Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-08 / 81. szám

1928 április 8 UÉLMAGÍAKORSZAG 7 „Városi feladatok" a régi Athénben s a mai Szegeden Irta: Dettre János Somogyi Szilveszter polgármester nrnak őszint?, mély tisztelettel. A belügyminiszter szerint a bérházak építése nem tartozik a városi feladatok« közé. A. - városi feladatokat : nem sorolja fel sem térvény, sem tudomány. A városok fejlődéKének története azonban azt bizonyítja, hogy a municipalis jogok tartalmát mindig a kor szükségleteiről való gondoskodás töltötte ki. A városi feladat mindig az volt, hogy kielégíttessenek a városi lakosság szükségletei. Amikor ezek a szükségletek a vallásos érzéstől származtak, akkor városi feladat volt az istentiszteletekről való gondoskodás. Amikor a városi lakosság védelemre szorult, akkor ennek a védelemnek a megszervezése volt a városok legfőbb feládata. Amikor kenyere nem volt e városok népének, akkor a városi közigazgatás legfőbb gondja s igy a legelsőrendübb városi feladat a lisztről, kenyérről és hatósági ti ék üzemekről való gondoskodás volt. Ma pedig lakása nincs a városi polgárságnak. A napilap kereteit messze meghaladná, ha a városi élet kifejlődésének történetével bizonyítanánk a belügyminisztérium álláspontjával szemben a magunk igazát. De talán egykét adalék is elég lesz demonstrálásául az oknyomozó bizonyítás helyett. • * Az első városok egyházi alapitások voltak. A várost olyan helynek tekintették, melyben az emberek együtt laknak isteneikkel. Az istenek védelemben részesítenék a várost s a város lakói nem hagyhatják el városukat és isteneiket. Bárhová is mennek, mindenütt másutt idegenek, mindenüvé magukkal viszik a városhoz való tartozásuk jellegét (Ez volt alapja a mai községi illetőségnek). A polgárok alkalmazottjai voltak a várost védő isteneknek. A városok történetének őskorában a legfőbb, — majdnem egyetlen — városi feladat az istenele kultusza volt. A városok feje az egyházközség papja volt. Sokkal később, még Athénben is — az akkori szervezeti szabályrendelet értelmében — a város bevételeinek jelentékeny részét áldozatokra, a szent he1 yekre — Delos, Delphi — küldött követségek költségeire, vallásos ünnepek rendezésére fordították. * ' • Hárorriezerszáz cs,alád lakik Szegeden nedrtes, tüdővészt kitenyésztő, gyilkos pincelakásokban. A belügyminisztérium szerint lakások termelése nem városi feladat. Athénben és Rómában városi feladat volt az építkezés. Athént a perzsa háborúk után tűzvész pusztította el. Rómát Nero uralkodása alatt hamvasztotta el a tüz. Athént Kimon és Perikies, Rómát Néró építette fel újra. Athént a város, költségén. Rómát államköltségen épitették fel. (Athénnek külön háztartása volt, Róma vagyonát együtt kezelték az államvagyonnal) Perikies és Nero állami és városi feladatnak tekintették az építkezést. Az Akropolisz helyreállítását Kimon kezdette el az Ilissius síksága lelett, perikies építette fel a Panthenont, Mnepikles pedig az Akropolisz oszlopos bejáratát. Az építkezéseknek költségét nem a városi költségvetés bevételeiből fedezték, hanem a vagyonos polgárok önkéntes adományaiból. Ma azt mondanánk: a rendkivüli alap terhére folyósították az építkezés költségeit.« Scitovszky Béla öexellenciája Szeged város költségvetéséből törölt minden rendkivüli kiadásra előirányzott tételt; ha Athén szabad királyi város lelt volna s a magyar belügyminiszter vizsgálta volna felül költségvetését, akkor tahi <i ><>ub pénz maradt volna az athéni városi főpénztárban, de szegényebb lenne az emberiség a Panthenonnal és az Akropolis-szal. Ezekre az építkezésekre 2000 talentumot költöttek — körülbelül tízmillió aranykoronát. A középitkezésekhez akkor volt kétezer talentum (Bár volna ma csak egy!) Állami és városi megredelések nélkül a görög szobrászat és építészet sohasem emelkedett volna utolérhetetlen magasságára. Akkor nem a pályázat volt eszmei . hanem a kivitelben volt. — eszme. (S ha már itt tartunk, a szegedi városi költségvetés 110000 pengős napidijtételére gondolva mondjuk el, hogy az athéni városi tanács tagjai nem kaptak fizetést, a népgyűlés tagjai azonban napidijat húztak. Ez volt az Athéni demokrácia alapja. S ez a demokrácia akkor dőlt meg, amikor fizetni kezdték a tanácsnokokat s megvonták a napidijat a népgyülésén megjelentektől.) Az olimpiai játékok s a római cirkuszi játékok rendezése épen olyan közüzem volt, mint amilyen a városi szinház Szegeden. • S most soroljunk fel egy pár adatol arra, hogy Rómában mennyire állami-városi feladatnak tekintették az építkezést. Krisztus után a II. században, amikor már az Aurelianus által megkezdett s Probus által befejezett körfal — mi a körtöltést is jórészt a magunkéból építettük — elkészült, 37 megépített kapu vezetett a városba. 19 vízvezeték volt, S liid, 1t közfürdő, 856 fürdőterem, 1352 közkút, — ott nem a fürdő megtakarított jövedelméből kellett volna fúratni az egyetlen mélykutat, mint ahogy az pl. Szegeden történt — 36 diadalív, 423 templom, 10 bazilika. Pedig — mint Cicero egyik beszéde megőrizte az adatot — a római telektör vény javaslat — ne legyen félreértés, az nem a telekértékadóról szólt —, indokolása szerint Rómában ebben az időben alig volt kétezer vagyonos polgár. »Téglavárost találtam s márványvárost hagyok utódaimra — mondotta magáról Augustus. Pincelakások ezreit találtam s egészséges, napfényes lakások ezreit hagyok utódaimra — milyen jól, milyen gyönyörű eredményeket összefoglalóan, mennyire jogosultan cézári gőggel hangozhatnék ez a mondat Szeged polgármesterének szájából• A középkori városok története is azt bizonyltja, hogy a mindenkori közszükségletek kielégítését tartották mindenkor a legelsőrendübb városi feladatnak. Az olasz városok az úgynevezett kenyértársaságokból fejlődtek ki és köztársaságokká váltak, a francia városokban diktátura uralkodott, az angol városok alkotmánya bölcs megegyezés volt a szabad lakosság és a földesurak között. De mindezek a szervezetek csak arra szolgáltak, hogy a meginduló ipar és fejlődő kereskedelem érdekeit védjék. Az egész középkoron keresztül a városi jog fejlődése a szabadság fejlődése volt. A földesurak és fejedelmek küzdelmében csak a városok gazdagodtak, földesurak és fejedelmek egymással versenyezve keresték a városok támogatását. A középkor építészeti remekeit ennek a versenynek köszönhetik a városok. Mert az építkezést a középkorban is közfeladatnak tekintették. A városi élet fejlődése uj és uj városi feladatokat teremtett. Az iparosok és kereskedők védelmén, a személy- és vagyonbiztonság oltalmán tul egyre több közcélt soroztak a városi feladatok közé. Az iskoláztatás, igazságszolgáltatás, közegészségügy újra bevonultak a városi ügyek közé. Érdekes ujabb adat van arra is, hogy az épitkezést is városi feladatnak tekintették. Az 1872-es reform-bill Angliában a városok kötelességévé tette, hogy börtönöket, örültek házát és muzeumokat építsenek. Másra nem volt szükségük. A háború alatt demonstrálódott a legszembeötlőbben, hogy mi a városi feladat. Városi feladattá vált mindannak előteremtése, amit a magánosok nem tudtak megszerezni. Kenyeret, lisztet, hust, zsírt, szalonnát, halat, tojást, cipőt, ruhát, talpbőrt, rézgálicot, burgonyát, zsirszódát a várostól kaptunk. Akkor belátta mindenki, hogy a közszükségletek kielégítése a városi feladat S most azt kell hallanunk, hogy a lakások termelése nem az. Holott ennél elsőrendübb szükségletünk alig van s egyetlen elsőrendű szükséglet kielégítése terén sincs olyan sok tennivaló, mint a lakáspolitika területén. Az «épitő munka« csak jelszó maradt nálunk. Mennyi tömérdek pénz fecsérlödött el azon a cimen, hogy »meg kell indítani az épitő munkát«. »Épitő munka volt a szövetkezelek támogatása«, »épitő munka volt a B-lista«, épitő munka volt a -leépítés« is s épitő munka volt a 6zanálás. Csak az építkezés nem építő munka BydsmesEi ijiiiji» Nemzetközi Vásár 1928 április 28-tól május 7-ig Kereskedőknek, B22b gazdáknak, községeknek legjobb bevásárlási alkalma 50%-os uíazási kedvezmény! Részletes felvilágosítás és vásár igazolvány kapható Bodopes/en: a Vásárirodánál. V., Alkotmány ucca 8. Szegeden г Kereskedelmi és Iparkamara. (A vásárigazolvány ára 3 pengő 20 fillér.) Divatos esd-, napernyő és fiizökülönlegességek kizárólag elsőrendű anyagokból készülnek és nagy raktárt tart ernyő és füzöktlionlegesseg ké&zlt« Kölosey ucca 12. (Tisza Lajos köret és Feketesas o. sarok) Telefon 15-43. Javításokat és átalakll&sokal elfogad "SÍ 106 Pompás bútorok alkalmi árusítása e hó végéig! Remek tömörfa hálószobák különleges finom fanemekből, kiváló ipari munkával készítve, leljes .jótállással P 375*—. Indiai rózsafa, pálmafa, jávorfa stb. különleges tervezéssel, remek ¿állításban P 420'—. Habos citromfa teli lemezháló, cégem reklámja P 4CO- . Remek uriszobák, ebédlők, bőrgarnitúrák, ottománok, matracok és mindennemű kárpitos munkák elsőrangú kiállításban, túlzsúfolt rak- * tár miatt Knkölségl árban árusitom e hó végéig. SCertész Sándor mrnm butornagyárutiáza. Feketesas ucca. Kérem a cég nevét figyelni, 212 Я5.OT Dozzi szalámi világmárka« kapható mindenütt