Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-05 / 79. szám

Díí-MAfwYARORSZAG 1928 áorilis IT . fehérvári kongresszusát, ebben a formában nem felel%k meg a valóságnak, mert a mi­nisztertanáft csak holnapi ülésén dönt ebben a kérdésben. A párt a leghevesebb agitációt fejti ki, hogy a kongresszusra minél hatalmasabb tömegeket vonultasson fel. Nem tartják valószínűnek, hogy <a kormány a gyűlést betiltaná, mert az érdeklődés a kongresszus iránt Románia valamennyi részében igen nagy. Kormány­párti körökben attól tartanak, hogy a nem­zeti parasztpárt meggondolatlan lépésekre ra­gadtatja magát a gyulafehérvári kongresz­szuson. A szerb kormány törvényjavaslatot nyújt be, amely szerint megvizsgálják a miniszterek és képviselők vagyonának eredetét Belgrád, április 4. A Politika információja szerint a kormány törvényjavaslatot fog be­terjeszteni, hogy tegyék vizsgálat tárgyává a miniszterek, képviselők és az állami hivatal­nokok vagyonának az eredetét. Ez a rend­szabály — irja a lap — elegendő volna arra, hogy bizonyos személyeket lecsendesítsen. Trockij haláláról és Trockií szökéséről irnak a külföldi lapok, — Moszkva mindent cáfol Páris, április 4. A Newyork Herald jelen­tést kőzöl, mely szerint Trockij ellen merény­letet követtek el. Trockij meghált. A jelentés szerint a merénylő egy örmény kommunista volt, aki hive Stollinak és tagja az ifjú kom­munisták szervezetének. Az illető három nap-' pal ezelőtt hátulról rálőtt revolverével Troc­kijte, aki halálos sebet kapott. A lövés pilla­natában a merénylő ezt kiáltotta: - A szovjet unióban nincs hely olyan áruló *-~ámára, mint aminő te vagyl A szovjet unió — mondja a hiradás — min­dent megtett, hogy megakadályozza a me­rénylő külföldre jutását Moszkvából nem érkezett semmiféle hir, ami a Trockij meggyilkolásáról forgalomban Wő híreszteléseket megerősítené, vagy cá'olná. Rigából jelentik: Trockij itt március 30-ra I virradóra átcsempészte magát a határon és | Sas Lászlót nyolchónapl börtönre Ítélték egy csókért A leharapott nyelv a bíróság előtt Budapest, április 4. A büntetőtörvényszék Mayer­tanácsa ma délelőtt tűzte tárgyalásra a súlyos testi sértéssel vádolt Sas László ügyét, aki január­ban a Szegényház-téren leharapta feleségének a nyelvéi. A vádirat szerint Sas László hosszabb idő óta külőnváltan élt feleségétől, Vinci* Gizellától, mert az asszonynak állitóan más is udvarolt és emiatt a férj féltékenykedett. Napirenden voltak köztük a családi perpatvarok, annyira, hogy végű! is szakitottak egymással. Sas László féltékenysége azonban ezután sem hagyott alább, többször meg­kísérelte, hogy kibékülésre birja feleségét, de ami­kor látta, hogy nem akar visszatérni, elhatározta, hogy bosszút áll. Január hetedikén azután vélet­lenül találkozott feleségével a Szegényház-téren és megcsókolta. Az asszony mit sem sejtve nyújtotta csókra ajkát, mire Sas László csók közben leha­rapta az asszony nyelvének egyrészét. Az asszony sikoltva, vérző szájjal esett össze a téren, Sas László pedig elfutott. A szerencsétlen nőt a Rókusba szállitották, ahol az orvosok meg­állapították, hogy nyelvének egynegyedrésze hiány­zik. A gyors orvosi beavatkozás következtében nem állt be ugyan nagyobb komplikáció, ugy, hogy a beszéíőképességét nem vesztette el, csupán a sós, édes és savanyu izek iránt való érzékét. A véres csókolózás miatt az ügyészség súlyos «esti sérlés címén emelt vádat Sas László ellen. A vádirat szerint kétségtelen, hogy Sas László azzal a szándékkal harapta le felesége nyelvét, hogy megíossxa beszéiőképességétöl. Ezt azonban nem tudta elérni, mert az orvosi beavatkozás segítségével sikerült az asszony beszélőképességét megmenteni. Elveszítette azonban ízlelő képességét, tehát egyik érzékét, ami a törvény szerint súlyo­sabb minősítést von maga után. Először a vádlottat hallgatták ki. Alacsony, sovány, idegesen reszkető, barnabaj uszos fiatal­ember a vádlott. Az elnök kérdéseire elmondja, hogy feleségét nagyon szerette és nem volt szándé­kában, hogy megcsonkítsa azzal, hogy nyelvét leharapja. Ez csak egy önfeledt pillanat követ­¡nénye volt. Elmondja, hogy 1920-ban már elvált egy izben a feleségétől, mert az az albérlőkkel .pafcllzottr. A kibékülés után a békés házasélet nem tartott sokáig, mert az asszonynak újra egy más férfi kezdett udvarolni. A férjet ez annyira felháborította, hogy novem­ber végén ismét elköltözött a közös lakásból. Csak esténkint volt együtt az asszonnyal, akit mindig a Szegényház-térig kisért. Elnök: Szóval sem szakítani, sem egyUtlélni nem tudott a feleségével? Sas László lehajtja fejét: — Igen . . . — Azon az estén a feleségem újra felkeresett engem. Beszélgettünk és én újból elkísértem a Szegényház-térre. Ott csókolództunk, majd pedig azt mondtam neki: »Adjál anyuskám egy édes puszit!« (Nagy derültség a tárgyalóteremben.) Elnök: Maga mondta neki, hogy csókolja job­ban? Vádlott: Mondtam! Olyan édes érzés volt az! a lett rendőrök elfogták. A letartóztatás alkal­mával Trockij lett utl velet mutatott fel, amely Rosenkrantz névre volt kiállítva. A lett ható­ságok erre szabadon bocsátották Trockij t. A vizsgálat során az állítólagos Rosenkrantz be- j ismerte, hogy ő valójában Trockij. Vele együtt J menekült felesége és Lezjevits, a moszkvai katonai kerület parancsnokságának egyik tagja. A lett hatóságok Trockij további sor­sáról semmit sem árulnak el. Moszkvából jelenti a Wolf-ügynökség: A Trockij elleni gyilkos merénylet hirét teljesen kitaláltnak tekintik. Párisból jelentik: Moszkvai jelentések sze­rint a szovjetkormány a leghatározottabban cáfolja a Trockij szökéséről, illetőleg meggyil­kolásáról terjesztett külföldi híreszteléseket. Hasonló cáfolatot adott ki a bécsi szovjetkö­vetség is. Tengerré változott folyók Eszakolaszorgzágban Több ezer hektár gabonaterület viz alatt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.j | itt beláthatatlan tengerré változott. Többezer Milánóból jelentik: Az Adige torkolatánál Ca- | hektár gabonaterület viz alatt áll és az árterü­vorsare környékén az árterület egyre növek- i leten fekvő falvakat teljesen ki kellett üríteni, szik. A folyam tizenöt kilométer hosszúságban ' És kérem szépen, ezt nem akkor tette először^ Elnök: És aztán? . . . Vádlott: Aztán . elsötétült előtlem minden . . Az ügyész ennél a résznél zárt tárgyalási kér„ de ezt nem rendelik el. — De miért harapta le a felesége nyelvét? — i kérdi ezután az elnök. Vádlott: Nem tudom. Nem tudom, mit csinál­tam, hirtelen valami forróság ömlött rajtam végig . . . Azután a rendőrhöz szaladtam és kér­tem, hogy értesítse a mentőket. Az elnök általános érdeklődés közepette Sas; Lászlónét szólítja maga elé. Elegáns kék kabátban áll az asszony a bíróság előtt. Sérülése miatt na­gyon nehezen, akadozva felel a kérdésekre. Elnök: Szerette-e a vádlott magát? Tami: Inkább érdekből. A férjemnek mindene meg volt mellettem és ő nem tudott eleget ke­resni. Tönkretett engem. Elnök: Szerette őt? Tanú: Igen. Mindig szerettem. v Elnök: Hát hogy volt az a nyelves dolog? Tanú: Meglesett engem, beszélni akart velem.; Fölmentem a lakására, mert fontos elintézni va­lóim voltak, ő pénzt kéri tőlem. Tizenöt pengőm volt és azt mondtam neki: »Nem adok, mert nemi1 érdemled meg és nem akarok többet találkozni veled.« — Láttam, hogy szokatlanul ideges volt. Azt kérdezte tőlem: »Hát puszil nem adsz apukának? Addig nem fogsz elmenni innenit Miután ez már többször is előfordult — folytatja tovább az asz­szony —, én mitsem sejtve beleegyeztem és meg­csókoltam. Erre ő kért, hogy méq iobban csókol­jam meg. Ekkor éreztem, hogy beleharap a nyel­vembe. El akartam húzni a fejemet, de nem lehe­tett. Nagyot sikítottam, a vér nagy sugárban öm-j lött a számból. Hazarohantam, hogy az életben még egyszer megláthassam gyermekemet Olthon öblögetni kezdtem a számat, aztán lerohantam. A kapu előtt már ott állt az uram egy rendőr kíséretében. Az uram a kezében szorongatott va­lamit és igy kiáltott felém: »Nesze, most megkap­tad a magadét! Itt a nyelved!« Ezután az asszony első házasságából született 16 éves leányát: Kecskés Ibolyát szólítja az elnök maga elé. Elnök: Udvarolt magának is? Tanú: Igen. Etnök: Megcsókolta? Tanú: Igen. De az anyám ezt csak később tudtá meg, mert nagyon szégyeltem . . . Az elnök itt az ügyész indítványára zári tárgya*] lást rendel el. Ezután a törvényszék bűnösnek mondta ki Sas Lászlót súlyos testi sértés bünteítíben és e^ért őt nyolchónapl börtönre Ítélte. Az ítélet ellen az ügyész, mint a vádlott feleb-j beztek. Rőmer kapitány csónakja az Óceánon (Budapesti tudósítónk te lefon jelen." tése.) Liszabonból jelentik: Römer német kapi­tány, aki mint ismeretes csónakon akar átkelni az Atlanti Óceánon, ma kénytelen volt a Sangres-I foknál partra szállni és a tengeren dühöngő nagy vihar miatt útját bizonytalan időre elhalasztani. „Nem érdemes élni", — irta a nyotevanötéves öngyilkos Debrecen, április 4. Ma Hajdúböszörményben Nagy Sándor 85 éves jómódú gazda lakása pad­lásán felakasztotta magát. Hátrahagyott levelében azt irja, hogy nem érdemes élni és sajnálja, hogy már fiatalabb korában nem lett öngyi'fens. | ianfíavin* ' PA.«rUt4K ^Oauorétoi' 3¿-0¡amJr»*)-Memyi\Akisdfn!u m chiorid Ojona какао ¿s cukonoi «nint poJitik­шлнтшшт Szakorvosok ajánlják torokgyulladás i A Panflayin-paszffflák minden fei* tózo betegség ellen oly egészen sajá­'^í^sl váltanak ki, melyet a legki« jggjobb szakorvosok elismernek.

Next

/
Thumbnails
Contents