Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-17 / 87. szám

8ZEOEO: SEcrkesatíírtég: DcAk Ferenc ucca Ü. Telefon: 13—33, -- Kiadóhivatal, KOIclOnkfinyvtár é» tegylroda: Aradi ucca S. Telefon : 306. - Nyomda: Löw Upót ucca t9. Telefon: 16-34.« » « » « » Kedd, 1928 Április 17 $ IV. ÉVFOLYAM 87. SZAM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal s Irl ucca 6. Telefon: 131. szám.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szóm. « » « » «» « » «» ElOIteetósl óra havonta 3-20 vidéken ós a fővárosban J'ÖO, kUUHldon b-4í) pengő. Egyes szóm 1©, vasár- ós Ünnepnap 24 fillér Hóra Ferenc (Móra Ferencet, akit vasárnap esti szabadkai elő­Idása alkalmával páratlan ovációban részesített az ot­tani magyar és részben a magyarul tudó szerb in­telligencia is, a szerb uralom alá került délvidék leg­lágyabb és legtekintélyesebb lapja, a Bdcsmegyei Napló a következő vezércikkel köszöntötte): A magyar irodalom legutóbbi deoenniumá­nak rendkívül érdekes és karakterisztikus je­lensége az a hirtelen fölfele ívelő irói karrier, emelve! Móra Ferenc futott be. Móra Fe­renc a háború előtt is művésze volt már a magyar prózának és versnek, de Szeged ha­lárain kivül, ahol működését kifejtette és ahol a szellemi élet kimagasló tekintélye volt, nem igen tudott gyökeret verni a magyar ol­vasóközönségben. A háború után azonban anél­kül, hogy az egyénisége által meghatározott iránytól a külső siker kedvéért egy hajszál­nyival is eltért volna, rohamosan megnöveke­dett Írásainak a kelendősége és neve szinte »náról-holnapra országos márka lett Ennek az oka, ugy véljük, elsősorban az a szociális átrétegeződés, amit a történelmi vál­tozás idézett elő Magyarországon. Az osztrák­raagyar monarchia bukásából újjászületett ma­gyal* népi erők túlsúlyra jutottak a lényegesen megfogyatkozott városi polgársággal szemben. Ezek a népi erők természetszerűen vonzódnak Móra Ferenc zamatos magyar stílusához és as abstrakciókat képekbe testesítő előadásá­hoz, amely a legnehezebb problémákat is az epikai önkéntelenség varázsával oldja fel. De magának a magyar városi polgárságnak gondolkozása, izlése és irodalmi diszpozíciója is gyökeresen átalakult az uj viszonyok hatása alatt. A liberális és progresszív városi polgár­ságot kiábrándították a forradalomból a bal­és jobboldali szélsőségek kilengései, amelyek mindenekelőtt őt sújtották s irodalmi és mű­vészeti téren is visszatér azokhoz a klasszikus, zárt formákhoz, amelyek forradalmi széttör­Üelését valamikor megértő rokonszenvvel fo­gadta. A százszázalékos reakció szemébea ez a polgárság még mindig forradalmi, de kétség­telen, hogy régebbi célkitűzései merész len­dületéhez képest a gyors előretörés kockázatai­nak és veszedelmeinek láttára konzervatív lett, nem hajszolja az újszerűséget, nem telik ked­ve a revoluciószerü gondolatszökellésekben és a vonalak plasztikáját sejtelmek ködébe bur­koló lázas nyugtalanságokban. A magyar vá­rosi polgárság belefáradt az útkeresés izgal­maiba és kapva-kap az olyan irón, aki az extrémitások között középúton elhelyezkedő lehiggadt polgári ideológiát Jókai, Mikszáth ¡és Gárdonyi hagyományainak folytatójakép a Színtiszta poézis puritán eszközeivel szólal­tatja meg. Móra Ferenc a falut mosolygó, táblabiróiasan kedélyes, a magyar mezők illa­tát árasztó adomázásával, szempontjai elő­kelőségével és a tempósan haladó polgár men­talitását visszatükröző világnézlete nemes sza­<badelvüségével nyerte meg. Nagyszerű polihisztor is Móra Ferenc, a 'Pulszky Ferencek és Brassai Sámuelek fajtá­jából, de széleskörű és sokféle tudományos ismeretei nem súlyosodnak rá fantáziájára, 6Őt irói invenciója szolgálatába szegődnek. Móra Ferenc nemcsak mesél, hanem instruál is, a dolgoknak nemcsak a felszínét fodrozza és csipkézi játékos kedvvel, hanem megláttatja azokat a mélységeket is, amelyekből az ese­¡mények előbuzognak. Mint publicista, meg­törte az ünnepéíyes prozopópea, a méltóságos­kodó pátosz monopóliumát és a kozőr fesz­telenségével hizelgi bele az olvasóba a leg­masszivabb okfejtést is. Mindezek a kvalitásai koncentráltan érvényesülnek az előadói pó­diumon, ahol Móra Ferenc az élő szó szuggesz­tiójának nagymestere. Arra nézve, hogy még egy szürke szakkérdést is mennyire élveze­tesen tud ismertetni, a legjellemzőbb a buda­pesti közgazdasági egyebemen tartott több­órás előadása, amelyben a közigazgatás re- j formjára vonatkozó nézeteit bensőséges szin- I oerizálás és ragyogó humor alá rejtett tudo- | mányossággal fejtette ki. Egy magyar iró sem kap annyi meghívást felolvasásra, mint Móra Ferenc, aki ezeket az alkalmakat a béke, a megnyugvás, az alkotó munka, a faji és osztályellentéteket áthidaló európai kulturközösség propagálására hasz­nálja fel. Most, amikor országokat összekötő felolvasó körútján hozzánk érkezik, Szubotíca magyarsága, a szláv intelligenciával karöltve, szeretettel köszönti, abban a szilárd meggyőző­désben, hogy a Móra Ferencek a jugoszláv«, magyar barátság igazi magvetői. Fritsmaurice egy kanadai pilótával alsiillS Greenly Islandról, ICöhi és Hühnefeld báró a Bremenen akarnak Newyorkba repülni Az első részletes jelentés a Bremen útjáról (Budapesti tudósítónk te 1 efo n j e leü­tése.) Berlinből jelentik: Végre megérkezett a Bremen pilótáinak első részletes jelentése óceáni utjukról. A Looalanzeigtr jelentése szerint Köhl kapitány a jelentését kutyaszánon küldte Loc Pointbe, ahonnan távirati .úton továbbították Clark ­Citybe, innen rádión ment tovább a jelentés Quebeekbe, ahonnan távirati uton jutott New­yorkba. A jelentés a következő: Köhl kapitány, Hiihnefeld báró és Fritzmaurice 38 óráu keresztül minden különösebb nehézség nélkül repültek, noha az állandóan változó hő­mérséklet igen kemény próbára tette őket. Az Atlanti Óceán felett mindig alacsonyan kellett repülni. Amikor azután közel jártak Uj-Fundtand. hoz, az időjárás kritikusra fordul* és a pilóták már-már aggasztó hely­zetbe kerültek. A repülőgép sürü ködbe jutott. A köd csütörtö­kön este leszállott a tenger színére, úgyhogy a magasabb régiókban kitisztult az idő, A Bremen ezalatt egyre jobban közeledett Uj­Fundland partjai alá. A késő esti órákban hó­vihar keletkezett, amelyet heves ellenszél vitt nyu­gatról keletre. A hőmérséklet • repülőgépen Jóval a fagypont alá sülyedt és már-már ugy látszott, hogy a a Bremen nem kerflíhefl el a biztos pusztulást, A pilóták tisztán látták, hogy a hóvihar erősen hátráltatja a Bremen előrejutását. A fcedvezőtfcn időjárási helyzet és a benzolkészlet állandó csök­kenése sem téritette el őket eredeti útirányuk­tól. Rövid tanácskozás után ugy határoztak, hogy betartják a tervbe vett útirányt. Pénteken reggelre azután azon vették észre magukat, hogy szárazföld felett Járnak, azonban az állandó hóviharban a helyet nem sikerült megállapitaniok. Ekkor már tndták, hogy győztek és a Bremen­nefe sikerült az Atlanti Óceánt átrepülni. Ez a tudat ujabb erőt adott valamennyiüknek és to­vább folytatták utjukat, A hóvihar azonban pénteken déiplótt setn ha­gyott alább és a kora délutáni órákban végül & ugy határoztak, hogy ieszáüaoab. A Bremen ekkor egy apró sziget felett repült, amely fél mérföldnyi hosszúnak látszott. A sziget közepén egy kisebb tó látszott és ugy határoztak, hogy erre a kis tóra ereszkednek le, amelynek jégfelülete simának látszott. A gSpweE nem voltak sítalpai és így « gép snfya alatt a jég betört, a propeller eltört és a gép hátsé-; része fa erősem megsérült. A három pöóta sér­tetlenül mászott elő kabinjaiból. A sziget lakos» sága nagy vendégszeretettel fogadta őket és rövi­desen Loc Potntböt szerszámok érkeztek, amelyek­kel hozzáláthattak a Bnemen sérüléseinek kijaví­tásához. A javítási munkálatok szombaton egész napon át tartottak, noha a fagyos időjárás a szabadban való tartózkodást elviselhetetlenné tette. Nem valószínű, hogy a gép a saját erejéből Juthat el New­yorkba. ügyszólván teljesem lehetetlen, hogy a gép startol­hasson Greeniy Islamd szigetéről. Newyorkból jelentik: Most már minden előké­szület megtörtént a Bremen megrongált alkatré­szeinek kicserélésére és remélhető, hogy mégis rfflBk folytatni tudja otját Newyork felé. Több újságíró repülőgépet bérelt és filmfelvevő készülékekkel felszerelve igyekeznek megközelíteni Greeniy Island szigetét és ha nem tudnának leszáU lani, akkor filmfelvételeket készítenek a Bre­menrőL Frttznwurlce felesége ugyanazzal a hajóval uta­zik Newyorkba, amelyikkel Kőhl kapitány fe. lesége. Egy kanadai pilóta, Duce Schil­ler ma reggel Greeniy Islandra érkezeit és nyomban felkereste Köhl kapitányokat és »í Breraent, Ottawából jelentik; A késő délutáni órakbatf megérkezett Duce Schiller kanadai pilóta első jelentése a Bremen .utasaival való találkozásáról,

Next

/
Thumbnails
Contents