Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-01 / 76. szám

1Q2S április 1, mmmmmmmmmmm DÉLMAGYAfcORSZAG •BSESOB!«» TAVASZI yjDONIAGOlC Kffi IIGOLCf ÓBBAN! A dasEkl uracSaiom nagsfobbik fülét mér eladták üyéren jelentkeznek a szegediek — Ni less a kastéllyal és parkkal! Köteteket lehetne irni azokról a panaszokról. amelyekkel a Szeged-környéki íöldéhes jlép évtizedek éta elárasztotta az illetékes faktorokat és amelyeket orvosolni csak kis részben sikerült a földbirtokrendező bíróságnak is. Szegednek és a környékének nem volt és nincsen parcellázható földje, és az. amit a főldbirtokrendező bíróság erre a célra kisajátított, az igényeknek csak igen kis százalékát elégíthette ki. Ilyen körülmények közöli azt lehetett volna hinni, hogy a deszki uratíalorn parcellázásának hírére megindul a tanyák népe és mindazok a földnélküliek, akik e városi bérföldek árverezésekor hihetetlenül fölverik a béreket, csakhogy egy kis földhöz jussanak. Szó sincs róla, a Szeged-Csongrádi parcellázó irodájában éléuk élet zajlik. Van vevő bőven, olyannyira, hogy alig iiz nap alatt az 5200 holdas birtokból 2900 holdnak akadt vevője, «le a meglepő a dologban az, hogy a vevőknek csak csekély része szegedi Békésmegvéből. Aradmegyéből, Bánátból és Bácskából jönnek a magyarok, hogy ismét magyar földön telepedjenek meg, magyar kenveret termeljenek és fogyasszanak. Az aradmegyei Elek község lakossága nem kevesebb, mint ezer holdat szeretne a deszki uradalomból vásárolni, természetesen apró, tiz-husz holdas parcellákban Vannak a vevők között makóiak, vásárhelyiek, szentesiek, halasiak és szegediek K de az utóbbiak, ugy látszik, egyelőre várakozó álláspontra helyezkednek. Hogy miennek az oka, azt netn tudjuk, nem is érijük, de tartunk tőle, hogy mire a szegediek rászánják magukat a földvásárlásra, akkorra kicsúszik lábuk alól a deszki föld és megszűnik a lehetőség is, hogy valaha Szegedhez ennyire közel és ilyen kitűnő földet szerezhessenek. Amikor először híre járt, hogy a város akarja megvenni a deszki uradalmat, mi határozottan ellene foglaltunk állást. Ebben egyrészt az vezetett bennünket, hogy nem tartottuk kívánatosnak, hogy a város, ujabb bérföldekkel szaporítsa az állandóan panaszos városi zsellérek számát, másrészt attól tartottunk. hogy a város maga akar a föld egy részén gazdálkodni, ami szerintünk éppen nem volt kívánatos. Döntően befolyásolta azonban állásfoglalásunkat, hogy a város ne vegye el a földet azok elöl, akik azt müvelik, akiket a föld elsősorban megillet Hogy a szegedi földmivesek most fitymálják a kedvező alkalmat, azt sajnálatosnak tartjuk, mert meggyőződésünk szerint két kézzel kellene kapniok a kedvező alkalmon. Kozmy Ferenc főtanácsos, a Szeged-Csongrádi vezérigazgatója, a parcellázási akció megindításakor ugy nyilatkozott, hogy úgyszólván életcéljának tekinti és szociális hivatást kiván teljesíteni azzal, hogy a deszki uradalmat a szegedi földmjves nép kezére juttassa. Ez. a nemes szándék egyelőre csak kis mértékben valósult meg. A szegediek várnak. — Lesz az még olcsóbb is — mondotta az egyik magvar, amikor a föld ára iránt érdeklődött. Érdeklődünk az árak iránt. Róna Sándor, parcellázási ügyekben az ország legkiválóbb szakembere, aki már több mint 200 000 hold földet parcellázott és akire a Szeged-Csongrádi a paroellázás lebonyolítását bízta a következőket mondotta: — A deszki uradalom eladás alá kerülő földje olcsóbb" az országos átlagnál. A szántóföld átlagára kataszteri holdanként 1500 pengő, a legelő 680, míg az erdőknek átlag 1200 pengő holdja. Éltől a szakértői becsléstől függetlenül is megállapítható, hogy a szegedi örökföldek holdanként 3000 pengős árban szoktak gazdái cserélni, a lápéi réten pedig i és 5 ezer pengő között váltakozik a föld ára. A paprika, hagyma és kerti vetemények alá való földekért. viszont 8 mázsa búzát vagy annak árát lizetik évi bér fejében, ami legalább 250 pengőnek felel meg. Pedig a deszki föld az ulolsó darab, ami Bánátból megmaradt, igazán istenáldotta talaj, amelyben nagyszerűen terem nemcsak a kalászos, de a hagyma, paprika és kerti •vetemény is és tekintve, hogy közvetlenül a város mellett van, ahová kényelmesen ki lehet egy óra alatt gyalogolni, a termények kitűnően értékesíthetők a szegedi piacon, ahova úgyszólván költség nélkül lehet behozni Az uradalmat tavaly csatornázták 1 millió 300 ezer pengő költséggel és a tanyaházakat villannyal is lehet világítani, mert az egész vonalon végighúzódik a szegedi villanytelep vezetéke. Azok, akik 50—60 holdat vásárolnak, épitési anyagot is kaphatnak az uradalomtól, ami szintén jelentékeny megtakarítást jelent. A bank annyira meg van győződve akciója sikeréről, hogy április 15 én már meg is akaria szüntetni a parcellázási iroda működését és megkezdi a földek felmérését, ami szeptemberig el fog tartani. A legérdekesebb, hogy a kastély és a körülötte elterülő 20 holdnyi park iránt az egyetemen kivül még senki sem érdeklődött. iMMi**iiitwa.ii.i.wwi.i№ . iwbwevk^*. i ivi.iwwi.wii« •ugiiLiui Azaz mégis volt egv érdeklődő, de az illető amerikai, aki nyári tartózkodási helyül venné azt meg. A Szeged-Csongrádi azonban ugy véli, hogy a kastélynak és a ritkaságszámba menő gyönyörű parknak nem lehet az a rendeltetése, hogy egy ember nyaralóhelye legyen, hanem közkinccsé kell lenni. Fekvése egyenesen valamilyen népjóléti intézménnyé predesztinálja. Cs erről az oldalról hiányzik az érdeklődés. Sem a város, sem a népjóléti miniszter, de még a munkásbiztositó pénztár sem kérdezik, hogy vájjon mi az ára és megszerezhelő-e. Pedig a Munkásbiztositó már évek óta azzal biztatja betegeit, hogy tüdőszanatóriumot létesít és már terveket is készített ilyenről. Most, hogy készen kapná, hallgat. Ugy látszik, megfogytak Szegeden a tüdőbetegek. Vagy talán azl is a várossal szeretné megvétetni a pénztár, amelv pedig milliárdokat szed be évenként azért, hogy betegeit megfelelően kezelje és elhelyezze. Nincs egy szanatórium messze környéken és sok minden nincsen, amire a deszki kastélyt felhasználni lehetne. Arról persze szólni sem merünk, hogy pompás művésztelepet is lehetne létesíteni Deszken, mert azt igazán nem kívánhatjuk sem a várostól, sem az államtól, hogy 280.000 pengőt költsön művészetre. Ennyibe kerülne ugyanis a kastély a husz holdas parkkal, amelyhez még hat épület tartozik, amelyben van pálmaház, egy, 28 méter hosszú és l-l méter széles uszoda, árlézikul és vízvezeték és villany. Micsoda nagyszerű gyermeküdülő telepet lehetne benne létesíteni legalább 300 beteges, vézna gyermek számára. Erre azonban nincsen pénz. írhatnánk még arról is, hogy az uradalom Maros-parti részén nagyszerű villatelepet lehetne létesíteni a fenyvesekkel határolt mintegy 70 holdnyi területen, kiránduló helyet a város agyoncsigázott lakossága részére, de mindez csak óhaj lenne. Komoly kívánságként csak azt szögezzük le, ne engedje Szeged népe, hogy a váratlanul felszabadult 5200 hold kitűnő föld idegen kézre kerüljön, mert bizonyos, hogy azt később apró részletekben, de kétszeres áron fogják visszavásárolni. Színházjegyek a Délmagyarország jegyirodájában elővételi dij nélkül válthatók. DUSCHAK festőipar vállalat Szeged, Kálvária ucca 2/b. 38 Készítek: szobafestést elsőrendű Külföldi mintákkal, mázolást és fényezést a legszebb Kivitelben és a legolcsóbb napi árakon. Költségvetéssel szivesen szolgálok. Teleion 771. T a legfinomabb gyümölcspálinkákat, likőröket, rumokai, konyakot, mérgesi borokat és 96°/o-os finomszeszt at Fekelesas és Kigyó ucca sarkán Sigmond Testvérek utóda ¡.^Wa.^: 56 Közismerten olcsók és jók , a Földes Zoltán RUHÁK Férfi . . . 36 P-től Fiu ... 30 „ Gyermek. . tO „ | Kéllay Albert (Mid) ucca szám, •un." ijíjmjii m -uii.wwBTmnE; Nadrág . . lO P-től Esőköpeny . 2.1 „ Rendelésre 80r 100, Í20 P Osiási választék!