok ebédein olyakor, amikor előkelő vendége volt, nekem mindig ott kellett lennem. Megtörtént, hogy a vendég váratlanul érkezett, — ilyenkor valamelyik udvari pap koÍSf paplanok uj és régi átdolgozását szakszerűen legClCSÓbll végzem. noifyJdnosnépaplan iparos, Kossuth U. 12. Kertész-ház. csira ült, felhajszolt a városban, s ugy, amint voltam, utcai ruhában mennem kellett az ebédre. Ez nekem igen hizelgef® é<? találgattam, hogy őeminenciája vájjon'engem kedvel-e \ annyira vagy személyemben a sajtót akarjá, megtisztelni? Ma ugy gondolom, hogy nem azért kellett a diszebédeken jelen lennem, mert a bibornok kedvelt engem vagy kedvelte a sajtót, hanem azért, mert én is udvarának személyzetéhez tartoztam: titkár, szentszé.ki jegyző, szertartásmester, szerkesztő, stb. 'mind annak a ténynek kidomboritására va\ó volt, hogy a vendég egy nagyúri környezetbe jutott, mert csak nagyúrnak lehet szer' tartásraeslere, szerkesztője, stb. Meg kell azonban említenem az igazság érdekébeu, hogy a világ legnagyobb szerkesztője is meg lehetett volna elégedve azzal a megbecsüléssel, melyet a bibornok irántam tanúsított. Ha főherceg volt is a vendég, akkor is váltott velem néhány mondatot s ha az egy órára kitűzött ebédre engem csak negyedkettőkor tudtak előteremteni, megérkezésemig senki nem ült asztalhoz. Politizálásaink az esti órákra maradtak. A bibornok nap-nap után egy lágytojást vacsorált s egy kispohár érmelléki (diószegi) aszubort ivott hozzá, de udvari papjainak és nekem a francia szakács mindig remek vacsorát tálaltatott. A diskurzus többnyire csak billiárdozás közben eredt meg s mivel én valamivel gyengébben játszottam, mint a bibornok, kedvelt partnerc voltam Politizálásunk akörül forgott, hogy a néppárt terjeszkedését meg kell akadályozni: nem szabad megengedni, hogy a Tiszántúl bárhol is megkezdje szervezkedését a néppárt. Molnár János apátnak, aki egyszer lejött a bibornokot »kapacitálni ', a legközelebbi vonattal el kellett utaznia. Kuriózum gyanánt föl jegyzem, hogv a bibornok egyszer elpanaszolta nekem, hogy Strossmayer Antal diakovári püspök, a hire« pánszláv főpap, milyen nagy konkurrenciát csinál neki. A bibornoknál csaknem minden héten jelentkezett egy-egy szerencsétlen ember azzal a vallomással, hogy »sikkasztottam, — mentsék meg a családomat, ha lehet!« Schlauch bibornok nagyon sok embert meg is mentett, de nem mindenkit; s azok közül, akiket nem volt érdemes vagy nem volt szabad »megmenteni«, többen elmen'ek a pánszláv püspökhöz, aki igy fogadta őket: Sikkasztottál? Loptál? Elzüllöttél? Én nagyon szeretem, ha a magvai* sikkaszt, lop és elzüllik!« De Strossmayer gavallér volt, mert nem kivánt ingyen örülni: hacsak lehetett rendbehozta a sikkasztó tisztviselőnek a dolgát. Sok életfilozófiát tanultam a bibornoktól és ha helyzetemet ki akartam volna használni, mellette és általa nagyon sok dolgot elérhettem volna, sokkal többet, mint azok, akik papi támogatásnak köszönhetik rangjukat, állásukat és vagyonukat. Az ilyesmi azonban 1895-ben már nem fért össze az egyéniségemmel. Gndolálás, hajvágás, manikür Szeged legrégibb, legnagyobb és legelegánsabb szalonjában öoíí^challn i Kölcsey u. a Icglökélelesebb. Haffeslé» minden színben. Szépségápolás külföldi mintára. 259 Teleionszám : 11-04. Biztosítsunk baleset ellen! MiniMit érhet baleset! Balesetek hírét nep nap ulán olvashatjuk a lapokban s látjuk, hogy ínég olyan ioglaikozásu egyének i?, akiknek hivatása látszólag a legveszélytelenebb, gyakran súlyos balesetek áldozatai. Mindenkinek kötelessége önmagával és családjával szemben, hogy személyét s hozzátartozóit baleset ellen biztosítsa, mert csakis igy érhető el, hogy szerencsétlenség esetén megélhetése, családja boldogulása meglesz. 427 A difak minimálisak! A feltételek kedvescöelcf Felvilágosítással és ajánlattal szolgál: A NEMZETI BALESETBIZTOSÍTÓ R.-T. Udkja Szeged, Kies D.-palola L ero. 7. sz. Telefon 14—84. w. A MAGYAR FRANGZIA BIZTOSÍTÓ R.-T. Ilók] a Szeged, uf Csongrádi-palota. Telefon 5-13. *z.